Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-12-03 / 49. szám
‘^»«és DGDBGIQO A fővállalkozók és az építőipar együttműködésével foglalkozik a MTESZ Fővállalkozási Munkabizottságának december 3-i ankétja. Az idén áprilisban rendezett fővállalkozási ankéton nagy érdeklődést keltettek a nagy beruházások építőipari vonatkozásaival foglalkozó előadások, akkor azonban nem volt mód alapos megvitatásukra. A mostani vita délután módot ad arra, hogy az érdekelt szakemberek részletesen tanácskozzanak a többnyire tervezői, gépipari, illetve technológiai profilú fővállalkozók és az építőipari vállalatok együttműködésében tapasztalható zavarok, hibák megszüntetéséről. A vitaindító bevezetést az áprilisi ankét két építészelőadója, Watzek Miklós, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat igazgatóhelyettese, és Hajdú Ferenc, a Mélyépítő Vállalat főmérnöke tartja, dr. Tiszai István, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium miniszteri tanácsadója pedig korreferensként vesz részt a vitában. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a jövő esztendőben négy nagyobb szabású rendezvényt tart. Áprilisban Sopron lesz a színhelye annak a választmányi ülésnek, amelyen megemlékeznek az egyesület újjáélesztésének negyedszázados jubileumáról. Ugyancsak áprilisban, Ózdon emlékeznek meg a Vasgyár alapításának 25. évfordulójáról. Júniusban közös magyar-angol-francia rendezésben Balatonfüred látja vendégül a Nagytisztaságú acélok című konferencia résztvevőit. Júliusban a diósgyőri vaskohászat megindulásának 200 éves jubileuma alkalmából ünnepi ülést tartanak Miskolcon. Előnyös együttműködés alakult ki az elmúlt két esztendőben a Siemens Művek és a Villamosberendezés és Készülék Művek Világítástechnikai gyára között. Hamarosan az előzetes megállapodások értelmében újabb együttműködési szerződést írnak alá. Ennek alapján a magyar fél megkezdi a Siemens részére a W-jelű nagy teljesítményű háztartási kisautomaták gyártását. Kétmilliárdos beruházással folyamatos acélöntőmű és rúddrótsori hengermű épül Ózdon. Az Ózdi Kohászati Üzemek szakemberei Magyarországon egyedülálló beruházás megvalósítására készülnek. Céljuk, hogy a magyar acélgyártás, a hengerhuzal, betonacél és más koracélok előállítási technológiáját a világpiaci igények színvonalára emeljék. Fejlesztési tervük szerint, a gyár korszerűsítését mintegy kétmilliárdos költséggel — amelyet saját műszaki fejlesztési alapjukból és hosszúlejáratú kölcsönből fedeznek — évi 325 ezer tonna kapacitású folyamatos acélöntőművet építenek. Ez a technológia ma a világon a leggazdaságosabb, mert a lecsapolt acélt azonnal bugába öntik — ezzel elmarad egy sor művelet: blokk- és bugasori hőfingerelés, valamint öntecsek melegítése — s a bugák közvetlenül a finomhengersoron dolgozhatók fel, különböző termékekké, így a gyárban a blokk, és bugasort megszüntetik és nem lesz szükség azok- több millió forint értékű - rekonstrukciójára. A több munkaműveletet elhagyó folyamatos acélöntés gazdaságosságát igazolja, hogy ezzel a módszerrel egy tonna acélból az eddigi 830 kilogramm helyett 960 kilogramm buga készíthető. Az új eljárással készült bugák feldolgozására új rúd-drótsor hengerművet is építenek, amelyben évente kiváló minőségben és méretválasztékban 300 ezer tonna különböző hengerhuzalt, betonacélt és egyéb köracélt gyártanak a hazai építőipar számára. Az ózdiak nagyszabású programját a KGM jóváhagyta és a Gazdasági Bizottság döntése után előreláthatólag már a jövő év elején saját erejükből megkezdik az új gyárrészlegek terepelőkészítő munkálatait. Az elképzelés szerint az új folyamatos acélöntőmű és drótsor első egységein 1973- ban kerülhet sor próbaüzemelésre. A sűrítettgáz-gazdálkodásról tart konferenciát december 10-től 12-ig az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, közösen a Ganz—MÁVAG Mozdony- Vagon és Gépgyárral. A háromnapos tanácskozáson a többi között megvitatják a sűrítettlevegős erőátviteli rendszerek energetikai problémáit, a szabályozás és az automatizálás kérdéseit, valamint megtárgyalják a kompresszorok műszaki és gazdasági mutatóinak javítási lehetőségeit. Nemzetközi kapcsolatok A jugoszláviai cetinjei OBOD háztartási készülékgyárban tárgyalt a Hajdúsági Iparművek delegációja. — A Szabadkai Jogász Egyesület küldöttsége Stepan Milassin kerületi főügyészhelyettes vezetésével Szegeden járt tapasztalatcserén. — A szlovákiai Rimaszombati Állami Gazdaság és a Nógrád megyei Borsodberényi Állami Gazdaság vezetői három évre szóló tapasztalatcsere-szerződést kötöttek. — Bolgár termelőszövetkezeti küldöttség tanulmányozta Baranya megye mezőgazdasági nagyüzemeit. — A svéd AVESTA cég rozsdamentes acélhegesztési technológiájáról tartottak bemutatót Békéscsabán az ugyancsak svéd Johnson konszern szakemberei. Szabó Sándor igazgató vezetésével a jugoszláv becsei ZIDAR Építőipari Vállalat delegációja a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál folytatott üzleti tárgyalásokat. \ MEGJElNT Statisztikai Szemle A Központi Statisztikai Hivatal folyóiratának novemberi száma közli dr. Kiinger András Magyarország népesedési helyzete az 1960-as években című összefoglaló elemzésének első részét. Hajdú István és Szikszai Istvánné tanulmánya az élelmiszergazdaság fejlődésével és a többi népgazdasági ággal való kapcsolatával foglalkozik, elemezve a termelés és a foglalkoztatottság problémáit. L. Volodarszkij és M. Ejdelman az 1966-os ágazati kapcsolatok mérlege öszszeállításának főbb szovjetunióbeli tapasztalatairól számol be. A Módszertani tanulmányok című rovat közli dr. Takács József tanulmányát a mezőgazdasági üzemek specializációjának meghatározására alkalmas módszerekről. 2 Közgazdasági előadások A TIT programjából December 4. Salgótarján: „A szövetkezetek helye, szerepe.” Előadó: Méhes István. 10 órakor. December 5. Szekszárd: „A tanácsok és a lakosság kapcsolata az új mechanizmusban.” Előadó: Csollák Gábor.. 14 órakor. Tatabánya: „Beruházások az új mechanizmusban.” Előadó: Siket Miklós. 16 órakor. December 8. Békéscsaba: „A pénzügyi ellenőrzés módszerei és tapasztalatai.” Előadó: Adler Vilmos. 14 órakor. Salgótarján: „Gazdasági döntések gazdaságossági számítások alapján.” Ellőadó: Filep György. 13 órakor. MTESZ rendezvények December 4. „Fiatalok helyzete a papíriparban”. Előadó: Trstyánszky Gyula. 16.30-kor. Technika Háza, Bp. V. Szabadság tér 17. December 8. A IV. ötéves terv dohánykutatási programjának vitája. (Ankét). Előadó: Bordács István. 13 órakor. Bp. XI. Budafoki u. 59. December 9. Kereskedelmi és ipari szakemberek tapasztalatcseréje és az együttműködés értékelése. Előadó: Zóber Miklós. 16.30-kor. Technika Háza, Bp. V. Szabadság tér 17. „A vezetés pszichológiai feladatai, a vezetés különböző szintjein.” Előadó: Király József. 17. órakor. Technika Háza, Bp. V. Szabadság tér 17. „A reklámakciók jelentősége.” Előadó: Tomcsányi Zoltán. 15 órakor. Technika Háza, Bp. V. Szabadság tér 17. ÚJ ELJÁRÁSOK - Maradi szemlélet (Folytatás az 1. oldalról) térés okát ne az eljárás jellegében, jelentőségében, hanem más okokban keressük. Ilyen szempontból a legnagyobb eltérést a ,szóbanforgó eljárásoknál alkalmazottinformációs módszereknél tapasztaltuk. Azoknál az eljárásoknál, amelyek megismerése viszonylag gyorsan, de a gyakorlati alkalmazásuk lassan halad, az ismeretterjesztés és propaganda dominál és viszonylag alacsony a gazdaságirányítás és az információadaptálás szerepe. Ezzel szemben azoknál az eljárásoknál, ahol a megismerés viszonylag lassú, viszont az alkalmazásbavétel gyors, fordított a helyAz információs csatornák szerepére vonatkozó vizsgálatból megállapítottuk, hogy nálunk — más országokkal összehasonlítva — különösen az információ adaptálása (tanácsadás, kutatók közvetlen közreműködése az új ismeretek elterjesztésében és a mezőgazdasági üzemek adaptáló-alkalmazó tevékenysége alacsony színvonalú. Megvizsgáltuk azt is, hogy azokban az esetekben, amikor a gazdaságok vezetői ismernek ugyan valamely új eljárást, de nem alkalmazzák, mik tekinthetők az alkalmazás akadályainak. Így az 1963-as vizsgálatnál a legnagyobb akadály (34,7 százalék) az anyagi feltételek hiánya volt. Feltűnő, hogy ennek a szerepe 1969-re lényegesen (15,4 százalékra) csökkent. Ez egyértelműen mutatja azt a változást, hogy az utóbbi években mezőgazdasági nagyüzemeink gazdaságilag megerősödtek, a mezőgazdasági termelés anyagi ellátása javult és így az anyagi feltételek hiánya ma már korántsem olyan jelentős akadálya az új eljárások széles körű alkalmazásának, mint korábban. Vezetési hibák Kiemelkedő viszont a vezetői döntés elmaradása (34,2 százalék, illetve 65,7 százalék); ennek van a legnagyobb szerepe abban, hogy nem alkalmazzák az új kutatási eredményeket. Erre utalnak az olyan eljárások alkalmazásának elmaradására vonatkozó részletesebb vizsgálatok, amelyek megvalósításához sem nagyobb anyagi ráfordításra, sem különösebb szakértelemre, vagy fizetett munkaerőfelhasználásra nincs szükség, igen esetekben a megkérdezett gazdasági vezetők egyszerűen nem tudták magyarázatát adni annak, hogy az általuk megismert, előnyös és minden különösebb nehézség nélkül bevezethető új eljárást miért nem alkalmazzák gazdaságukban. Nyilvánvalóan szerepet játszottak ebben olyan személyes okok, mint a régi, megszokott eljáráshoz való ragaszkodás, az új bevezetésével járó nehézségek vállalásától való tartózkodás, a nagyobb eredményre való törekvés hiánya stb. Anélkül, hogy eltúloznánk ezek szerepét, vizsgálataink egyértelműen rámutattak, hogy a vezetői döntés hiányának sokkal nagyobb szerepe van az új ismeretek terjedésének lassúságában, mint feltételeztük. A vállalati vezetés hiányosságaira mutatnak rá a vezetői tevékenység időelemzésére irányuló vizsgálataink is. Ezekből kiderült, hogy a termelőszövetkezeti vezetők idejének túlnyomó részét operatív feladatok végrehajtása tölti ki és ennek következtében nincs kellő idejük a legújabb technológiai és közgazdasági eredmények megismerésére, a problémák kellő mélységű elemzésére és végiggondolására. Különösen a döntések előkészítése, a célok megfogalmazása, az alternatívák meghatározása és értékelése alacsony színvonalú. Az új kutatási eredmények elterjedésére közgazdasági viszonyaink közepesen hatnak. Kedvező hatású mezőgazdaságunk nagyüzemi szerkezete és az a körülmény, hogy a nagyüzemek élénket. Itt az ismeretek megszerzésében a gazdaságirányítás és információadaptálás szerepe volt nagyobb. Mindezek arra mutattak, hogy abban, hogy az új eljárások milyen gyorsan válnak általánosan ismertté, illetve széles körű alkalmazásuk milyen ütemben halad, döntő szerepe van az alkalmazott információs formáknak. Általában az információk terjedésének gyorsaságára hatnak az oktatás, ismeretterjesztés (szakkönyvek, ismeretterjesztő előadások) és a propaganda (sajtó, rádió, televízió, bemutató gazdaságok), míg az információk alkalmazása irányában hat az információ-adaptálás (kutatók, tanácsadók, saját tapasztalat), valamint a gazdaságirányítás eszközei. Erre utalnak a következő adatok: többnyire felsőfokú végzettségű szakemberek állnak (közöttük az új ismeretek az átlagosnál 11 százalékkal gyorsabban terjednek), az állam hatékony gazdaságirányító tevékenysége, a kiterjedt állami kutatási és oktatási hálózat, továbbá egyes információs formák (mint pl. az oktatás) nagy aránya. Kevés az ösztönzés Ugyanakkor megállapítottuk azt is, hogy közgazdasági viszonyaink általában nem ösztönöznek erőteljesebben az új technika és technológia gyors alkalmazására. Hátrányosan hat például a verseny hiánya, s az a körülmény, hogy mezőgazdaságunknak az eddigiek során még nem voltak különösebb értékesítési nehézségei. Kedvezőtlenül hat a termelési eszközöket gyártó ipar (beleértve az építőipart is) rugalmatlansága, a mezőgazdaság eszközellátásában való alacsonyfokú érdekeltsége. Pénzügyi rendszerünk sem nyújt különösebb támogatást az új megoldások elterjedése számára, mivel úgyszólván teljesen hiányoznak (az új megoldások esetén számos országban alkalmazott) adókedvezmények, az új megoldás alkalmazására különösen ösztönző hiteltámogatás stb. Mindezek alapján felmerül a kérdés: hogyan, milyen módon lehet az új kutatási eredmények elterjedését gyorsítani? A vizsgálat megállapításából egyértelműen következik, hogy egyik legfontosabb teendőnk az információs rendszer továbbfejlesztése, különösen olyanrányban, hogy főként az adaptációs típusú információs csatornák fejlődjenek. Az oktatásnak, az ismeretterjesztésnek és a propagandának nem annyira menynyiségi, mint inkább minőségi fejlesztésére van szükség. Az alkalmazás meggyorsítása főként az információadaptálás hatékonyságának növelésével érhető el. Itt döntő a vállalati vezetés hatékonyságának fokozása, a vezetés színvonalának növelése útján. Ennek érdekében egyaránt járható útnak látszik, hogy a nagyobb mezőgazdasági termelőüzemeknél vállalatfejlesztési (alkalmazási) osztályok létesüljenek, vagy több mezőgazdasági üzem ilyen jellegű feladatainak megoldására tanácsadási rendszert célszerű tovább fejleszteni. A mi körülményeink között általában a tanácsadási rendszer fejlesztése látszik hatékonyabbnak, járhatóbbnak. Tovább kellene fejleszteni gazdasági mechanizmusunkat is az új kutatási eredményeik és élenjáró tapasztalatok gyorsabb terjedése számára alkalmas közgazdasági környezet kialakítására s ebben különösen pénzügyi rendszerünk ez irányú tökéletesítése segíthetne sokat. Keserű János Az információs csatornák megoszlása a megismerésben (Százalék) Az elsődleges A részletes információ információ forrásai forrásai Oktatás 33,5 23,4 Ismeretterjesztés 27,4 26,6 Propaganda 17,1 12,3 Gazdaságirányítási eszközök 7,8 6,4 Információ-adaptálás 11,1 28,7 Egyéb * 2,7 -2,6 összesen: 100,0 100,0 * FIGYELŐ, 1969. DECEMBER 3.