Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1969-12-10 / 50. szám

A jövő évi tavaszi Lipcsei Vásárt március 1. és 10. között rendezik, s hatvanöt országból több mint 10 000 kiállító ötven vásári csoportban mintegy 350 000 négyzetméternyi területén mutatja be termékeit. A kiállítás középpontjában a technika áll, a részvevő iparágak közül legfontosabbak a gépipar, ezen belül a szerszámgépek és szerszámok, az automatizálás, az elektrotechnika és eletkronika, a komplett gyárberendelések, valamint a kohászat legújabb eredményeinek bemutatói. Szerszámgépeket például húsz ország állít ki, 15 000 négyzetméternyi területen. Az elektrotechnika és elektronika,, valamint az automatizálás témájában 25 országból várnak kiállítókat, akik 33 000 négyzetméternyi területen sorakoztatják fel produktumaikat. Építőipari gépújdonságokat 15 ország, mezőgazdasági gépeket 12 ország mutat be. Nemzetközi kapcsolatok Balkányi Bertalannak, az Egyesült Magyar Szénbányák igazgatójának vezetésével küldöttség tárgyalt Csehszlovákiában az Ostrava—karvinai szénmedence igazgatóságával és a bányaipari közgazdasági tudományos kutatóintézet vezetőségével az együttműködés kérdéseiről. — P. Nagy Sándor igazgatóhelyettes vezetésével a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet delegációja az NDK vegyipari minisztériuma korróziós központjának tevékenységét tanulmányozta. — Ikarus—MOGÜRT-delegációk folytattak üzleti tárgyalásokat Chilében és az NDK-ban. — Hegesztési bemutatót tartottak a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban a svéd Avesta cég szakemberei. — Szabolcs megyei helyiipari küldöttség tanulmányozta Ungvárott és Munkácson a szolgáltató vállalatok tevékenységét. — Az NDK-beli rostocki Ceutrans cég szakemberei üzleti tárgyalásokat folytatják a HUNGAROCAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalatnál. — Lengyel villamosipari szakemberek ismerkedtek Nyíregyházán a TITÁSZ és a Vasipari Ktsz tevékenysé- gével. — Kovács István főtitkár vezetésével a MEDOSZ háromtagú küldöttsége a lengyel erdőgazdaságokat tanulmányozta. A Magyar Országos Söripari Vállalat delegációja tapasztalatcserén járt a belgrádi sörgyárban. Finomfelületi ankétot rendez december 10-én Budapesten a Technika Házában az Optikai Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület finommechanikai szakosztálya, közösen a Finommechanika című folyóirat szerkesztő bizottságával. A tanácskozáson dr. Petrik Olivér, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára tart bevezető előadást A felületfinomság vizsgálatának fontossága finommechanikai konstrukciókban címmel. Ezt követően öt előadás hangzik el a finomfelületi megmunkálásokról, a felületi minőségek elbírálásáról és meghatározásának módszereirőlékenységét és jövő évi terveit. Ezt követően három szekcióban vitatják meg a robbanóanyag-keverékek hazai problémáit a gyártási szortiment és a szabályzatok vonatkozásában, az Általános Robbantástechnikai Szabvány átdolgozásának kérdéseit, valamint a robbanóanyag-fegyőztek és a robbanóanyag-ipar kapcsolatát a kapacitásnövelés érdekében. Elektronikai szimpoziont rendez a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Ipari Elektronikus Berendezések Szakosztálya 1970. szeptemberében Balatonszéplakon. A „VII. Ipari Elektronikus Mérés és Szabályozás” szimpozion előadásai az ipari elektronikus berendezések kutatásával, fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. A rendezvény célja elsősorban az, hogy az ezen a területen elért hazai eredményeknek publikációs lehetőséget adjon. Ezenkívül a rendezőbizottság a részvevőket tájékoztatni kívánja a szakterület külföldi fejlődéséről is oly módon, hogy felkért előadók egy-egy szűkebb témáról összefoglaló előadást tartanak. A szimpozionra jelentkezni lehet ipari mérés, adatfeldolgozás-szabályozás vagy számítógépes irányítás céljára szolgáló elektronikus berendezések konstrukciós vagy alkalmazástechnikai kérdéseivel foglalkozó előadással. Az előadás csak a szerző vagy szerzők eredeti munkája lehet, amelyet Magyarországon még nem publikáltak. Az előzetes jelefitkezés az előadni kívánt téma címének és 10—15 soros kivonatának beküldésével történik. Jelentkezési határidő: 1970. január 15. Az előzetes jelentkezés alapján az Előkészítő Bizottság elbírálja, hogy az előadni kívánt téma beilleszkedik-e a szimpozion tematikájába. A teljes kézirat beküldésének határideje: 1971. márc. 31. ) A beküldött és elfogadott előadások a szitmpozion előtt teljes terjedelmükben megjelennek, s a szimpozionon csak rövid ismertetésük, kiegészítésük és megvitatásuk lehetséges. • _ Hatmilliárd forintot fordítanak a Szeged és Algyő határában megvalósuló olajipartelep beruházásaira. Az építkezések jól haladnak: egy kétezer adagos konyha és étterem már tető alá került. Hamarosan elkészül a hatezer négyzetméter alapterületű központi üzem is, melyben a többi között gépkocsikat és kútfúró berendezéseket javítanak majd. A központi olajgyűjtő tankállomásra 100 millió forintot költenek. A tankállomásnak számottevő szerepe lesz az 1970-ben kitermelésre kerülő egymillió tonna olaj továbbításában. A II. robbantástechnikai konferenciát magyar, NDK-beli és bolgár szakemberek közreműködésével december 10-én a Fővárosi Tanács klubjában rendezi az Építőipari Tudományos Egyesület robbantástechnikai szakbizottsága. A tanácskozáson Dános Györgynek, a Fővárosi Tanács építési főigazgatósága főmérnökének, az ÉTÉ tanácsi szakosztálya vezetőjének megnyitója után dr. Mueller Othmár, a robbantástechnikai szakbizottság vezetője tart vitaindító előadást, amelyben a többi között ismerteti a szakbizottság idei tevé nnnnnnn A villamosgép- és készülékgyártás szigetelő anyagai címmel rendez ankétet december 10-én és 11-én Budapesten a Technika Házában, december 12-én pedig üzemlátogatással egybekötve a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület villamosgépgyártási szakosztálya. A háromnapos tanácskozás célja a korszerű szigeteléstechnika fejlesztési irányainak és az e téren elért jelentős hazai eredményeknek az ismertetése, továbbá a gyártók és a felhasználók céljainakés igényeinek egyeztetése, valamint a fejlesztés jövő irányainak kijelölése. .. Egyenlősdi béren kívül (Folytatás az 1. oldalról) és sportkiadások. Ez a cím gyakran 20— 25 féle juttatási jogcímet takar (sporttámogatások, nyugdíjasok dotációja, vállaÉrdemes megkérdőjelezni: mennyiben tekinthető például vállalati feladatnak bizonyos tömegkulturális intézmények fenntartása, finanszírozása akkor, amikor már mersze vagyunk az ötvenes évekre jellemző szociális-kulturális állapotoktól? Ezek az intézmények sokkal jobban, gazdaságosabban és célravezetőbben működhetnének, szakavatott szervezetek irányításával. Vagy ha már ragaszkodunk is például a vállalati művelődési ház fenntartásához — és legtöbb esetben azért, mert ezt követeli a rosszul értelmezett hagyomány — nem lenne sokkal célszerűbb az erre fordított sokszor elaprózott vállalati pénzösszegek koncentrálása, a művelődési intézmények, a sportlétesítmények közös finanszírozása, fenntartása? Persze ez már nemcsak az üzemeken, hanem jórészt a tanácsokon is múlna, s a tanácsoknak nincsenek megfelelő jogi lehetőségeik ahhoz, hogy szorgalmazzák az efféle koncentrálást, egyszersmind ily módon is segítsék az egységes művelődési, illetve szociálpolitikai koncepciók kialakítását. Ezek a juttatások teljesen ingyenesek — ami még nem lenne baj, de az már igen, hogy jórészük alig-alig kapcsolódik a műveléspolitikai elképzelésekhez. S amin aztán végképp érdemes elgondolkozni: a megkérdezettek 86 százaléka egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán veszi igénybe az efféle jóléti és kulturális lehetőségeket. Ennek ellenére az e célra fordított összegek növekedési üteme — az üdültetést kivéve — minden egyéb juttatásnál lényegesen nagyobb. Ha valahol, akkor itt, ezeknél a költségeknél, összegeknél kell kezdeni azt az átcsoportosítást, szerkezeti módosítást, ami hovatovább halaszthatatlan a béren kívüli juttatásoknál, lati ünnepségek, kirándulások, csónakházak, horgásztanyák és vadásztársaságok stb. stb.). . Érdemes — és tanulságos — ezeket a kiadásokat külön, is részletezni. Az óvodai férőhelyek 10 százaléka üzemi óvodákban van. S bár az óvodáskorúaknak mindössze 52 százaléka járhat óvodákba, az üzemi óvodák évről évre 4—500 férőhellyel szűkebbek. Arról nem is beszélve, hogy például hat memegye 122 vállalata és szövetkezete közül mindössze 16 tart fenn óvodát vagy bölcsődét, a tanácsi vállalatok és ktsz-ek pedig úgyszólván semmit sem áldoznak ilyen célra. A gyermekintézményekkel kapcsolatban számos központi állásfoglalás, felhívás látott napvilágot, de kevés megértést talált. Ideje lenne megfontolni: nem lehetne-e helyes irányba befolyásolni a gyermekintézményektől szabadulni akaró vállalatokat például a kommunális adó megfelelő differenciálásával ? * Zsúfolt öltözők Nem nevezhető kimondottan béren kívüli juttatásnak, ám szorosan kapcsolódik a vállalaton belüli szociális tevékenységhez a munkahelyek kulturáltsága, az üzemi szociális létesítmények helyzete. 122 vállalatnál végzett vizsgálat eredménye: Megnevezés 1967 Megoszlási 1968 Megoszlási Index Ft % Ft % 1967-100 Sportcélok támogatása 1685 25,0 2094 26,0 124,0 Társadalmi és tömegszervezeti támogatás 860 13,0 1128 14,0 131,0 Nyugdíjasok, öregek támogatása 72 1,1 89 1,0 124,0 Müv. ház könyvtár 465 7,2 494 6,0 106,0 Egyéb kult. célok 585 9,9 633 8,0 108,0 Ismeretterjesztő előadások 45 0,7 49 0,6 109,0 Ünnepségek, rendezvények 1174 18,0 1669 20,4 142,0 Egyéb 1748 26,0 1965 24,0 112,0 összesen 6634 8121 122,0 Bölcsődék sorsa Mindeddig csak az összegek — jórészt aránytalan — növekedéséről beszéltünk. Az egyetlen olyan tétel, amely 1967-hez képest, tavaly és az idén csökkent: a gyermekintézmények fenntartására fordított kiadás. Megalakult a Világgazdasági Tanács A kormány határozata alapján megalakult a Világgazdasági Tudományos Tanács. Feladata, hogy elősegítse a magyar gazdaságirányítás szempontjából kiemelkedő fontos világgazdasági jellegű kutatási témák kidolgozását, megvitassa azokat és tudományosan értékelje a gazdasági fejlődésünket és gazdaságpolitikánkat befolyásoló legfontosabb világgazdasági jelenségeket. A tanács legfontosabb megállapításait az illetékes kormányszervek elé terjeszti. A tanács összekötő szerv a tudományos élet és az államvezetés között,amit összetétele is kifejez. Elnöke Bognár József, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. Tagjait a Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a tudományos intézmények közül pedig a MTA Közgazdaságtudományi Intézete, a MTA Afro- Ázsiai Kutató Központja, a Konjuktúra és Piackutató Intézet, MTA Agrártudományi Kutató Intézete, a Gazdaságkutató Intézet, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdasági és Külkereskedelmi Tanszékei delegálják. Az NGKB a tanács tagjainak sorát személyes kinevezésekkel egészítette ki. A tanács titkára dr. Kozma Ferenc, az NGKB titkárságának főosztályvezetője. A tanács első ülésén megállapította ügyrendjét, és megvitatta a feladatait. A vita résztvevői számos fontos világgazdasági téma kutatására tettek javaslatot. Rámutattak arra is, hogy a tudományos kapacitás bővítésére sürgős intézkedésekre van szükség és e célból gondoskodni kell a kutatásra alkalmas fiatal káderek kiválasztásáról, képzéséről és munkábaállításáról. Hangsúlyozták továbbá a világgazdasági témájú publikációs lehetőségek növelésének szükségességét. Az adatok egyben azt is jelentik, hogy a vizsgált vállalatok 100 ezer dolgozója közül 15 ezernek nincs hol átöltöznie, 23 ezer ember nem tud tisztálkodni. Pontosabban: a hiányzó öltözőket, fürdőket a meglevők túlzsúfolásával pótolják, de azért tudnánk vállalatokat említeni, ahol az öltöző és fürdő ismeretlen. Mindez jórészt a korábbi évek, még ma is továbbélő, beruházási-finanszírozási gyakorlatának a következménye. A beruházás elsősorban és mindenekelőtt termelő beruházást jelentett, amely mellett háttérbe szorult a megfelelő szociális környezet megteremtése. A szociális beruházások finanszírozása, ma már vállalati feladat. Mindössze évi 100 millió forint központi hitelkeret áll e célra rendelkezésre. A vállalati fejlesztési alapokat viszont valóban a termelési célok megvalósítása köti le. Mégis figyelmeztető jel: a megkérdezett munkások 65 százaléka úgy érzi, hogy vezetőik alig, vagy csak nagyon, keveset törődnek az üzem szociális létesítményeinek korszerűsítésével, gyarapításával. A vezetők 89 százaléka pedig rossznak vagy éppen csak elfogadhatónak ítéli meg e létesítmények színvonalát. A népgazdaság termelő ágazataiban — a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket nem számítva — tavaly 5,4 milliárd forintot kaptak a munkások és alkalmazottak „borítékon kívül”. Az egy főre jutó juttatás összege — 1967-hez képest — csaknem 4 százalékkal emelkedett. Az összkép tehát a vártnál kedvezőbb, de a részletek, a hatalmas összeg megoszlása elgondolkoztató, és változásokatsürgetnek, már csak azért is, mert a borítékon kívüli juttatások ésszerűbb szerkezete előnyösen befolyásolná a vállalati törzsgárda alakulását. Vértes Csala A SZOCIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKKEL VALÓ ELLÁTOTTSÁG (%-ban) Minisztériumi Tanácsi Ktsz Megnevezés ipar , 1968 1969 1968 1969 1968 1969 öltözőszekrény 82 82 38 46 41 44 Zuhanyozó 64 69 48 46 41 31 Mosdó 81 82 68 73 68 60 WC 83 82 64 63 92 92 FIGYELŐ, 1969. DECEMBER 10.