Figyelő, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1965-07-07 / 27. szám
Bővülő gazdasági kapcsolatok Jugoszláviával V (H{ H Az utóbbi időben számottevően bővültek a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok, alapvetően azoknak a tárgyalásoknak a nyomán, amelyeket a két ország vezetői, különösen 1963. és 1964. év szeptemberében folytattak. Az elmúlt időszakban számos területről találkoztak a két ország gazdasági vezetői, különböző szakemberei és mindez gyümölcsözően hatott a két szomszédos ország gazdasági együttműködésére. A közelmúlt jelentős eseménye volt a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság első ülésszakának megtartása, amelyet magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, jugoszláv részről pedig Jakov Blazevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke vezetett. Az ülésszakon megvizsgálták a gazdasági együttműködés kiszélesítésével összefüggő feladatokat, amelyeket 1963 márciusában e kétoldalú gazdasági bizottság létrehozása időpontjában jegyzőkönyvben rögzített, egyben az ülésszak meghatározta az együttműködés továbbfejlesztésének további célkitűzéseit. A magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok bővülése az alábbi területeken következett be: Mindenekelőtt számottevő növekedés tapasztalható a két ország közötti külkereskedelemben. Az árucsereforgalom 1964-ben már 63,5 millió dollárt tett ki (1963 : 41,4 millió dollár), több mint kétszeresét az 1962. évi forgalomnak (33,5). Az árucsereforgalom keretében a két ország fontos gépeket, berendezéseket, félkésztermékeket és nyersanyagokat szállít egymásnak, így például a magyar kivitelben kohászati anyagok, járműipari termékek, gépi felszerelések, fogyasztási cikkek stb. szerepelnek. Jugoszlávia viszont a magyar népgazdaság részére egyes nyersanyagokat, vas- és fémkohászati termékeket, vegyipari anyagokat, különféle gépeket, alkatrészeket stb. szállít. Az együttműködési bizottság elhatározta, hogy a két ország közötti árucsereforgalom továbbfejlesztése céljából, még ez évben hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás aláírására kerül sor. Az elmúlt időszakban jelentős ipari kooperáció alakult ki a két ország gépipari és kohászati üzemei között. Jelenleg több mint 20 magyar üzem és intézmény áll közvetlen kapcsolatban az érdekelt jugoszláv szervekkel. Az említett ülésszak jóváhagyta silókombájnok, tehervagonok, mezőgazdasági gépek és más felszerelések gyártásában létrejött hosszúlejáratú megállapodásokat. A gépipari kooperáció a többi között kiterjed a portáldaruk, különböző öntvények, építőipari berendezések, kompresszorok stb. termelésére és kölcsönös szállítására. Jelentős együttműködés alakult ki egyes komplett gyárberendezések vonatkozásában is. Hasonlóan bővül a két ország vegyipara közötti kooperáció, amely elsősorban a műtrágyagyártásban jelentkezik. A sok irányú kooperáció továbbfejlesztése érdekében az együttműködési bizottság mostani ülésszaka irányelveket fogadott el a magyar és jogszláv gazdasági szervek között kötendő együttműködési szerződésekhez. Ez szintén elősegíti a két ország üzemei és intézményei közötti közvetlenebb kapcsolatok szervezett formában való létrejöttét és fejlődését. Növekszik az együttműködés a magyar és jugoszláv villamosenergiai ipar között is. Az utóbbi években villamosenergia-cserére vonatkozó megállapodás jött létre, amelynek alapján 1964-ben Jugoszlávia 59 millió kWó, Magyarország pedig több mint 10 millió kWó villamosenergiát szállított a másik fél részére. A két ország szakemberei közötti tárgyalások és az együttműködési bizottság legutóbbi ülésszaka megmutatta: számottevő lehetőség van az eddigi energiacsere további kiszélesítésére és az energetikai együttműködés egyéb területeken való megvalósítására is. Mindezek tanulmányozása és kialakítása folyamatban van. Kedvezően alakul a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködés. Az elmúlt években számos magyar szakember járt Jugoszláviában, és jugoszláv szakemberek tanulmányozták a magyar népgazdaságot. Az említett ülésszak öszszegezte a létrejött kapcsolatokat, egyben megvizsgálta az együttműködés újabb területekre való kiterjesztésének lehetőségeit is. Erre meg is van minden lehetőség, hiszen az előnyös földrajzi közelségben fekvő, kb. 600 km közös határral rendelkező két ország népgazdasága sok tekintetben ki tudja egymást egészíteni. Kedvező irányban hat az is, hogy a magyar és jugoszláv népgazdaság sokat fejlődött az elmúlt években. Új üzemek és létesítmények egész sora kapcsolódott be a termelésbe. Érdemes összevetni, hogyan alakult a fontosabb cikkek termelése Jugoszláviában és Magyarországon az elmúlt évben. Bár a két ország területének nagysága, a lakosság száma és népsűrűsége eltér egymástól (Jugoszlávia: 255 800 km’; 19,3 millió fő; 75 fő/km’ — Magyarország: 93 000 km2; 10,1 millió fő; 109 fő/km’), de az egyes adatok önmagukban is sokatmondóak. Az elkövetkező években, az árucsereforgalom mellett, bizonyára tovább nő az ipari kooperáció és a gazdasági együttműködés. Ehhez természetesen tovább kell keresni a mindkét ország számára előnyös lehetőségeket, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének egyéb útjait. Ez szolgálja legjobban mindkét ország alapvető érdekeit. Az elmúlt időszakban jelentősen kibővültek a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok is. Évről évre több magyar turista látogatja meg Jugoszlávia festői tengerpartját és más vidékeit, és Jugoszláviából is mind többen látogatnak el hozzánk a Balatonra, a Szegedi Szabadtéri Játékokra és más városokba. 1962 1963 1964 Jugoszláviából hazánkba Utazók: 9 114 12 423 36 929 Magyarországból Jugoszláviába utazók: 12 086 20 268 33 759 Az adatokból kitűnően az utóbbi három évben többszörösére nőtt a kölcsönös utazási forgalom, amely a két szomszédos nép közötti barátság további elmélyítését szolgálja. Jugoszlávia Magyarország Villamosenergia (md. kWór 14,2 10,6 Szán (mill. to.) 29,6 31,5 Kőolaj (mill. to.) 1,8 1,8 Nyersvas (mill, to.) 1,1 1,5 Acél (mill. to.) 1 ,1 1 , 2 4 Cement (mill. to.) 3,0 2,2 Pamutszövet (mill, m2) *78,0 303,6 Búza (mill, to.) 3.7 2,9 Megkezdte működését A vb az Egyetemi Számítóközpont A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen június 30-án felavatták az Egyetemi Számítóközpontot, amely 4 egyetem (a közgazdaságin kívül 2 budapesti műszaki egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem) számára biztosít korszerű számítástechnikai bázist. Hazánkban a számítógépek terjedése — noha még csak a folyamat kezdetén vagyunk — máris szakemberhiányra vezetett. Elsősorban e hiány megszüntetéséhez szükséges, hogy az említett egyetemek oktató és tudományos tevékenysége számára megfelelő technikai központot hozzanak létre. Az új intézmény munkája egy Ural—típusú, szovjet gyártmányú számítóberendezésre épül. Ez közepes teljesítményű, automatikus vezérlésű gép, amely másodpercenként hatezer számítási műveletet képes elvégezni és így sok ezer kalkulátor munkájának megtakarítására alkalmas. Eredetileg műszaki számításokra konstruálják, ezért elsősorban olyan feladatok megoldására használható, amelyeknél viszonylag kevés adatot kell a gépbe bevinni, ezzel szemben az elvégzendő műveletek száma nagy. A számítóberendezés már 1963-ban beérkezett az országba, különböző szervezési és műszaki nehézségek miatt azonban elhúzódott a munkába állítása. Az Ural—2 beszabályozását szovjet szerelők most elvégezték és a gép fél éven át próbaüzem jelleggel működik majd. Az időigényes programozó munka automatizálására kiegészítő berendezések megvásárlását tervezik. Az új számítóközpont munkatársai a következő hónapokban elkészítik az Ural—2 alapvető programjait, kidolgozzák számos feladat matematikai modelljét, továbbá segítséget nyújtanak az egyetemek oktatóinak számítástechnikai kiképzéséhez. Ez utóbbi azért fontos, mert a központ munkatársainak kis létszáma nem elegendő az egyetemeken jelentkező számítástechnikai igények kielégítéséhez. A szovjet számítóberendezést a közvetlen szakemberképzési célokon túl számos gyakorlati feladat elvégzésére is fel kívánják használni. A gép máris elvégzett egy bonyolult függvényvizsgálatot a Műszaki Egyetem Atomfizikai Tanszéke számára, továbbá megoldott statikai számításokkal kapcsolatos differenciálegyenleteket, megtakarítva egyébként hosszú hónapokat igénylő számítási munkákat. Jól használható lesz a mezőgazdaságban optimális termelési szerkezetek meghatározására az állami gazdaságok és a szövetkezetek számára, a mezőgazdasági nagyüzemek belső kapcsolatainak vizsgálatára. A számítóközpont segítséget tud nyújtani a népgazdasági tervezéshez, az iparvállalati és mezőgazdasági optimum-számítási feladatok megoldásához. Felhasználásával gyorsan meghatározhatók a kereskedelmi hálózat elméleti és gyakorlati kapacitásának, a kereslet és kínálat várható alakulásának fontos adatai. Bizonyos, hogy az új Egyetemi Számítóközpont megindítása nem csupán felsőoktatásunk, hanem a hazai számítástechnika fejlesztésében, gazdasági előnyeinek kiaknázásában is fontos lépés. A hét rendeleteiből Kormányrendelet az üzemi balesetek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek elmulasztásának szabálysértéssé nyilvánításáról. (10/1965. (VI. 27.) Korm. sz. rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 37. számában.) A rendelet értelmében szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a vállalatnak az a felelős dolgozója, aki egyrészt az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló jogszabályokban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget; másrészt a tudomására jutott baleset eredetét nem vizsgálja ki, az üzemi balesetről jegyzőkönyvet neon vesz fel, illetőleg az üzemi eredetű baleset utólagos nyilvántársba vételéről nem gondoskodik. E szabálysértések közvetlen észlelése esetén szakszervezeti munkavédelmi felügyelet bírságot szabhat ki. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelet által bírságolt cselekmény maitt szabálysértési eljárás nem indítható. A pénzügyminiszter rendelete a kisiparosok árkiegyenlítési forgalmi adó kötelezettségéről. (10/1965. (VI. 27.) PM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 37. számában.) A rendelet értelmében a kihirdetés napjától, vagyis 1. év június 27-től a kisiparos köteles árkiegyenlítési forgalmi adó címén befizetni azt az árkülönbözetet, amely az érvényes jogszabályoknak megfelelő árverés alapján kiszámított forgalmi adó nélküli termelői ár, és az árjegyzéké vagy hatóságilag rögzített forgalmi adó nélküli termelői ár között mutatkozik. Ezt a befizetési kötelezettséget csak az olyan megrendelők részére történő áruszállítás esetén kell teljesíteni, akikkel szemben a kisiparos árjegyzék, vagy hatóságilag rögzített árak alkalmazására kötelezett. A jogszabály e rendelkezés alkalmazásának, végrehajtásának és ellenőrzésének különféle módozatait szabályozza. Az Országos Tervhivatal elnökének utasítása a közúti gépjárművek hajtó- é® kenőanyagának minőségi és mennyiségi normája megállapításáról. (14/1965. (Tg. E. 12) OT számú utasítás. Megjelent a Tervgazdasági Értesítő 12. számában.) A jogszabály kimondja, hogy f. év június 1-től a közúti gépjárművek üzembentartói — kivéve a fegyveres erőket és a fegyveres területeket , továbbá az autójavítók és szervizek csak az utasításban meghatározott minőségben és mennyiségben használhatnak fel kenőanyagot. Az utasítás mellékletei részletesen kimutatják a különféle teljesítményű és rendeltetésű közúti gépjárművek hajtó- és kenőanyag fogyasztási normáit. Tartalmazza továbbá a végrehajtással kapcsolatos kérdések szabályozását. A Kohó- és Gépipari Minisztérium közleménye a külkereskedelmi fizetési mérleg javítását célzó egyedi beruházási javaslatok kidolgozása tárgyában. (865153/1965. KGM számú közlemény. Megjelent a Kohó- és Gépipari Közlöny 26. számában.) 2 Magyar áruk a nagyvilágban Európa érdeklődik a magyar tudományos, művészeti, politikai és szépirodalmi kiadványok iránt. Az elmúlt évben csaknem egymillió példányt exportált a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. A legnagyobb érdeklődés a tudományos kiadványok, a magyar orvosok, matematikusok, történészek, filozófusok, zenetörténészek művei iránt nyilvánul meg. A világ számos országába exportálja termékeit a Ganz Villamossági Művek. A többi között turbógenerátorokat szállítanak Indiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, kis generátorokat az Egyesült Arab Köztársaságba és Törökországba, transzformátorokat Svédországba, Szíriába, kályhatranszformátorokat a Szovjetunióba. A gyár mind több figyelemre méltó kezdeményezéssel igyekszik fokozni exportját. A szállítási határidő rövidítésére például rögzített típusokat alakítanak ki, hogy a kereskedelmi osztály közvetlen ajánlatokat tehessen a vevőknek. Hasonló célt szolgál az előzetes szerződéskötések bevezetése is. Tizenkét darab 600 lóerős Diesel-villamosmozdonyt szállít a Ganz-MÁVAG Bulgáriába. Tárgyalások folynak Dieselvillamosmozdonyok exportjáról Lengyelországgal is. Görögországba öt szivattyútelepet szállítanak, Vietnamba ugyancsak szivattyútelepeket exportálnak. A gyár egyébként kereken 500 kapitalista, illetve szocialista céggel áll kereskedelmi kapcsolatban. Izmirbe készülődik tizenöt külkereskedelmi vállalatunk. Törökország e jelentős nemzetközi vásárát idén harminc ország részvételével augusztus 20—szeptember 20 között rendezik meg. Hazánk iparát főleg szerszámgépek, műszerek, erősáramú berendezések, a garázsipar újdonságai, ipari varrógépek, telefontechnikai berendezések, és könnyűipari cikkek képviselik majd. Négy világrész országaiba szállít telefonközpontokat a magyar híradástechnikai ipar. Az idén 28 százalékkal több telefonközpontot készítenek, mint tavaly, ezek nagy részét a magyar posta kapja, a többit exportálják. A legnagyobb menynyiséget a Szovjetunió rendelte, az idén összesen 50 000 vonal teljesítménnyel szállít faluközpontokat a Szovjetunióba a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár. Kilencven műhelykocsit gyárt szovjet megrendelésre az Ikarus székesfehérvári gyáregysége. A Német Demokratikus Köztársaságba 35 bútorszállító kocsit exportálnak. Bővíti exportpiacát a Salgótarjáni Bányagépgyár. Csehszlovákia, Lengyelország és Románia után most India rendelt jelentős mennyiségű komplett szalagberendezést, valamint szalagbakokat és görgőket. Mind több országba szállítja termékeit a Szalag- és Zsinórgyár debreceni üzeme. Legutóbb nagyobb tétel hímzett szalagot exportáltak Görögországba, Bolíviába, az Egyesült Államokba, Hollandiába, Ausztráliába, Hondurasba, Indonéziába, Venezuelába és Peruba. líj földgázüzem Hajdúszoboszlón Magyarországon 1940-től 1964-ig évi 200 tonnáról 31 000 tonnára nőtt a propán-bután fogyasztás. Tíz évvel ezelőtt még propagandát kellett kifejteni a palackos gáz háztartási fogyasztásához, ma máraz 1954. évi 65 ezer lakossági fogyasztóval szemben, csaknem 270 ezer a cseppfolyós gázzal ellátott háztartások száma. Ezenkívül több százezer háztartás igényel és vár propán-bután ellátást. Ebben az évben megkezdi próbaüzemét a hajdúszoboszlói földgázüzem, amely előreláthatóan ugrásszerűen növeli majd a propán-bután gáz termelését. Az eddigi havi gáztermelés megháromszorozódik, ami már most komoly szállítási, elhelyezési problémát jelent. Ez évben megkezdték az úgynevezett „háztartási előbekapcsolások” kiadását, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók előre gondoskodnak tüzelőberendezéseik felszereléséről, az ÁFOR-vállalat elvégzi a szükséges műszaki, biztonsági teendőket. A harmadik ötéves terv végére mintegy 0,9—1 millió háztartás használhat majd propán-bután gázt. Ezen túlmenően, a nagyobb gázkincs lehetővé teszi az ipari fogyasztók fokozott bekapcsolását, elsősorban közületi (nagykonyhák) és különleges ipari kemencék ellátását is. FIGYELŐ 1965. JÚLIUS 7.