Figyelő, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-06 / 27. szám
4 Marabu II. tip. vagy kb 5,5 mm fűtőfelületű más típusú koksztüzelésű kazánt — esetleg használt állapotban —• azonnali megvételre keresünk Könyvkötő Ktsz VII., Tanács krt. 9. ügyintéző: Hámori Minőség - forintban )f 41 . A korszerű minőségvédelem gazdaságossága Az ipari termékek minőségének javítása az iparfejlesztés egyik célja. Az ipari termékek minősége mégsem javult alapvetően az elmúlt években. A jó minőség ellentéte, a selejtkár változatlanul a termelési költség számottevő tényezője. A minőség ingadozását, időnkénti romlását az ezzel kapcsolatos KDB- ügyek és kötbérek magas aránya is mutatja. Árképző tényezővé lép elő A minőségi hibáknak számos oka van. A termékek minőségének színvonala részben azon is múlik, milyen mértékű a termelés szabvány-ellátottsága. Egyelőre igen sok termékcsoportra sincs elegendő országos, illetve iparági szabvány. További hibaforrás, hogy az üzemen belüli műszaki ellenőrzés a vállalatok jelentős részénél nem kielégítő. A minőségvédelem gyengesége azzal is összefügg, hogy jelenleg a minőség első számú őre — a termelő és sokkal kevésbé a felhasználó. A legfőbb ok azonban kétségkívül az, hogy a minőség és a vállalati érdekeltség nincs összhangban, s ennek hiányát a szankciók, a jogszabályok sem pótolják. A gazdaságirányítás reformja több vonatkozásban változtat majd a minőségvédelem rendszerén. Az új, rugalmasabb árrendszer fokozottan figyelembe veszi majd a termelés költségeit és a piacok értékítéletét. Bizonyosra vehető, hogy az eladók és a vevők egyetértésén alapuló, megegyezéses áraknál a minőség elsőrendű árképző tényező lesz. Mivel az állami vállalatok anyagi érdekeltsége az árbevételhez, a nyereséghez kapcsolódik, a minőség javítása avagy romlása a megegyezéses és a szabad árak révén közvetlenül hat majd a gazdálkodás eredményeire és a személyi jövedelmekre. Mindebből következik, hogy a minőség és a vállalati érdekeltség eddigi ellentmondása feloldódik. A megegyezéses és a szabad áron értékesített termékekkel elsődleges vállalati érdek lesz a szabványokban, szállítási szerződésekben rögzített minőség betartása, illetve a vevő minőségi követelményeinek teljesítése. A minőség és az anyagi érdekeltség új kapcsolata egyúttal felveti a minőség gazdaságosságának problémáját is. Tulajdonságok rangsorolása A termékek jobb minősége népgazdasági szempontból általában gazdaságos és a jobb minőség haszna a vállalaton belül is kimutatható (csökken a selejt, a kötbér, a garanciális költség stb.). A minőségjavítás azonban többnyire pótlólagos munkaráfordítást is igényel. A cél nem lehet csak az árszínvonalat növelő minőségjavítás, sokkal inkább: ugyanazon az áron jobb minőség előállítása. A minőségvédelem és a fejlesztés gazdaságosságának fő kritériuma: minimális költségtöbblettel biztosítani a vevő, a piac által megkövetelt minőséget. A népgazdaságnak és a vállalatnak egyaránt gazdaságos, megtérülő minőségfejlesztésnek fontos feltétele: a minőség meghatározása és mérése. A minőség nem elvont fogalom, hanem a termékek különféle tulajdonságaiból — az élettartamból, a konstrukció korszerűségéből, az alkatrészek cserelehetőségéből stb. — tevődik össze. Minél bonyolultabb a termék, annál több minőséget meghatározó tulajdonsága van, amelyeket a méréshez rangsorolni kell. A tulajdonságok rangsorolása és a minőség számszerűsítése azért nehéz, mert ehhez ismerni kell a minőség nemzetközi színvonalát is, vagyis azt, milyen műszaki-gazdasági tulajdonságokat tekintenek az adott termékre jellemzőnek. Feladat: a megelőzés A vállalatok a maguk elé tűzött minőségi színvonalat csak akkor érhetik el tartósan, ha a követelményeknek megfelelő gyártástechnológián kívül korszerű és gazdaságos módszerekkel biztosítják az ellenőrzés hatékonyságát. A nemzetközi szakirodalom adatai szerint a minőség ellenőrzésével, illetve lazaságainak következményeivel kapcsolatos költségek általában a bruttó forgalom 3—4 százalékát teszik ki. E költségek fő tételét — mintegy kétharmadát — a selejt és a javítási költségek alkotják. Az ellenőrzés tehát akkor éri el a legkedvezőbb műszaki-gazdasági hatásfokát, ha a gyártási folyamat ellenőrzésével és szabályozásával garantálja a termék jó minőségét. Költség és hatékonyság szempontjából a matematikai statisztikai minőségellenőrzés igen hatékony, nálunk azonban csak elvétve alkalmazzák. Ennek jórészt az az oka, hogy csak szakszerű előkészítés után alkalmazható. (A statisztikai jellemzők nyilvántartásához egyszerűen kezelhető, s emellett pontos információt szolgáltató ellenőrző diagramok szükségesek.) A matematikai statisztikai minőségellenőrzést Magyarországon a csapágyiparban alkalmazzák jó eredménnyel. A statisztikai minőségellenőrzés észleléseit — az ellenőrző diagramok alapján — a MEO analitikai részlege rendszeresen elemzi: a minőséget havonta, a selejthelyzetet pedig folyamatosan. A selejthelyzet folyamatos elemzéséből kitűnt például, hogy a minőséget és a selejtet csak néhány gép, illetve művelet befolyásolja jelentősen, ezért az analitikai részleg elsősorban ezekre a gépekre és műveletekre koncentrálja megfigyeléseit. A kijelölt gépek ellenőrző diagramjait az analitikai részleg naponta — a műszak befejeztével — vizsgálja, s az esetleges hibákról azonnal értesíti az érintett üzemek vezetőit. A műszaki ellenőrzés analitikai részlege havonta készít jelentést a minőség alakulásáról és matematikai statisztikai módszerekkel elemzi a minőséget befolyásoló tényezőket. (Például a forgácsológépek megmunkálási pontosságát, a hőkezelés okozta méretváltozásokat, a mérőműszerek megbízhatóságát stb.) Ilyen módon az ellenőrzés a statisztikai jellemzők útján nemcsak a minőség alakulásáról ad tájékoztatást, hanem a beavatkozásra, a gyártási folyamatok szabályozására is módot ad. (Például az alkatrészeket az előírt tűrések és a megmunkáló gépek pontosságának figyelembevételével lehet csoportosítani.) A műszaki ellenőrzés a minőség és a vállalati érdekeltség jelenlegi kapcsolatának megfelelően ma még elsősorban szelektál, fő ténykedése a hibamegállapítás. A közeljövő távlatainak figyelembevételével a vállalatoknak és a MEO-apparátusoknak fel kell készülniük a műszaki ellenőrzés aktív és preventív szerepének érvényesítésére. A műszaki ellenőrök legutóbbi országos tanácskozása ebben a szellemben a gazdaságos minőségellenőrzés és minőségfejlesztés új feladatait — a rentábilis minőségi szint meghatározása, a minőségtervezés műszaki és gazdasági módszerei, a matematikai statisztikai ellenőrzés alkalmazása stb. — vitatta meg, s ezek megoldását, tanulmányokban való feldolgozását tűzte ki célul. 8- t. KÉMTŐL annak egészen furcsa dolgok — így kezdődött a harmincas évek egyik „szívbemarkoló” slágere. A slágerben szereplő furcsa dolgok természetesen főképp szentimentális fur______csaságok voltak; most három évtized után jóval reálisabbak lettünk, de furcsa dolgok a higgadt, tárgyilagos gazdasági közegben is előfordulnak. Ez utóbbi furcsaságok már csak azért sem közömbösek, mivel valójában teljesen szabályosak. Szakkörökben meglehetősen közismert az epedarugóhiány; hónapról hónapra visszatérő nehézsége ez főképp a tanácsi bútoriparnak. Egy darabig megrekedt a probléma a ténymegállapításnál, sorrarendre panaszkodtak, hivatkoztak a vállalatok: nincs epedarugó. E passzív beletörődés sivatagából oázisként zöldellt ki a Zalaegerszegi Bútoripari Vállalat kezdeményezése: ha nem kapunk epedarugót, gyártunk magunk. Az elhatározás realitását a vállalat ez évi hitelterve már jelzi is: a maguk gyártotta epedák felhasználását mintegy 4 millió forintos nettó árbevételként megtervezték. Ha itt megállhatnánk a történetben, az se lenne baj, hiszen sikerült bemutatnunk egy dicséretes kezdeményezést. Ám most jön a furcsaság, amely — hangsúlyozzuk — teljesen szabályos. Zalaegerszegen elkészítik a rugót, fel is használják, de nem am úgy „hübelebalázs” módra. Előbb eladják — szerencsére csak számla szerint — a budapesti VASÉRT- nek, azután ugyaninnen visszavásárolják, már tudniillik a budapesti vállalat visszaszámlázza. Tudjuk, persze, hogy tudjuk: a bútorgyár nem kereskedelmi vállalat. A VASÉRT nem gyárt epedát, Zalaegerszeg ne kereskedjék. De hogy ezt egyszerűbben is meg lehetne oldani, arra fogadni mernénk egy szerény összegbe. Mondjuk — az adminisztráció többletköltségébe igyelemre méltó adatokat olvastunk nemrég a Fővárosi Közmű Igazgatóság dolgozóinak lapjában; érdekességük méltán érdemel nagyobb nyilvánosságot. A lakások gázkészülékeiről van szó, amelyeknek még ma is két gazdájuk — a Házkezelőség és a Gázművek — van, s attól függően fizetnek vagy nem fizetnek a lakók bérleti díjat, hogy ki a gazda. Nos, e fonákság fokozatosan megoldódik, a készülékek a gázszolgáltató vállalat tulajdonába mennek át. Hogy ennek a fokozatosságnak milyen lesz az üteme, azt aligha lehet előre látni, hiszen egyelőre csak egy tanulmány készült róla: a mintegy 80—100 ezer fővárosi készülék átvétele gyakorlatilag még nem indult meg. Nem kisebb a készülékek javításának gondja sem, hiszen a Fővárosi Gázművek az eddigi mintegy 173 ezer bérleti készülék javítását, karbantartását is alig győzi, mi lesz, ha tovább nő az állomány? Nem szólva arról, hogy ezt a bérleti „üzletet” aligha irigyelné el a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat. Ez utóbbinál például egy mosógép vételára 50 napi használat után megtérül, míg a Gázművektől bérelt vízmelegítő megtérülése — a bérleti díj alapján — nem kevesebb, mint 29 év! Ezek után már nem is lehet cso- ■ dálkozni azon, hogy a Gázművek tavaly a bérleti készülékekre 3 millió 700 ezer forintot fizetett rá, s most jön még a további 100 ezer készülék... Számok, rideg tények ezek, amelyeken érdemes elgondolkozni, különösen, ha a gazdaságosságra figyelünk. Márpedig ha valahol, az új mechanizmusban nem lehet nem figyelni rá. keletitszer VÁGÓGÉPET (fénymásolatok vágására alkalmasat) keres megvételre vagy átvételre kutatóintézet. A vágógépet könyjóváírással, vagy számlázás mellett vennénk át. A gép mérete: minimum 50 cm-es vágóél. Ajánlatot kérünk telefonon 382—102 (Benkertné) részére adni, naponta 8— 16:30-ig szombaton 13 óráig Átvennénk szeszpalackozó üzemeink részére PARAFAMIGOT 11—16 BB/0,05—1/1-es méretben „VOSZK" Szövetkezeti Áru- és Anyagellátó Vállalat Budapest VI., Bajcsy-Zs. út 7. Telefon: 226—460 Ártájékoztató MOTORKERÉKPÁR-ALKATRÉSZEK Bizományi Áruház Vállalat Motorkerékpár Szakboltjai Budapest XIX.,- Kispest; Nagykőrösi út. Használt cikkek piac* Csepel 230 kem-eshez hátsó lánckerék 15,— Ft Csepel 250 kem-eshez kipufogócső W,— Ft Pannónia lámpafej 28», — Ft Pannónia TLT benzintank (szerszámdobozos) IM,— Ft Féklámpa-kapcsoló Ft kozmetikai cikkek Tojásshampoo 14,40 Caola fertőtlenítő shampoo 0,50 WU( hajmosó olaj 5,80 WU) hajisiító krém H,— Caola Desodoráló krém 17,— Nettodor izzadás elleni szerk.—• Fenyő habfürdő 14,s Camea parfömszappan 0,20 Caola márkaszappan 0,60 Kék-vörös szappan MD Exotic szappan 6,00 Magyar áruk a nagyvilágban Az Ikarus székesfehérvári gyáregysége mind több országba exportál. Indiának hűtőkocsikat, az NDX-nak nyerges termoszkocsikat és bútorszállítókat, az Egyesült Arab Köztársaságnak műhelykocsiikat, egyéb árukat Jemennek, a Szovjetuniónak, Vietnamnak és Bulgáriának szállítanak. A közeljövőben tejszállítókat exportálnak Lengyelországba és Csehszlovákiába. ■ Bővíti exportpiacát a Kaposvári Kefeanyag-kikészítő Vállalat. Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül belföldi eredetű rövidszőrű tömőanyaga iránt argentin érdeklődés is mutatkozik. Cipőkefe anyagot az NSZK-ba és Hollandiába szállítanak. ■ Évekre el van látva megrendelésekkel a Ganz-MÁVAG. Legújabban versenytárgyalások folynak Szíriával, Brazíliával és Iránnal.■ Új típusú, tizenhat fogú gereblyét készít holland megrendelésre a Salgótarjáni Acélárugyár. ■ okozza exportját a soproni Fémtömegcikk Ktsz. A Ferumionnal tízmillió forint értékű útvonalú kilincs és címke NDK- beli exportjáról tárgyal, Hollandiába horganyzott csatornatartókat szállít. Cságoly Ferenc, „A kőolajár alakulásának főbb kérdései energiagazdaságunkban” című kandidátusi értekezésének nyilvános vitáját június 29-én tartották a Nehézipari Minisztériumban. A bíráló bizottság elnöke dr. Szabó Kálmán egyetemi tanár, az értekezés opponensei dr. Sattler Tamás és dr. Forgács Zoltán kandidátusok voltak. A bíráló bizottság a vita alapján egyhangú szavazattal az értekezés elfogadása mellett foglalt állást. FIGYELŐ, 1966. JÚLIUS 6.