Figyelő, 1964. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-01 / 1. szám

A magyar—szovjet árucsereforgalom új formája jár. Eddig csak ritka kivételképpen né­hány leghosszabb átfutási időt igénylő termékcsoportnál, a hajóipari és egyes­ híradástechnikai gyártmányoknál kérett sor egy évnél hosszabb időtartamú szer­ződésekre. Előkészületi biztonság Most kedvező alkalom kínálkozott a régi probléma megoldására, mivel a Szovjetunió két évre, 1964-re és 1965-re készítette el népgazdasági tervét. Ez pe­dig — a két ország forgalmának szer­kezete folytán — elégséges bázist jelen­tett valamennyi termékre kiterjedő két­éves jegyzőkönyv aláírásához. Az új megállapodás a magyar—szov­jet árucsereforgalmat egy-egy évre bont­va szabályozza és egyéves bázison maradnak a magánjogi szerződések is. A jövő évi szállításokra azonban már 90 százalékban — szinte az államközi tár­gyalásokkal egyidejűleg — létrejöttek a magánjogi kötések és a terv szerint 1934. első felében megkötik az 1965. évi szer­ződéseket is. Így a kereskedelmi kap­csolatok új formája az eddigi, nem egé­szen egy év helyett minimálisan másfél esztendős ,,előretartási”, előkészületi biz­tonságot nyújt. Korábban gyakran előfordult, hogy külkereskedelmünk a bonyolultabb be­rendezéseket az előírt határidőre csak hiányosan tudta szállítani. Hiába volt azonban a helyszínen a berendezés 85 százaléka, ha a hiányzó — és sokszor csak hónapok vagy negyedévek múltán megérkező — 15 százaléknyi alkatrész nélkül nem lehetett üzembehelyezni. A kétéves megállapodással tehát exportun­kat nemcsak ütemességben, minőségben, hanem komplettségben is javíthatjuk. Jobb anyagellátás Ami a Szovjetunióból érkező impor­tunkat illeti, az új módszer hatása e te­kintetben is kedvező. A szovjet szállít

Next