Figyelő, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1965-07-07 / 27. szám

Bővülő gazdasági kapcsolatok Jugoszláviával V (H­{ H Az utóbbi időben számottevően bővül­tek a magyar—jugoszláv gazdasági kap­csolatok, alapvetően azoknak a tárgya­lásoknak a nyomán, amelyeket a két or­szág vezetői, különösen 1963. és 1964. év szeptemberében folytattak. Az elmúlt időszakban számos területről találkoztak a két ország gazdasági vezetői, külön­böző szakemberei és mindez gyümöl­csözően hatott a két szomszédos ország gazdasági együttműködésére. A közelmúlt jelentős eseménye volt a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttmű­ködési Bizottság első ülésszakának meg­tartása, amelyet magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, jugoszláv részről pedig Jakov Blazevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke vezetett. Az ülésszakon megvizsgálták a gazdasági együttműködés kiszélesítésével összefüggő feladatokat, amelyeket 1963 márciusában e kétoldalú gazdasági bi­zottság létrehozása időpontjában jegyző­könyvben rögzített, egyben az ülésszak meghatározta az együttműködés tovább­fejlesztésének további célkitűzéseit. A magyar—jugoszláv gazdasági kap­csolatok bővülése az alábbi területeken következett be: Mindenekelőtt számottevő növekedés tapasztalható a két ország közötti kül­­kereskedelemben. Az árucsereforgalom 1964-ben már 63,5 millió dollárt tett ki (1963 : 41,4 millió dollár), több mint két­szeresét az 1962. évi forgalomnak (33,5). Az árucsereforgalom keretében a két ország fontos gépeket, berendezéseket, félkésztermékeket és nyersanyagokat szállít egymásnak, így például a ma­gyar kivitelben kohászati anyagok, jár­műipari termékek, gépi felszerelések, fo­gyasztási cikkek stb. szerepelnek. Jugosz­lávia viszont a magyar népgazdaság ré­szére egyes nyersanyagokat, vas- és fém­­kohászati termékeket, vegyipari anyago­kat, különféle gépeket, alkatrészeket stb. szállít. Az együttműködési bizottság elhatároz­ta, hogy a két ország közötti árucsere­forgalom továbbfejlesztése céljából, még ez évben hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás aláírására kerül sor. Az elmúlt időszakban jelentős ipari kooperáció alakult ki a két ország gép­ipari és kohászati üzemei között. Jelen­leg több mint 20 magyar üzem és intéz­mény áll közvetlen kapcsolatban az érde­kelt jugoszláv szervekkel. Az említett ülésszak jóváhagyta silókombájnok, te­hervagonok, mezőgazdasági gépek és más felszerelések gyártásában létrejött hosszúlejáratú megállapodásokat. A gép­ipari kooperáció a többi között kiterjed a portáldaruk, különböző öntvények, épí­tőipari berendezések, kompresszorok stb. termelésére és kölcsönös szállítására. Je­lentős együttműködés alakult ki egyes komplett gyárberendezések vonatkozásá­ban is. Hasonlóan bővül a két ország vegyipara közötti kooperáció, amely első­sorban a műtrágyagyártásban jelentke­zik. A sok irányú kooperáció továbbfejlesz­tése érdekében az együttműködési bi­zottság mostani ülésszaka irányelveket fogadott el a magyar és jogszláv gazda­sági szervek között kötendő együttmű­ködési szerződésekhez. Ez szintén előse­gíti a két ország üzemei és intézményei közötti közvetlenebb kapcsolatok szer­vezett formában való létrejöttét és fej­lődését. Növekszik az együttműködés a ma­gyar és jugoszláv villamosenergiai ipar között is. Az utóbbi években villamos­­energia-cserére vonatkozó megállapodás jött létre, amelynek alapján 1964-ben Ju­goszlávia 59 millió kWó, Magyarország pedig több mint 10 millió kWó villamos­energiát szállított a másik fél részére. A két ország szakemberei közötti tárgyalá­sok és az együttműködési bizottság leg­utóbbi ülésszaka megmutatta: számottevő lehetőség van az eddigi energiacsere to­vábbi kiszélesítésére és az energetikai együttműködés egyéb területeken való megvalósítására is. Mindezek tanulmá­nyozása és kialakítása folyamatban van. Kedvezően alakul a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködés. Az elmúlt években számos magyar szakem­ber járt Jugoszláviában, és jugoszláv szakemberek tanulmányozták a magyar népgazdaságot. Az említett ülésszak ösz­­szegezte a létrejött kapcsolatokat, egy­ben megvizsgálta az együttműködés újabb területekre való kiterjesztésének lehetőségeit is. Erre meg is van minden lehetőség, hi­szen az előnyös földrajzi közelségben fek­vő, kb. 600 km közös határral rendel­kező két ország népgazdasága sok tekin­tetben ki tudja egymást egészíteni. Ked­vező irányban hat az is, hogy a magyar és jugoszláv népgazdaság sokat fejlődött az elmúlt években. Új üzemek és léte­sítmények egész sora kapcsolódott be a termelésbe. Érdemes összevetni, hogyan alakult a fontosabb cikkek termelése Jugoszláviá­ban és Magyarországon az elmúlt évben. Bár a két ország területének nagysága, a lakosság száma és népsűrűsége eltér egymástól (Jugoszlávia: 255 800 km’; 19,3 millió fő; 75 fő/km’ — Magyarország: 93 000 km2; 10,1 millió fő; 109 fő/km’), de az egyes adatok önmagukban is sokat­­mondóak. Az elkövetkező években, az árucsere­forgalom mellett, bizonyára tovább nő az ipari kooperáció és a gazdasági együtt­működés. Ehhez természetesen tovább kell keresni a mindkét ország számára előnyös lehetőségeket, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének egyéb útjait. Ez szolgálja legjobban mindkét ország alapvető érde­keit. Az elmúlt időszakban jelentősen kibő­vültek a két ország közötti idegenforgal­mi kapcsolatok is. Évről évre több ma­gyar turista látogatja meg Jugoszlávia festői tengerpartját és más vidékeit, és Jugoszláviából is mind többen látogatnak el hozzánk a Balatonra, a Szegedi Szabad­téri Játékokra és más városokba. 1962 1963 1964 Jugoszláviából hazánkba Utazók: 9 114 12 423 36 929 Magyarországból Jugoszláviába utazók: 12 086 20 268 33 759 Az adatokból kitűnően az utóbbi három évben többszörösére nőtt a kölcsönös uta­zási forgalom, amely a két szomszédos nép közötti barátság további elmélyítését szolgálja. Jugoszlávia Magyarország Villamosenergia (md. kWór 14,2 10,6 Szán (mill. to.) 29,6 31,5 Kőolaj (mill. to.) 1,8 1,8 Nyersvas (mill, to.) 1,1­­ 1,5 Acél (mill. to.) 1 ,1 1 , 2 4 Cement (mill. to.) 3,0 2,2 Pamutszövet (mill, m2) *78,0 303,6 Búza (mill, to.) 3.7 2,9 Megkezdte működését A vb az Egyetemi Számítóközpont A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen június 30-án felavatták az Egyetemi Számítóközpontot, amely 4 egyetem (a közgazdaságin kívül 2 buda­pesti műszaki egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem) számára biz­tosít korszerű számítástechnikai bázist. Hazánkban a számítógépek terjedése — noha még csak a folyamat kezdetén va­gyunk — máris szakemberhiányra veze­tett. Elsősorba­n e hiány megszüntetésé­hez szükséges, hogy az említett egyete­mek oktató és tudományos tevékenysége számára megfelelő technikai központot hozzanak létre. Az új intézmény munkája egy Ural—t­ípusú, szovjet gyártmányú számítóberen­dezésre épül. Ez közepes teljesítményű, automatikus vezérlésű gép, amely má­sodpercenként hatezer számítási művele­tet képes elvégezni és így sok ezer kal­kulátor munkájának megtakarítására al­kalmas. Eredetileg műszaki számítások­ra konstruálják, ezért elsősorban olyan feladatok megoldására használható, ame­lyeknél viszonylag kevés adatot kell a gépbe bevinni, ezzel szemben az elvég­zendő műveletek száma nagy. A számítóberendezés már 1963-ban be­érkezett az országba, különböző szerve­zési és műszaki nehézségek miatt azon­ban elhúzódott a munkába állítása. Az Ural—2 beszabályozását szovjet szerelők most elvégezték és a gép fél éven át pró­baüzem jelleggel működik majd. Az idő­igényes programozó munka automatizá­lására kiegészítő berendezések megvásár­lását tervezik. Az új számítóközpont munkatársai a következő hónapokban elkészítik az Ural—2 alapvető programjait, kidolgoz­zák számos feladat matematikai modell­jét, továbbá segítséget nyújtanak az egyetemek oktatóinak számítástechnikai kiképzéséhez. Ez utóbbi azért fontos, mert a központ munkatársainak kis lét­száma nem elegendő az egyetemeken je­lentkező számítástechnikai igények kielé­gítéséhez. A szovjet számítóberendezést a közvet­len szakemberképzési célokon túl szá­mos gyakorlati feladat elvégzésére is fel kívánják használni. A gép máris elvég­zett egy bonyolult függvényvizsgálatot a Műszaki Egyetem Atomfizikai Tanszéke számára, továbbá megoldott statikai szá­mításokkal kapcsolatos differenciál­egyenleteket, megtakarítva egyébként hosszú hónapokat igénylő számítási mun­kákat. Jól használható lesz a mező­­gazdaságban optimális termelési szerke­zetek meghatározására az állami gazda­ságok és a szövetkezetek számára, a me­zőgazdasági nagyüzemek belső kapcsola­tainak vizsgálatára. A számítóközpont segítséget tud nyújtani a népgazdasági tervezéshez, az iparvállalati és mezőgaz­dasági optimum-számítási feladatok meg­oldásához. Felhasználásával gyorsan meghatározhatók a kereskedelmi hálózat elméleti és gya­korlati kapacitásának, a kereslet és kínálat várható alakulásának fontos adatai. Bizonyos, hogy az új Egyetemi Számí­tóközpont megindítása nem csupán fel­sőoktatásunk, hanem a hazai számítás­­technika fejlesztésében, gazdasági elő­nyeinek kiaknázásában is fontos lépés. A hét rendeleteiből Kormányrendelet az üzemi balesetek beje­lentésével kapcsolatos kötelezettségek elmu­lasztásának szabálysértéssé nyilvánításáról. (10/1965. (VI. 27.) Korm. sz. rendelet. Megje­lent a Magyar Közlöny 37. számában.) A ren­delet értelmében szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a vállalatnak az a felelős dolgozója, aki egy­részt az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló jogszabályokban meg­határozott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget; másrészt a tudomására jutott bal­eset eredetét nem vizsgálja ki, az üzemi bal­esetről jegyzőkönyvet neon vesz fel, illetőleg az üzemi eredetű baleset utólagos nyilván­­társba vételéről nem gondoskodik. E szabály­­sértések közvetlen észlelése esetén szakszer­vezeti munkavédelmi felügyelet bírságot szab­hat ki. A szakszervezeti munkavédelmi fel­ügyelet által bírságolt cselekmény maitt sza­bálysértési eljárás nem indítható. A pénzügyminiszter rendelete a kisiparosok árkiegyenlítési forgalmi adó kötelezettségéről. (10/1965. (VI. 27.) PM számú rendelet. Meg­jelent a Magyar Közlöny 37. számában.) A rendelet értelmében a kihirdetés napjától, vagyis 1. év június 27-től a kisiparos köteles árkiegyenlítési forgalmi adó címén befizetni azt az árkülönbözetet, amely az érvényes jog­szabályoknak megfelelő árverés alapján­­ ki­számított forgalmi adó nélküli termelői ár, és az árjegyzéké vagy hatóságilag rögzített for­galmi adó nélküli termelői ár között mutat­kozik. Ezt a befizetési kötelezettséget csak az olyan megrendelők részére történő áruszállí­tás esetén kell teljesíteni, akikkel szemben a kisiparos árjegyzék­, vagy hatóságilag rög­zített árak alkalmazására kötelezett. A jog­szabály e rendelkezés alkalmazásának, végre­hajtásának és ellenőrzésének különféle módo­zatait szabályozza. Az Országos Tervhivatal elnökének utasí­tása a közúti gépjárművek hajtó- é® kenő­anyagának minőségi és mennyiségi normája megállapításáról. (14/1965. (Tg. E. 12) OT számú utasítás. Megjelent a Tervgazdasági Értesítő 12. számában.) A jogszabály ki­mondja, hogy f. év június 1-től a közúti gép­járművek üzembentartói — kivéve a fegyve­res erőket és a fegyveres terül­eteket , to­vábbá az autójavítók és szervizek csak az utasításban meghatározott minőségben és mennyiségben használhatnak fel kenőanya­got. Az utasítás mellékletei részletesen kimu­tatják a különféle teljesítményű és rendelte­tésű közúti gépjárművek hajtó- és kenőanyag fogyasztási normáit. Tartalmazza továbbá a végrehajtással kapcsolatos kérdések szabályo­zását. A Kohó- és Gépipari Minisztérium közlemé­nye a külkereskedelmi fizetési mérleg javí­tását célzó egyedi beruházási javaslatok kidol­gozása tárgyában. (865153/1965. KGM számú közlemény. Megjelent a Kohó- és Gépipari Közlöny 26. számában.) 2 Magyar áruk a nagyvilágban Európa érdeklődik a magyar tudomá­nyos, művészeti, politikai és szépirodal­mi kiadványok iránt. Az elmúlt évben csaknem egymillió példányt exportált a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. A legnagyobb érdeklődés a tudományos ki­adványok, a magyar orvosok, matemati­kusok, történészek, filozófusok, zenetör­ténészek művei iránt nyilvánul meg. A világ számos országába exportálja termékeit a Ganz Villamossági Művek. A többi között turbógenerátorokat szál­lítanak Indiába, Jugoszláviába, Lengyel­­országba, kis generátorokat az Egyesült Arab Köztársaságba és Törökországba, transzformátorokat Svédországba, Szí­riába, kályhatranszformátorokat a Szov­jetunióba. A gyár mind több figyelemre méltó kezdeményezéssel igyekszik fokoz­ni exportját. A szállítási határidő rövi­dítésére például rögzített típusokat ala­kítanak ki, hogy a kereskedelmi osztály közvetlen ajánlatokat tehessen a vevők­nek. Hasonló célt szolgál az előzetes szerződéskötések bevezetése is. Tizenkét darab 600 lóerős Diesel-villa­­mosmozdonyt szállít a Ganz-MÁVAG Bulgáriába. Tárgyalások folynak Diesel­­villamosmozdonyok exportjáról Lengyel­­országgal is. Görögországba öt szivat­­­tyútelepet szállítanak, Vietnamba ugyan­csak szivattyútelepeket exportálnak. A gyár egyébként kereken 500 kapitalista, illetve szocialista céggel áll kereskedel­mi kapcsolatban. Izmirbe készülődik tizenöt külkereske­delmi vállalatunk. Törökország e jelen­tős nemzetközi vásárát idén harminc or­szág részvételével augusztus 20—szep­tember 20 között rendezik meg. Hazánk iparát főleg szerszámgépek, műszerek, erősáramú berendezések, a garázsipar új­donságai, ipari varrógépek, telefontech­nikai berendezések, és könnyűipari cik­kek képviselik majd. Négy világrész országaiba szállít tele­fonközpontokat a magyar híradástechni­kai ipar. Az idén 28 százalékkal több telefonközpontot készítenek, mint tavaly, ezek nagy részét a magyar posta kapja, a többit exportálják. A legnagyobb meny­­nyiséget a Szovjetunió rendelte, az idén összesen 50 000 vonal teljesítménnyel szállít faluközpontokat a Szovjetunióba a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár. Kilencven műhelykocsit gyárt szovjet megrendelésre az Ikarus székesfehérvári gyáregysége. A Német Demokratikus Köztársaságba 35 bútorszállító kocsit ex­portálnak. Bővíti exportpiacát a Salgótarjáni Bá­nyagépgyár. Csehszlovákia, Lengyelor­szág és Románia után most India ren­delt jelentős mennyiségű komplett sza­lagberendezést, valamint szalag­bakokat és görgőket. Mind több országba szállítja termékeit a Szalag- és Zsinórgyár debreceni üzeme. Legutóbb nagyobb tétel hímzett szalagot exportáltak Görögországba, Bolíviába, az Egyesült Államokba, Hollandiába, Auszt­ráliába, Hondurasba, Indonéziába, Vene­zuelába és Peruba. líj földgázüzem Hajdúszoboszlón Magyarországon 1940-től 1964-ig évi 200 tonnáról 31 000 tonnára nőtt a pro­pán-bután fogyasztás. Tíz évvel ezelőtt még propagandát kellett kifejteni a pa­lackos gáz háztartási fogyasztásához, ma már­­az 1954. évi 65 ezer lakossági fogyasztóval szemben, csaknem 270 ezer a cseppfolyós gázzal ellátott háztartások száma. Ezenkívül több százezer háztar­tás igényel és vár propán-bután ellá­tást. Ebben az évben megkezdi próbaüze­mét a hajdúszoboszlói földgázüzem, amely előrelát­hatóan ugrásszerűen nö­veli majd a propán-bután gáz termelését. Az eddigi havi gáztermelés meghárom­szorozódik, ami már most komoly szállí­tási, elhelyezési problémát jelent. Ez évben megkezdték az úgynevezett „háztartási előbekapcsolások” kiadását, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók előre gondoskodnak tüzelőberendezéseik fel­szereléséről, az ÁFOR-vállalat elvégzi a szükséges műszaki, biztonsági teendő­ket. A harmadik ötéves terv végére mint­egy 0,9—1 millió háztartás használhat majd propán-bután gázt. Ezen túlme­nően, a nagyobb gázkincs lehetővé te­szi az ipari fogyasztók fokozott bekap­csolását, elsősorban közületi (nagykony­hák) és különleges ipari kemencék ellá­tását is. FIGYELŐ 1965. JÚLIUS 7.

Next