Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-12-03 / 49. szám
EXPORT - ÁRUSZÁLLÍTÁS NÉLKÜL A „consulting engineering” áruszállítástól független,, „steril” szolgáltatás, mely csak néhány éve került előtérbe. A műszaki szolgáltatások exportjával (és általában a szellemi export kérdéseivel), az eddigieknél többet kellene foglalkozni, hiszen e tevékenység az ország számára még feltáratlan kincsesbányát nyithat meg. Mi a jelentősége? • A műszaki szolgáltatások exportjának fokozása egészséges külkereskedelmi árustruktúránk kialakítása irányában hat, mivel a magas élőmunka tartalmú áruexport a nyersanyagigényes áruk exportjához képest előnyösebb. Emellett az árupropagandának is hatásos segédeszköze, mert egy ország műszaki szolgáltatásainak" színvonala" az adott ország műszaki fejlettségét is reprezentálja. Ez az export hazánk műszaki fejlődésére is kedvezően hat, a műszaki értelmiség közvetlen világpiaci kapcsolata révén. Mérnökeink kénytelenek nyelveket tanulni, a szakirodalmat ismerni, külföldi szakmai kapcsolatokat kiépíteni, kapcsolatba kerülnek a műszaki fejlődésünket befolyásoló tényezőkkel, lehetőségük van azok elemzésére és alkalmazására. Másrészt a nemzetközi műszaki szolgáltatások piacának erős konkurenciája szolgáltatásaink magas színvonalát is megkívánja. A közelmúlt káros „kék gallér — fehér gallér” szemlélete, a helytelenül alkalmazott anyagi ösztönzők hatása egyes szakterületeken időszakos tervezési-kutatási kapacitástöbbletet eredményezett. A szolgáltatásexport ennek legjövedelmezőbb levezetője lehet. Műszaki szolgáltatásaink exportja te-hát gazdasági szempontból kívánatos. Nem szabad azonban arról sem megfeled- keznünk, hogy e speciális export fokozása a fejlődő országokkal kialakított újszerű, sokrétű kapcsolatainkból fakadó internacionalista kötelességünk is. A gyarmattartó hatalmak ugyanis a volt gyarmatok „know-how” hiányát kihasználva, a technikai segély egyik formájának kezelhető műszaki szolgáltatások exportjával függőségi kapcsolatokat építenek ki, és ezzel egy sor gazdasági kulcspozíciót tudnak megtartani. Vajon megvan-e a lehetőségünk, hogy a műszaki szolgáltatások exportjában versenyképesek legyünk? Magas árak Áraink ugyanis nem minden esetben állják a versenyt. A consulting engineering export hazai bázisai, a tervező intézetek ez ideig zömében becslésen alapuló kalkulációk alapján határozták meg a tervezési alapdíjat. Az érvényes devizaszorzók és a szükséges járulékos kiadások (pl. utazás, napidíj, ügynöki díj stb.) figyelembevételével kialakított ajánlati ár az esetek többségében nem vette fel a versenyt a tőkés cégekkel. Miért drágák a magyar műszaki szolgáltatások? 1. A fejlett tőkés országokban a bonyolult, vagy munkaigényes munkafázisokat a mérnöki cégek sok esetben már gépesítették, s ez rendszerint alacsony árat tesz lehetővé. 2. A kalkuláció alapját képező magyar mérnöknap díja igen magas, többszöröse a ténylegesen kifizetett munkabérnek. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta nem ritkaság, hogy az intézetekegy mérnöknapért 1000—1200 Ftot számolnak. Ilyen alapon nem véletlen, ha időbér alapján kiszámított szolgáltatásaink jóval drágábbak, mint konkurrenseinké. 3. A consulting mérnökök nemzetközi szövetsége — a FIDIC — ajánlásokat dolgozott ki tagjai számára a kialakítandó árak meghatározásának módszereiről, a nagyságrendről. A nemzetközi versenytárgyalásokon néhány consulting cég az ily módon kialakított árból 20—30 százalék engedményt ad, amellyel a magyar vállalatok képtelenek versenyezni. A tőkés cégek „veszteségét” egyes esetekben a kormány fedezi, legtöbbször azonban a kivitelezésben, szállításban érdekelt cégek is megtérítik. 4. A piacismeretek hiányával magyarázható, hogy a kért szolgáltatás mélysége nem minden esetben ismeretes hazai intézményeink előtt. A kalkulációk alapja a hazánkban szokásos szint, mely az esetek zömében túlzott, s így kedvezőtlen irányban befolyásolja az árat. 5. Talán megemlíthető méga hazai mérnökgárda túlzott szakosítása, mint költségbefolyásoló tényező. Egy-egy feladat ellátására, adatgyűjtésre viszonylag jelentős létszámú csoportot kell külföldre küldeni, ami a költségeket jelentősen megemeli. Versenyképességünket nagyban csökkenti az a körülmény is, hogy nem tudunk vállalni rövid határidős feladatokat, pedig a rövid határidő a megbízások kiadásánál fontos szempont. Ez részben a gépesítés alacsony szintje és a néha nehézkes adminisztrációs rendszer következménye. Nehézséget jelent exportunk fokozásában továbbá, hogy számos nemzetközi szokást nem tudunk betartani, műszaki szolgáltatásainkat a hagyományos áruexport feltételei alapján kívánjuk értékesíteni. A nemzetközi gyakorlatban mindennapos dolog a nyitva szállítás, amikor az elvégzett szolgáltatásért komoly garanciát kell vállalni (pl. a consulting cégnek tervezés esetén a kivitelezési érték teljes összegét ki kell fizetni, ha valamilyen komoly hiba merül fel a rossz tervezés miatt stb.). Ilyen feltételeket nem tudunk a megbízóknak felajánlani. Differenciált igények A nehézségek ellenére jelentős kezdeti sikereket értünk el az áruszállítástól független műszaki szolgáltatásaink exportjában. Milyen módon lehetne exporttevékenységünket tovább fokozni? A nemzetközi consulting gyakorlatban a szolgáltatások egyre bővülő skálája biztosítja e szakma virágzását. A magyar exporttevékenység tervezésre, művezetésre és újabban áruszállítástól független szerelésre szorítkozik. A világviszonylatban általánossá váló „kulcsátadásos” megbízások a consulting-piac szűkítésének irányában hatnak. Fel kell készülnünk a világpiacon leginkább igényelt műszaki szolgáltatások exportjára. Ezekhez sorolható többek között a gazdaságossági (megvalósíthatósági) vizsgálat; — tanulmány, jelentés készítése; — tervezés; — kivitelezés, ellenőrzés; — próbaüzemeltetés; — személyzet betanítása, tanfolyamok szervezése és — „kulcsemberek” adása. A skála napról napra bővül. Viszonylag új a management consulting, vagy a gesztori funkció. Olaszországban például a beruházók üzletkötéseinél is közreműködnek Consulting cégek. Kivitelezéssel együtt A világpiac megismerése, megdolgozása a hagyományos árucikkeknél is bonyolult feladat. A consulting engineering világpiacának megismerése még ennél is bonyolultabb, hiszen e tevékenység részben a kulisszák mögött bonyolódik, részben számtalan alig számszerűsíthető vagy titkot képező tényező gátolja megismerését. Tervező- és kutatóintézeteinknek fel kell készülni a piacok feltárására, még ha ez költséges is, és nem hoz azonnali hasznot. Kockázatvállalás nélkül nincs export! A gyakorlat sürgeti, hogy a steril szellemi szolgáltatásokkal párhuzamosan kivitelezést is vállaljunk. Éppen a baráti országok példái bizonyítják (Bulgária, Jugoszlávia), hogy kivitelezés esetén a műszaki szolgáltatások exportjának nagyobb piaca van. Az aktív piacpolitikán kívül kívánatos újszerű piaci kapcsolatok létrehozása, esetleg külföldön létesítendő közös irodák, közös vállalkozások formájában. Néhány piacra csak helyi céggel közösen lehet bejutni. Gyakori hátráltató körülmény nálunk, hogy a tervező- és kutatóintézetek legtöbbjéből hiányzik a közgazdasági gondolkodásmód. A jövőben pontosan fel kell mérni hazai consulting engineering kapacitásunkat. A kapacitásokat olyan irányban kell bővíteni, hogy e bővítés megfeleljen a nemzetközi piac igényeinek. Fel kell például készülni arra, hogy a vízzel, vízkutatással, öntözéssel kapcsolatos szolgáltatások iránti kereslet mai magas szintje tovább emelkedik. Sok nehézséggel kell még megküzdeni, hogy a műszaki szolgáltatások exportjában további eredményeket érjünk el, de a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt speciális helyzetünk, adottságaink lehetővé és szükségessé teszik a feladatok megoldását. Surányi József MAGYAR-SZÍR GZDASAGI KAPSOLATOK Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Abdul Halim Khaddam, a Szíriai Arab Köztársaság gazdasági és külkereskedelmi minisztere Budapesten aláírta a magyar-szír három évre szóló új árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. Már a világháború előtt rendszeres kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki Magyarország és Szíria között. Később mindkét ország igyekezett helyreállítani a kapcsolatokat és hamarosan meg is indult az árucsereforgalom. A magyar-szír kereskedelmi kapcsolatokat az 1967. augusztus 31-én életbe lépett árucsereforgalmi megállapodás szabályozza, amely az év végéig érvényes. Ugyancsak 1969. december 31-ig érvényes a klíring-angol font elszámolási alapú fizetési megállapodás. Forgalmi adatok millió deviza-forintban így alakultak: 1965 1966 1967 1968 Magyar export 40,1 66,3 58,9 53,1 Magyar import 53,8 53,5 85,9 22,6 A magyar kivitel struktúráját millió devizaforintban a táblázat szemlélteti: 1967 1968 Anyag, félkésztermék 33,3 22,9Gépek, beruházási javak 6,0 10,7 Fogyasztási iparcikkek 11,1 16,6 Mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek 2,6 1,9 Az ötvenes évek második felében a magyar export évente átlag egymillió dollár volt, de a gyorsütemű emelkedés eredményeként 1966—67-ben már mintegy 6 millió dollárt ért el. Ugyanakkor a kivitel szerkezete is megváltozott. Amíg azelőtt nagy szerepet játszott a textília, a hatvanas évek közepén már a hengerelt acélok kerültek vezető helyre és részesedésük elérte a 60 százalékot. A gépipari kivitel 20 százalékra emelkedett, növekedtek a KOMPLEX és az Egyesült Izzó eladásai és az ipari késztermékek forgalmának tavalyi eredményeit a HUNGAROTEX szállításai is jelentősen előmozdították. A magyar import erősen visszaesett 1968-ban. Ennek fő oka az előző évi szíriai szárazság volt. Az alacsony termés ugyanis a két legfontosabb magyar importcikk, a nyersgyapot és a gyapotmagpogácsa vásárlásokat befolyásolta. 1968-ban megkötött műszaki-tudományos együttműködési megállapodás nagy szerepet játszik a gazdasági kapcsolatokban és ugyanez elmondható a magyar fél által nyújtott szakemberképzésről, amely részben a magyar áruszállításokhoz kapcsolódik. A magyar ipar az elmúlt évtizedben fontos gépipari termékek szállításával ért el jelentős eredményeket a szíriai piacon. Latakia kikötőjében száztonnás magyar úszódaru és két kikötői vontatóhajó működik Damaszuszban magyar telefonfőközpont és több nagyobb alközpont dolgozik, Aleppóban magyar vasbetonalj-gyár működik, az Orontes folyón pedig magyar mérnökök tervei alapján és vezetésükkel épült Szíria leghosszabb vasúti hídja. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítését az is elősegíti, hogy az év nagy részében magyar Duna-tengerjáró hajók bonyolíthatják le a forgalmat Budapest és Latakia között. Az új árucsereforgalmi megállapodás aláírása után dr. Bíró József nyilatkozatában többek között elmondotta, hogy a megállapodásban foglalt áruforgalmat a magyar fél csak minimumnak tekinti és lehetőséget lát arra is, hogy a kereskedelmi forgalmat a tágabb értelemben vett gazdasági kapcsolatok szélesebb körére is kiterjesszék. Dr. A. H. Khaddam nyilatkozatában kijelentette, hogy lehetőséget lát a magyarszír árucsereforgalomnak a következő két-három évben történő többszörös emelésére, mert a magyar áruk jól hasznosíthatók a szír gazdaságfejlesztési program végrehajtásában. Főként gépi berendezéseket, így kikötői felszereléseket importáltak eddig és ezeket szándékoznak vásárolni a jövőben is. A megállapodásba most először vették fel a magyar gyógyszerimportot. Emellett sok más magyar terméket is vásárolnak majd, mert az egyezmény nem korlátozza a kontingenseket. Körmendi Pál FIGYELŐ, 1969. DECEMBER 3. X&Z'Pro Közös exportfejlesztés XI.?) Ebben az évben január—szeptember időszakában a kivitel 16 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva, ezzel hosszú idő óta első alkalommal biztosítva fizetési mérlegünk aktív egyenlegét. Az export jelentős mértékű növekedését elsősorban az állami támogatás különböző formái ösztönözték, de nem becsülhető le az az ösztönzés sem amit az év első felében a belkereskedelmi vállalatok alacsony fokú rendelési készsége jelentett. Ez a körülmény arra kényszerítette az iparvállalatok egy részét, hogy termékeik belföldre szánt hányadát is külföldön próbálják értékesíteni. A fokozódó export — különösen a tőkésországokba történő kivitel — az iparvállalatok gazdálkodását néhány vonatkozásban kedvezőtlenül érinti. A magyar vállalatok a hazai piacon általában 10— 15 napos, maximum 30 napos fizetési határidőt fogadnak el, ezzel szemben a fejlett tőkés, illetve a fejlődő országokban történő értékesítés esetén termékük ellenértékéhez 60—180 nap alatt jutnak hozzá. A pénzügyi realizálás hosszú futamideje növeli a termelő vállalatok eszközszükségletét. Az érvényben levő hitelezési feltételek szerint az eszköznövekményt — az export forgóeszköz „beruházási” szükségletét — a fejlesztési alapból kell finanszírozni. Így viszont circulus vitiosus alakul ki, mert az exportjukat növelő vállalatok feljesztési alapjuk jelentős részét forgóeszköz-finanszírozásra kénytelenek felhasználni, s nem tudnak olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek termékeik korszerűségét, versenyké- pességét javítják. Ezt az ellentmondást néhány vállalat 1970-ben a tőkés exportjának jelentős csökkentésével kívánja megszüntetni. Amíg a termelő vállalatok érdekeltsége a tőkés kivitel növelésében — a forgóeszköz-finanszírozás szempontjából — ellentmondásos, a külkereskedelmi vállalatok egyértelműen érdekeltek az exportforgalom bővítésében. A külkereskedelem nyereséget elsősorban az export növelésével érhet el (A behozatal ugyanis hosszú távon a kivitel növekedésével arányosan bővíthető.). Indokolt tehát, hogy az export fejlesztésében — egyebek között saját nyereségük biztosítására — a külkereskedelmi vállalatok is valamilyen formában részt vállaljanak. Az exportfejlesztés közös megvalósítására megfelelő lehetőséget kínál a 16/1969. PM. sz. rendelet. A rendelet alapján a külkereskedelmi vállalatok a velük kapcsolatban álló termelő vállalatoknak — exportfejlesztési célokra — szerződésben foglalt feltételek mellett fejlesztési alapjuk egy részét átengedhetik. A szerződés érvényességéhez a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása szükséges. Az átengedett alapból álló- és forgóeszközfejlesztés egyaránt megvalósítható. A külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapjukból származó pénzeszközöket csak véglegesen — tehát nemkölcsönként — adhatnak át a termelő vállalatoknak. Az iparvállalatok csak abban az esetben kötelesek visszafizetni az átadott összeget, ha nem teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Dr. Polgárdi Lorándné 7