Figyelő, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-06 / 27. szám

lI­x. évfolyam - "W­I­I., 27. SZÁM " -ke­r­t|­V ÁRA 1­ 60 FORINT Gazdasági erő - a szövetkezeti reálom Negyvenöt esztendővel ezelőtt—a bel­giumi Gandban — minden év jú­liusának első szombatját nemzetkö­zi szövetkezeti nappá nyilvánította a IX. nemzetközi szövetkezeti kong­resszus. Az idei 44. szövetkezeti napot a SZÖVOSZ már a nem­zetközi szövetség tagjaként ünnepli. A SZÖVOSZ az elmúlt évek során 50 ország 80 nagy és nemzetközileg is elis­mert, szövetkezeti szervével létesített eleven és sokrétű társadalmi, gazdasági kapcsolatokat. Minden harmadik felnőtt... A magyar földművesszövetkezeti moz­galom tagjainak száma több, mint két­millió, tehát végeredményben hazánk minden ötödik — illetve minden harma­dik felnőtt — lakosa közvetlenül is érde­kelt a kollektív társadalmi és gazdasági erőt, összefogást jelentő, sokrétű szövet­kezeti tevékenységben. Ezt példázzák a tagságot nyilvántartó számadatok. Való­jában azonban a lakosság sokkal széle­sebb köre érdekelt a földművesszövet­­zetek munkájában, hiszen a városi és vidéki piacok ellátását mezőgazdasági termékekkel és a vidéki iparcikk-kiske­reskedelem jelentős részét ezek a szövet­kezetek bonyolítják le. A szövetkezeti tevékenység sokrétűségét és volumenét szemlélteti a forgalmi adatokat bemuta­tó táblázat (millió forintban). A fenti számadatok a többi közt­­ azt jelentik, hogy a földművesszövetkezetek a bolti kiskereskedelem és vendéglátóipar 30, (vidéken több mint 40­ százalékát szervezik, illetve tartják kézben. A fmsz-i vendéglátóipar ma már nemcsak a köz­ségek és vidéki városok lakosságának, hanem az idegenforgalom növekvő fel­adatainak ellátását is célozza. Az fmsz-i szervek bonyolítják le az egész ország területén a burgonya, a zöldség, a gyü­mölcs, a baromfi és a tojás, valamint a szálastakarmány felvásárlást, sőt — 1953 óta — a SZÖVOSZ irányítása alatt működik a gyógynövény, a méhészeti és a vadkereskedelmi hálózat is. E sokrétű felvásárlási tevékenység fontos szerve­zeti alapja a tsz-ek­kel kötött termelési szerződés, illetve a háztáji gazdaságok támogatása vetőmaggal, növényvédő- és tápszerekkel és — ha szükséges — me­zőgazdasági kisgépekkel is. A termelési szerződések mellett 5—6 esztendővel ezelőtt bevezették, és egyre több mezőgazdasági árucikkre terjesztet­ték ki az értékesítési szerződéseket. (Az értékesítésre leszerződött mennyiség 1964-ben meghaladta a 310 ezer tonnát. Ebből 186 ezer tonna a gyümölcs.) A szerződéses rendszer kiterjesztésének eredményeként a felvásárlási árualapok­nak egyre növekvő hányadát biztosítják a szerződés alapján felvásárolt árumeny­­nyiségek. A kereskedelmi forgalomba kerülő burgonya, zöldség és baromfi több mint 40—40 százalékát, szerződések alapján vásárolták fel tavaly a SZÖ­VOSZ szervei. A szakszövetkezetek munkája A felvásárolt árumennyiség a II. ötéves terv időszaka alatt 785 ezer vagont tett ki — ez mintegy 200 ezer vagonnal ha­ladta meg az előző öt év alatt felvásárolt árumen­nyiséget. Kétségtelen tehát, hogy a földműves­szövetkezeti mozgalom az elmúlt évek során a tagság tevékeny közreműködésé­vel népgazdasági méretekben is döntő jelentőségű gazdasági tényezővé nőtte ki magát a lakosság ellátása szempontjából. Az fmsz-­ mozgalom a mezőgazdaság szocialista átalakításával, a tsz-mozga­­lom megerősödésének segítésével egyidő­­ben fontos feladatnak tartotta, hogy táj­termelő vidékeken segítse a szőlő- és gyümölcstermelés problémáinak meg­oldását. E célból olyan szakszövetkezete­ket hoztak létre, amelyek saját erőforrá­saikra támaszkodva új, nagyüzemi tele­pítéseket végeznek és segítik a tagjaik saját kezelésében levő szőlő- és gyü­mölcsterületek termelését is. Tavaly — az év elején — 87 ilyen szakszövetkezet működött, 32 ezer taggal, akiknek közös és érdekeltségi területe meghaladta a 100 ezer kataszteri holdat. (E területen négy esztendő alatt — többi közt — 5 ezer holdon végeztek nagyüzemi telepítést.) Működésük eredményeként ezek a kö­zösségek, több mint 252 millió forint közös vagyonnal rendelkeznek. Ipar és szolgáltatás A szakszövetkezeteken kívül az fmsz­­ek keretében a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelési és növényvédelmi problémáinak öntevékeny megoldásához, több mint 300 hegyközség, kerttársulás működik az országban. E társulások ré­vén kezdődött meg 1964 őszén a házi kertek és szórványgyümölcsösök terv­szerű — fajta- és minőségi követelmé­nyeknek megfelelő — felújítása, pótlása. (Már első ütemben másfél millió facse­metét ültettek.) Eredményesen működ­nek az fmsz-ek keretében azok az egy­szerű szövetkezetek, amelyek a háztáji és egyéni gazdaságoknak segítenek a ter­melésben és értékesítésben. Ezek között legtöbb a méhészeti társulás és a kis­állattenyésztő szövetkezet. A hagyományosnak tekinthető fmsz-i ipari tevékenység — a szikvíz és szesz­­termelés —, ma már viszonylag csökkenő részt képvisel az ipari termelési értékből. Ennek oka, hogy az utóbbi esztendők­ben újabb ipar feladatok megoldását vállalták a földművesszövetkezetek. Ilyenek — a tartósítás, az építőanyag­termelés, házilagos beruházás, baromfi­­keltetés, gyógynövény- és mézfeldolgo­zás, göngyöleggyártás és javítás, stb. A földművesszövetkezetek ugyancsak jelentős részt vállalnak a lakossági szol­gáltatás — főleg vidéki — ellátásából. Tavaly — az év elején — például 101 ön­álló kölcsönző boltot üzemeltettek, de ezeken kívül több mint 4000 szaküzlet és vegyesbolt foglalkozott háztartási gépek és eszközök kölcsönzésével. (A kölcsön­zésre szolgáló készletek értéke 40 millió forint, amelynek, több mint 25 százaléka — 11 millió forint —, „jött be” egy esz­tendő alatt a kölcsönzési díjakból.) Több , száz szolgáltató egység is működik az or­szág területén, ezek az ablaküvegezéstől, a szemfelszedéstől, a golyóstrontöltésig, vállalnak mindenféle munkát. Ám jelen­tősebb az állami vállalatokkal és a kis­ipari termelőszövetkezetekkel nemrégi­ben létrejött megállapodás, amely szerint az fmsz-ek az ország területén, mintegy 3000 boltban létesítettek vegytisztító, GELKA, OFOTÉRT, stb. átvevőhelyeket. Ezek igen jól beváltak, mert sok bosszú­ságtól — és hosszú utaktól — mentesítik főleg a falusi lakosságot. A múlt esztendőben a SZÖVOSZ irá­nyítása alá tartozó szövetkezeti szervek gazdálkodási nyeresége 862 millió forin­tot tett ki. Ez az összeg a magyar szövet­kezeti mozgalom történetében eddig el­ért legnagyobb nyereség. A fejlődés a szövetkezeti szervek és ágazatok csak­nem minden kategóriájára jellemző, mégis örvendetes, hogy a legeredménye­sebb munka 1965-ben a mozgalom alap­vető szervezeténél , a földművesszövet­kezeteknél volt (716 millió forint nye­reség). Az 1965-ös évben a SZÖVOSZ-hoz tar­tozó vállalatok gazdálkodási eredményei egyenletesen javultak, bár ez a fejlődés elmarad a földművesszövetkezetek mö­gött. Ennek egyik oka, hogy a szövetke­zeti vállalatok még nem rendelkezhettek olyan önállóan eszközeikkel, nyereségük­kel, mint az fmsz-ek. A másik ok: a belső vezetési és szervezési hibák. A SZÖVOSZ exportáló vállalata — a HUNGARO­­FRUCT —, például a devizabevételben el­ért jelentős eredményei mellett nem gaz­dálkodik elég körültekintően a göngyö­legekkel, s ezért indokolatlan költségek­kel csökkenti a vállalat eredményeit. Nem elég fejlett a HUNGAROFRUCT külföldi piackutató tevékenysége sem. Igen sok a tennivaló a főváros piacait ellátó zöldség-gyümölcs szövetkezeti kis­kereskedelmi vállalatoknál, amelyek ta­valy 24 millió forint veszteséggel zárták az évet. Ezt a veszteséget csak részben indokolhatja az átlagosnál rosszabb áru­termés. Több kárt okozott a szervezett­ség hiánya és a gondatlan árukezelés. Korszerű intézkedések és a jövő Kétségtelen, hogy a SZÖVOSZ irányí­tása alá tartozó megyei értékesítő köz­pontok (MÉK) dolga az elmúlt elég „szűk” esztendőkben nem volt könnyű. Az adott körülmények között várható fejlődést is gátolta azonban az a tény, hogy a MÉK-ek működésébe avatkoztak be legtöbbször az irányító szervek, így alig érvényesülhetett az önálló gazdasági tevékenység. Ennek hátrányai az anyagi érdekeltség és a gazdálkodási felelősség hiányában nyilvánultak meg. Remélhető azonban, hogy e gazdálkodási hibák már ebben az esztendőben csökkennek, hiszen a termés is jónak ígérkezik és a közel­múltban számos új — korszerű — szer­vezeti intézkedést hozott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Ezek kö­zül talán legjelentősebbek az áru útjá­nak megrövidítését célzó szervezési in­tézkedések. Több megyében például máris eredményeket, azaz: friss árut a piacon hozott az, hogy a zöldség- és gyü­mölcstermelő — felvásárló —, nagyke­reskedelmi raktár — elosztóhálózat —, kiskereskedelmi „szervezési láncolatát” sok helyütt a termelő és a bolt közvetlen kapcsolatává szűkítették le. Így az árut a földekről egyenesen a piacra és a bol­tokba szállíthatják. Nyilván segíti a fel­vásárlás munkáját a technikai feltételek javulása is: 1966-ban már teljes kapaci­tással működnek például a gyöngyösi, szegedi, szolnoki, debreceni és békés­csabai raktárak és hűtőházak. Ezek ma­ximális kihasználását szükségszerűen in­dokolja az is, hogy a SZÖVOSZ szervei­nek már az idén bővülő piaci verseny­nyel kell számolniuk. Gyorsan fokozódik ugyanis a termelőszövetkezetek önálló értékesítő, feldolgozó tevékenysége és a gazdasági mechanizmus átalakítását cél­zó munka keretében fokozatosan élén­kül az állami kereskedelmi szervezetek közvetlen termelői-piaci tevékenysége is. A SZÖVOSZ tennivalói tehát máris megnőttek, mégpedig azzal a feladattal, amelyek a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége a mostani 44. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából kiadott nyi­latkozatában így fogalmazott meg: „Az SZNSZ... kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy a vállalkozások szövetkezeti formája lényegesen elősegíti a gazdaság általános fejlesztését célzó nemzeti és nemzetközi program végre­hajtását. Az önsegély és a kölcsönös se­gítség szövetkezeti rendszere főleg az élelmiszertermelés, tartósítás és szétosz­tás terén kiváló eszköze a gazdasági ha­ladás előmozdításának. .” Horváth Mihály Ágazat: 1964. 1965. Bolti kiskor, áruforg. 20 525 21 117 Vendéglátás áruforg. 4 292 4 506 Nagykereskedelem áruforg 1 023 1 186 Felvásárlás (vg-ban) 158 436 142 494 Ipari termelés 1 389 1 490 Export (MóDFt) 533 589 * Monopólium és verseny ® kulcskérdés: az értékesítés ! • Hogyan lehetne több lakást­­ építeni

Next