Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1969-12-10 / 50. szám

A jövő évi tavaszi Lipcsei Vásárt március 1. és 10. között rendezik, s hat­vanöt országból több mint 10 000 kiállító ötven vásári csoportban mintegy 350 000 négyzetméternyi területén mutatja be ter­mékeit. A kiállítás középpontjában a tech­nika áll, a részvevő iparágak közül leg­fontosabbak a gépipar, ezen belül a szer­számgépek és szerszámok, az automatizá­lás, az elektrotechnika és eletkronika, a komplett gyárbe­rendelések, valamint a kohászat legújabb eredményeinek bemu­tatói. Szerszámgépeket például húsz or­szág állít ki, 15 000 négyzetméternyi terü­leten. Az elektrotechnika és elektronika,, valamint az automatizálás témájában 25 országból várnak kiállítókat, akik 33 000 négyzetméternyi területen sorakoztatják fel produktumaikat. Építőipari gépújdon­ságokat 15 ország, mezőgazdasági gépeket 12 ország mutat be. Nemzetközi kapcsolatok Balkányi Bertalannak, az Egyesült Ma­gyar Szénbányák igazgatójának vezetésé­vel küldöttség tárgyalt Csehszlovákiában az Ostrava—karvinai szénmedence igazga­tóságával és a bányaipari közgazdasági tudományos kutatóintézet vezetőségével az együttműködés kérdéseiről. — P. Nagy Sándor igazgatóhelyettes vezetésével a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet delegációja az NDK vegyipari miniszté­riuma korróziós központjának tevékeny­ségét tanulmányozta. — Ikarus—MO­­GÜRT-delegációk folytattak üzleti tár­gyalásokat Chilében és az NDK-ban. — Hegesztési bemutatót tartottak a Dunán­túli Kőolajipari Gépgyárban a svéd A­vesta cég szakemberei. — Szabolcs me­gyei helyiipari küldöttség tanulmányozta Ungvárott és Munkácson a szolgáltató vállalatok tevékenységét. — Az NDK-beli rostocki Ceutrans cég szakemberei üzleti tárgyalásokat folytatják a HUNGARO­­CAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalatnál. — Lengyel villamosipari szakemberek ismerkedtek Nyíregyházán a TITÁSZ és a Vasipari Ktsz tevékenysé-­ gével. — Kovács István főtitkár vezetésé­vel a MEDOSZ háromtagú küldöttsége a lengyel erdőgazdaságokat tanulmányozta.­­ A Magyar Országos Söripari Vállalat delegációja tapasztalatcserén járt a belg­rádi sörgyárban. Finomfelületi ankétot rendez december 10-én Budapesten a Technika Házában az Optikai Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület finommecha­nikai szakosztálya, közösen a Finomme­chanika című folyóirat szerkesztő bizott­ságával. A tanácskozáson dr. Petrik Oli­vér, a Budapesti Műszaki Egyetem tan­székvezető tanára tart bevezető előadást A felületfinomság vizsgálatának fontos­sága finommechanikai konstrukciókban címmel. Ezt követően öt előadás hangzik el a finomfelületi megmunkálásokról, a felületi minőségek elbírálásáról és meg­határozásának módszereirőlé­kenységét és jövő évi terveit. Ezt köve­tően három szekcióban vitatják meg a robbanóanyag-keverékek hazai problé­máit a gyártási szortiment és a szabály­zatok vonatkozásában, az Általános­ Rob­bantástechnikai Szabvány átdolgozásának kérdéseit, valamint a robbanóanyag-fe­­győztek és a robbanóanyag-ipar kapcso­latát a kapacitásnövelés érdekében. Elektronikai szimpoziont rendez a Méréstechnikai és Automatizá­lási Tudományos Egyesület Ipari Elekt­ronikus Berendezések Szakosztálya 1970. szeptemberében Balatonszéplakon. A „VII. Ipari Elektronikus Mérés és Szabályozás” szimpozion előadásai az ipari elektronikus berendezések kutatásá­val, fejlesztésével és alkalmazásával kap­csolatos kérdésekkel foglalkoznak. A rendezvény célja elsősorban az, hogy az ezen a területen elért hazai eredmé­nyeknek publikációs lehetőséget adjon. Ezenkívül a rendezőbizottság a részve­vőket tájékoztatni kívánja a szakterület külföldi fejlődéséről is oly módon, hogy felkért előadók egy-egy szűkebb témáról összefoglaló előadást tartanak. A szimpozionra jelentkezni lehet ipari mérés, adatfeldolgozás-szabályozás vagy számítógépes irányítás céljára szolgáló elektronikus berendezések konstrukciós vagy alkalmazástechnikai kérdéseivel foglalkozó előadással. Az­ előadás csak a szerző vagy szerzők eredeti munkája le­het, amelyet Magyarországon még nem publikáltak. Az előzetes jelefitkezés az előadni kí­vánt téma címének és 10—15 soros kivo­natának beküldésével történik. Jelentkezési határidő: 1970. január 15. Az előzetes jelentkezés alapján az Elő­készítő Bizottság elbírálja, hogy az elő­adni kívánt téma beilleszkedik-e a szim­pozion tematikájába. A teljes kézirat beküldésének határide­je­: 1971­. márc. 31. ) A beküldött és elfogadott előadások a szitmpozion előtt teljes terjedelmükben megjelennek, s a szimpozionon csak rö­vid ismertetésük, kiegészítésük és meg­vitatásuk lehetséges. • _ Hatmilliárd forintot fordítanak a Szeged és Algyő határában megvalósuló olajipartelep beruházásaira. Az építkezések jól haladnak: egy kétezer adagos konyha és étterem már tető alá került. Hamarosan elkészül a hatezer négyzetméter alapterületű központi üzem is, melyben a többi között gépkocsikat és kútfúró berendezéseket javítanak majd. A központi olajgyűjtő tankállomásra 100 millió forintot költenek. A tankállomás­nak számo­ttevő szerepe lesz az 1970-ben kitermelésre kerülő egymillió tonna olaj továbbításában. A II. robbantástechnikai konferenciát magyar, NDK-beli és bolgár szakemberek közreműködésével december 10-én a Fő­városi Tanács klubjában rendezi az Épí­tőipari Tudományos Egyesület robbantás­­technikai szakbizottsága. A tanácskozá­son Dános Györgynek, a Fővárosi Tanács építési főigazgatósága főmérnökének, az ÉTÉ tanácsi szakosztálya vezetőjének megnyitója után dr. Mueller Othmár, a robbantástechnikai szakbizottság vezetője tart vitaindító előadást, amelyben a többi között ismerteti a szakbizottság idei tevé­ nnnnnnn A villamosgép- és készülékgyártás szigetelő anyagai címmel rendez ankétet december 10-én és 11-én Budapesten a Technika Házában, december 12-én pedig üzemlátogatással egybekötve a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyárban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület villamosgépgyártási szakosztá­lya. A háromnapos tanácskozás célja a korszerű szigeteléstechnika fejlesztési irá­nyainak és az e téren elért jelentős hazai eredményeknek az ismertetése, továbbá a gyártók és a felhasználók céljainak­­és igényeinek egyeztetése, valamint a fej­lesztés jövő irányainak kijelölése. .. Egyenlősdi béren kívül (Folytatás az 1. oldalról) és sportkiadások. Ez a cím gyakran 20— 25 féle juttatási jogcímet takar (sporttá­mogatások, nyugdíjasok dotációja, válla­Érdemes megkérdőjelezni: mennyiben tekinthető például vállalati feladatnak bi­zonyos tömegkulturális intézmények fenn­tartása, finanszírozása akkor, amikor már mersze vagyunk az ötvenes évekre jellemző szociális-kulturális állapotok­tól? Ezek az intézmények sokkal jobban, gazdaságosabban és célravezetőbben mű­ködhetnének, szakavatott szervezetek irányításával. Vagy ha már ragaszko­dunk is például a vállalati művelődési ház fenntartásához — és legtöbb esetben azért, mert ezt követeli a rosszul értel­mezett hagyomány — nem lenne sokkal célszerűbb az erre fordított sokszor elap­rózott vállalati pénzösszegek koncentrá­lása, a­ művelődési intézmények, a sportlétesítmények közös finanszírozása, fenntartása? Persze ez már nemcsak az üzemeken, hanem jórészt a tanácsokon is múlna, s a tanácsoknak nincsenek meg­felelő jogi lehetőségeik ahhoz, hogy szor­galmazzák az efféle koncentrálást, egy­szersmind ily módon is segítsék az egysé­ges művelődési, illetve szociálpolitikai koncepciók kialakítását. Ezek a juttatások teljesen ingyenesek — ami még nem lenne baj, de az már igen, hogy jórészük alig-alig kapcsolódik a műveléspolitikai elképzelésekhez. S amin aztán végképp érdemes elgondol­­kozni: a megkérdezettek 86 százaléka egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán veszi igénybe az efféle jóléti és kulturális lehetőségeket. Ennek ellenére az e célra fordított összegek növekedési üteme — az üdültetést kivéve — minden egyéb juttatásnál lényegesen nagyobb. Ha va­lahol, akkor itt, ezeknél a költségeknél, összegeknél kell kezdeni azt az átcsopor­tosítást, szerkezeti módosítást, ami hova­tovább halaszthatatlan a béren kívüli jut­tatásoknál, lati ünnepségek, kirándulások, csónakhá­zak, horgásztanyák és vadásztársaságok stb. stb.). . Érdemes — és tanulságos — ezeket a kiadásokat külön, is részletezni. Az óvodai férőhelyek 10 százaléka üzemi óvodákban van. S bár az óvodás­­korúaknak mindössze 52 százaléka jár­hat óvodákba, az üzemi óvodák évről évre 4—500 férőhellyel szűkebbek. Arról nem is beszélve, hogy például hat me­­megye 122 vállalata és szövetkezete közül mindössze 16 tart fenn óvodát vagy böl­csődét, a tanácsi vállalatok és ktsz-ek pedig úgyszólván semmit sem áldoznak ilyen célra. A gyermekintézményekkel kapcsolatban számos központi állásfog­lalás, felhívás látott napvilágot, de ke­vés megértést talált. Ideje lenne megfon­tolni: nem lehetne-e helyes irányba be­folyásolni a gyermekintézményektől sza­badulni akaró vállalatokat például a kommunális adó megfelelő differenciá­lásával ? * Zsúfolt öltözők Nem nevezhető kimondottan béren kí­vüli juttatásnak, ám szorosan kapcsoló­dik a vállalaton belüli szociális tevé­kenységhez a munkahelyek­ kulturáltsá­ga, az üzemi szociális létesítmények hely­zete. 122 vállalatnál végzett vizsgálat eredménye:­ ­ Megnevezés 1967 Megoszlási 1968 Megoszlási Index Ft % Ft % 1967-100 Sportcélok támogatása 1685 25,0 2094 26,0 124,0 Társadalmi és töm­egszervezeti támogatás 860 13,0 1128 14,0 131,0 Nyugdíjasok, öregek támogatása 72 1,1 89 1,0 124,0 Müv. ház könyvtár 465 7,2 494 6,0 106,0 Egyéb kult. célok 585 9,9 633 8,0 1­08,0 Ismeretterjesztő előadások 45 0,7 49 0,6 109,0 Ünnepségek, rendezvények 1174 18,0 1669 20,4 142,0 Egyéb 1748 26,0 1965 24,0 112,0 összesen 6634 8121 122,0 Bölcsődék sorsa Mindeddig csak az összegek — jórészt aránytalan — növekedéséről beszéltünk. Az egyetlen olyan tétel, amely 1967-hez képest, tavaly és az idén csökkent: a gyer­mekintézmények fenntartására fordított kiadás. Megalakult a Világgazdasági Tanács A kormány határozata alapján meg­alakult a Világgazdasági Tudományos Tanács. Feladata, hogy elősegítse a ma­gyar gazdaságirányítás szempontjából kiemelkedő fontos világgazdasági jelle­gű kutatási témák kidolgozását, megvi­tassa azokat és tudományosan értékelje a gazdasági fejlődésünket és gazdaság­­politikánkat befolyásoló legfontosabb vi­lággazdasági jelenségeket. A tanács leg­fontosabb megállapításait az illetékes kormányszervek elé terjeszti. A tanács összekötő szerv a tudomá­nyos élet és az államvezetés között,­­amit összetétele is kifejez. Elnöke Bognár József, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke. Tagjait a Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Központi Sta­tisztikai Hivatal, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Titkársága, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, a tudományos intéz­mények közül pedig a MTA Közgazda­ságtudományi Intézete, a MTA Afro- Ázsiai Kutató Központja, a Konjuktúra és Piackutató Intézet, MTA Agrártudo­mányi Kutató Intézete, a Gazdaságkuta­tó Intézet, a Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetem Világgazdasági és Külkereskedelmi Tanszékei delegálják. Az NGKB a tanács tagjainak sorát sze­mélyes kinevezésekkel egészítette ki. A tanács titkára dr. Kozma Ferenc, az NGKB titkárságának főosztályvezetője. A tanács első ülésén megállapította ügyrendjét, és megvitatta a feladatait. A vita résztvevői számos fontos világgaz­dasági téma kutatására tettek javaslatot. Rámutattak arra is, hogy a tudományos kapacitás bővítésére sürgős intézkedések­re van szükség és e célból gondoskodni kell a kutatásra alkalmas fiatal káderek kiválasztásáról, képzéséről és munkába­­állításáról. Hangsúlyozták továbbá a vi­lággazdasági témájú publikációs lehető­ségek növelésének szükségességét. Az adatok egyben azt is jelentik, hogy a vizsgált vállalatok 100 ezer dolgozója közül 15 ezernek nincs hol­ átöltöznie, 23 ezer ember nem tud tisztálkodni. Pon­tosabban: a hiányzó öltözőket, fürdőket a meglevők túlzsúfolásával pótolják, de azért tudnánk vállalatokat említeni, ahol az öltöző és fürdő ismeretlen. Mindez jórészt a korábbi évek, még ma is továbbélő, beruházási-finanszíro­zási gyakorlatának a következménye. A beruházás elsősorban és mindenekelőtt termelő beruházást jelentett, amely mel­lett háttérbe szorult a megfelelő szociá­lis környezet megteremtése. A szociális beruházások finanszírozása, ma már vál­lalati feladat. Mindössze évi 100 millió forint központi hitelkeret áll e célra ren­delkezésre. A vállalati fejlesztési alapo­kat viszont valóban a termelési célok megvalósítása köti le. Mégis figyelmeztető jel: a megkérde­zett munkások 65 százaléka úgy érzi, hogy vezetőik alig, vagy csak n­agyon, ke­veset törődnek az üzem szociális létesít­ményeinek korszerűsítésével, gyarapítá­sával. A vezetők 89 százaléka pedig rossznak vagy éppen csak elfogadható­nak ítéli meg e létesítmények színvona­lát. A népgazdaság termelő ágazataiban — a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket nem számítva — tavaly 5,4 milliárd fo­rintot kaptak a munkások és alkalma­zottak „borítékon kívül”. Az egy főre ju­tó juttatás összege — 1967-hez képest — csaknem 4 százalékkal emelkedett. Az összkép tehát a vártnál kedvezőbb, de a részletek, a hatalmas összeg megoszlása elgondolkoztató, és változásokat­­sürget­nek, már csak azért is, mert a borítékon kívüli juttatások ésszerűbb szerkezete előnyösen befolyásolná a vállalati törzs­gárda alakulását. Vértes Csal­a A SZOCIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKKEL VALÓ­­ ELLÁTOTTSÁG (%-ban) Minisz­tériumi Tanácsi Ktsz Megnevezés ipar , 1968 1969 1968 1969 1968 1969 öltöző­szekrény 82 82 38 46 41 44 Zuhanyozó 64 69 48 46 41 31 Mosdó 81 82 68 73 68 60 WC 83 82 64 63 92 92 FIGYELŐ, 1969. DECEMBER 10.

Next