Figyelő, 1967. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-05 / 27. szám
Címzett: a százesztendős Magyar Post Száz esztendővel ezelőtt — 1867 nyarán — jelent meg az a körrendelet, amelyben Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter a következőket közölte: „A kormány az előleges intézkedések időt igénylő keresztülvitele után a magyarországi és erdélyi posták és távírdák igazgatását átvette ..Ez a kiegyezés utáni intézkedés jelentette az önálló magyar posta megalakulását. A postaszolgálat addig ugyanis osztrák kézben volt, s vagy háromszáz esztendeig idegen postakocsik járták az országot, osztrák hivatalnokok ültek a postahivatalokban, német volt a levélcímzés és a bélyegző nyelve és az osztrákoké volt a posta haszna. Az önálló magyar posta megalakulása utáni évtizedek alatt — szinte az önállósítás első esztendejétől — rohamos fejlődésen ment keresztül a postaszolgálat. E fejlesztésben részt vettek a hírközlés, a híradástechnika, a közlekedés világhírű magyar úttörői. A világ első telefonközpontját megszerkesztő Puskás Tivadar, az első postai gépkocsit üzembe helyező Csonka János, a rádiózás magyar úttörői, a múlt század végén és a XX. század elején világviszonylatban is új technikai vívmányokkal gazdagították, gyorsították a hírközlést, a postai szolgáltatások fejlesztését. A mai Magyar Posta szervezete és működése nem cáfolja e nagy hagyományokat és az ország 2417 postahivatala, 746 fiókhivatala és a számos postai szolA fentieken kívül említésre méltó postai szolgáltatás a hírlapterjesztés, a telex- és képtávíró-szolgálat, amelyek segítségével ma már 110 országgal van közvetlen hírközlő kapcsolatunk, s 15 ország telexelőfizetőit egyszerű tárcsázással tudjuk hívni. Speciális és népszerű tevékenysége a postának a bélyegkiadás — a magyar postai bélyegek a világ minden táján értékes és szép darabjai a gyűjteményeknek. Naponta 100 ezer levél A posta évente jóval több mint félmilliárd levelet és csaknem 13 millió csomagot, továbbít rendeltetési helyére. S bár igaz, hogy a Magyar Posta Európa-szerte híres a levél- és csomagforgalom viszonylag gyors és pontos lebonyolításáról,'tény, hogy a postai „levélfeldolgozás” ma még jórészt kézi munkával történik. Ez a belső anyagfeldolgozás — a postai dolgozók nagy gyakorlata ellenére — ma már korszerűtlen, munkaigényes, tehát költséges tevékenység, amely a forgalom állandó növekedése következtében előbb-utóbb késéseket okoz a küldemények továbbításánál. Ezért szükségszerű követelmény a belső anyagfeldolgozás és a szállítószolgálat korszerűsítése. Ennek viszont nemcsak gépesítési, hanem üzemszervezési feltételei is vannak. Elsősorban a nagytömegű küldemények áramlását szükséges szabályozni, úgy, hogy a levelek és csomagok bizonyos csomópontokon koncentrálódjanak. A gépesítés és automatizálás ugyanis csak akkor kifizetődő, ha naponta legalább 100 ezer küldemény feldolgozása a feladat. A levélkezelés és rendezés automatizálásának további feltétele a bélyegek preparálása a gépek által érzékelhető lumbfeszkáló anyaggal. A kezelési munka korszerűsítésének feltétele az irányítószám-rendszer megáltatás naponta biztosítja a lakosság kapcsolatát egymással és a nagyvilággal. S a magyar posta hírközlő és információs rendszere ma már nélkülözhetetlen kelléke a korszerűsödő életformának, a gazdasági életnek, az államigazgatásnak vezetése. Ez azt jelenti, hogy az ország minden egyes helyiségének 4 számjegyből álló kódszáma lesz, amelyet a feladó a cím mellett jelez. Az irányító számot a postahivatalokban géppel ráütik a küldeményre, s az elektronikusan érzékelhető kódjelek segítségével az irányítógépek automatikusan terelik majd a levélforgalmat. Az ilyenfajta automatizálásnak, gépi feldolgozásnak természetesen feltétele — több fejlett ország gyakorlatához hasonlóan — a küldemények lehető legnagyobb mérvű szabványosítása. Ez utóbbit a posta tarifális intézkedésekkel is igyekszik serkenteni és előreláthatóan 1—2 esztendő múlva a súly szerinti díjazást felváltja a szabványhoz igazodó tarifa. E szerint a szabványos — tehát könnyebben kezelhető — küldeményeket olcsóbban, a szabványtól eltérő — tehát továbbra is kézi feldolgozást igénylő — küldeményeket pedig magasabb díjazással szállítják. A postaforgalmi szolgálat fejlesztésében jelentős, hogy igen sok értékcikk- és levelezőlap-automata üzembe állítására került sor, továbbá könnyebbé vált a kézbesítés azáltal, hogy országosan mintegy 106 000 (Budapesten 22 000, a vidéki városokban pedig 84 000) lépcsőházi levélszekrényt szereltek fel. Halló! Telefonfejlesztés! A postai szolgáltatások korában az egyik legfontosabb — és ezért a legtöbbet kifogásolt — terület a távbeszélő-hálózat, a telefon. Bár hazánk világviszonylatban is úttörő volt a telefon meghonosításában (1881-ben már 50 előfizetővel működött Budapesten az első telefonközpont), a régi dicsőség már a múlt emléke csupán. 1966. évi statisztikai adatok szerint a világ minden 100 lakosára 5,9 és Európa minden 100 lakosára 9,8 beszélőhely jut. Hazánkban a 100 lakosra jutó készülékek száma 1966-ban 5,6 darab volt. Ugyanakkor Ausztriában 13,9, Franciaországban 12,4, Csehszlovákiában 10,5, sőt még Görögországban is csaknem 6 állomás jut 100 lakosra, nem beszélve a fejlett ipari államok telefonhelyzetéről. (Az USA-ban például 47,8, Svédországban 45,9, Angliában 19,4 telefon jut 100 lakosra.) A legtöbb pótolnivalója tehát kétségkívül a telefonfejlesztés területén van a Magyar Postának. Az erőteljesebb fejlesztés a felszabadulás után azonban csak a második ötéves terv során következett be: a fővárosban 1962- ben helyezték üzembe a 8000 állomásos Ferenc központot, amely 1963-ban újabb 4000 állomással bővült. Ugyancsak 1963- ban kezdték meg a Lipót központ 8000-es bővítését és növelték az Erzsébet, az Óbuda, a Krisztina és a József központok kapacitását, majd 1966-ban elkészült az új 8000-es Zugló főközpont is. E központok — és a vidéki központok — túlzsúfoltak, s jelenleg 107 ezer telefonigénylőt (ebből Budapesten 70 ezret) tartanak nyilván. A posta terve az hogy a 100 lakosra jutó mostani 5,7 beszélőhelyet 1980-ig legalább 12-re emeli. Ez lényegében azt jelenti, hogy a mostani 580 ezerről 1250 ezerre — tehát egy és negyedmillióra — kell szaporítani a beszélőhelyek számát. A mennyiségi fejlesztés mellett szükséges az éjjel-nappali telefonközpont-szolgálatnak bevezetése az egész ország területén. A távolabbi terv azonban az, hogy 1985-től az ország bármelyik telefonelőfizetője — még a legkisebb faluból is — egyszerű tárcsázással bárkit felhívhat. Ennek feltétele: a teljes automatizálás, a nagyarányú hálózatfejlesztés, ami szükségessé teszi a még legtöbb helyen működő, nagy fenntartási munkát igénylő Rotary-forgógépes központtípusok felcserélését korszerűbb, gyorsabb kapcsolású telefonközpontokra. A telefonfejlesztés azért is fontos — és ezt nem sokan tudják —, mert a távbeszélő-hálózat bővítése, korszerűsítése nemcsak a telefonálók érdeke. Számos távközlési szolgáltatást, például a távírót, a bevezetendő országos adatközlési hálózatot, számos zenei program tv-, rádió-átvitelét stb., általában a távbeszélő-alaphálózaton építik ki. Ezért biztató, hogy a licenc-vásárlással megszerzett úgynevezett kiskoaxiális rendszerek lehetővé teszik olyan gazdaságosan üzemeltethető hálózat kiépítését, amelyben a posta az igényekhez mérten 300—960 —2700 csatornára bővítheti az egyes csopárok áramköri kapacitását. Egyszerűbb szavakkal ez annyit jelent, hogy egyetlen kábelérpáron egy időben és egymás zavarása nélkül 300—960—2700 beszélgetés folytatható. A létesítendő gerinchálózat — felépítési rendszerénél fogva — nagy üzembiztonságú lesz, minthogy minden megyeszékhely és a gócpontok túlnyomó része legalább két vonalon lesz elérhető. Rádió, tv és a többiek .. * Telex-hálózatunk mind belföldi, mind külföldi viszonylatban teljesen automatikus, további tennivaló az állomások számának növelése. Ennek különösen nagy jelentősége lesz az új gazdaságirányítási rendszerben, amikor a vállalatok a telexgépek útján meggyorsíthatják egymás közötti kapcsolataikat. 1980-ig előreláthatóan 8000 telex-előfizetővel számolhatunk. A fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező országokban a korszerű vezetés nem nélkülözheti a különböző területekről az adatok begyűjtését, értékelését Ámde az adatokat szolgáltató szerv — az elektronikus számítóközpont — egymástól rendszerint távol fekszik, közöttük az információ átvitele gyorsan és biztonságosan az adatátviteli hálózat feladata — tehát ugyancsak postai feladat Hazánkban a posta 1980-ig új szolgáltatásként bevezeti az adatátviteli szolgálatot, amit első lépésként kis sebességű adatátvitelként, a telex-hálózat segítségével bonyolítanak le, így 1980- ban a telex-állomásoknak körülbelül egyharmada, egynegyede vesz részt az adatátviteli forgalomban. A közepes sebességű adatátvitelre a távbeszélő-öszszeköttetéseken át kerül sor. A rádióműsor-sugárzás — a rádióadók üzemeltetése — is fejlesztésre szorul. A posta a harmadik ötéves terv során üzembe helyezi a 2x150 kilowattos újlakihegyi adót, a Kossuth-rádió adásának erősítésére. S három esztendő múlva megkezdi a posta a harmadik országos főműsor sugárzására szolgáló URH adóhálózat kiegészítését, amelynél figyelembe veszik a sztereo-műsorszórásra való áttérés technikai feltételeit is. A TV-műsoradás jelenlegi heti 60 órás ideje már a harmadik ötéves tervben 70 órára fog növekedni, ezenkívül megkezdődik a második TV-műsor sugárzása is, heti 40 óra műsoridővel. Ez a műsor képezi majd alapját a színes TV-műsornak, de olyan rendszerben, hogy a közönség birtokában levő eddigi készülékekkel a színes adás fekete-fehér színben vehető legyen. A százesztendős önálló Magyar Posta fejlesztése tehát — három-négy évtizedes megtorpanása után — főleg 1960 óta jó úton halad. A postai szolgáltatások korszerűsítését és fejlesztését ma már nem csupán a modernizálódó életforma elengedhetetlen követelményének, hanem az új gazdaságirányítási rendszer valóraváltásához is feltétlenül szükséges eszköznek tekintik"... ,,A nemzet egy régi óhajtását látja ezáltal teljesülni, s valamint azt örömmel üdvözlendi kétségkívül,... hogy a hazai posták és távírdák intézete e szerint a felelős kormányzat ágai közé felvétetvén, annak a nemzet osztatlan rokonszenvében kell részesülnie azon mértékben, amelyben az a többi érdekek között oly fontos és naponként fejlődő közérdeket képvisel...” E szavakkal kommentálta a száz évvel ezelőtt született rendelet az önálló Magyar Posta létrejöttét. S most mi a századik évfordulón e szavakkal üdvözöljük a Magyar Posta dolgozóit, vezetőit, a szép tervek valóraváltásához sok sikert kívánva ... Horváth Mihály • Televízióelőfizetők száma (ezer) — — 103,7 996,3 * Közgazdász vándorgyűlés • A kukoricatermelés gépesítése A posta fontosabb adatai 1037 1950 1960 1908 • Levélpostai küldemény 39,2 39,2 51,8 53,2 alg.2 Ajánlott küldemény 0,9 1,6 3,2 4,1 0, 3 Csomagok száma 1,1 1,3 1,1 1,3 Táviratok száma 0,3 0,4 0,7 0,9 • A távbeszélő főállomások száma 111,780 110,027 243,406 319,243 A távbeszélgetések száma (millió) 178,6 230,7 538,0 569,6 • Rádióelőfizetők száma (ezer) 419,2 619,5 2,223,7 2,484,9 1967. JÚLIUS 5. XI. ÉVFOLYAM 27. SZÁM ÁRA 160 FORINT