Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1969-12-03 / 49. szám

A dohányosok bi­zony­ára emlékeznek még arra az önzetlen reklámozásra, ami­kor a cigaretták egy­mást ajánlották. .A Kossuth cigaretta dobozán ez a felirat díszlett:: „Szívjon időnként Symphoniát is!”. E felhívásnak a dohányos ép­penséggel könnyen eleget tehe­tett: ugyanabban a trafikban megkapta az ajánlott cigarettát is. Valamivel nehezebb volt a ké­sőbbi ajánlatoknak eleget tenni, amikor a belvárosban a Csepeli Áruház látogatását javasolták a plakátok, a budaiak pedig több­ször találkoztak az Újpesti Áru­ház sokat ígérő, vonzó hirdetései­vel. Kitűnő közlekedési viszonyaink ismeretében még ez sem lett vol­na megoldhatatlan probléma. A felhívás azonban, amelyet a kollé­gám a napokban kapott, némi bo­nyodalmakat ígér, feltéve, hogy a felhívásnak a címzett eleget tesz. Nevezett egy pesti műszaki Pesti morzsáló­ boltban vásárolt néhány aprósá­got, s amikor otthon kipakolt, te­kintete a csomagolópapírra té­vedt. Amin pedig a következő feliratot olvashatta: „Vásároljon mindent a Füzesabonyi Áruház­ban.” Ha a pestiek megfogadják a ta­nácsot, rossz rágondolni, mi lesz a Corvin Áruházzal . . . # A külföldiek Bu­dapestet vidám városként tartják számon, éjszakai életét — ha nem is különösképpen neonfényes — mozgalmasnak, pezsgőnek ítélik. Mulatóink nem állnak ugyan versenyben a világhírű éjszakai mulatóhelyekkel, de azért akad néhány belőlük. Így például a legrégibbek egyike, a Nagymező utcai mulató, amely több névvál­toztatás után ismét nagynevű pá­rizsi druszájának „cégszövetségét” vette fel: Moulin Rouge. S hogy tévedés ne essék a francia szöveget illetően, dekorá­cióként egy kis vörös szélmalom is készült, nyilván a mulató transzparensének gazdagítására. Nos, az, hogy a minimálum szél­kereke nem forog, üsse ki, Pes­ten vagyunk, nem Párizsban. Ha csak az volna a baj, hogy nincs kivilágítva sem, az se szúrna sze­met. De az, hogy a jobb sorsra érdemes malom hosszú idő óta a mulató bejárata fölött a hát­térbe dobva porosodik, ezt nehéz megérteni. Vagy szereljék fel, vagy tüntessék el ezt a látogatók számára cseppet sem bizalomger­jesztő dekorációt. Ha csak nincs valami áttételes mondanivalója... * A körúti nagy Keravill-bolt sok kirakatának egyi­kében kvarclám­pák kaphatók. Ügyes kis masi­­­nák ezek, házila­gosan kreollá bar­níthatja magát otthon az ember. További előnye, hogy jelenleg igen olcsó, éppen kiárusítás folyik. Az utóbbira vonatkozó kiraka­ti tábla szövege kissé zavarba ejt: „Szezonvégi napfény kiárusí­tás.” E szellemesnek tervezett szöveg szerint a napfényt árusít­ják ki, mert lefutott az idénye. Persze, értem én a huncutságot: itt a mesterséges napfényről, a kvarcról van szó, pontosabban a kvarclámpáról. Annak a szezonja viszont nem hogy véget ért vol­na, de éppen most kezdődik. Kvarccal a logika felé. KALEIDOSZKÓP Partvis és nyele A partvis két részből áll. Fej­ből és nyélből. A fejen helyez­kednek el a szőrcsomók, amelyek­nek segítségével a porszemeket össze lehet seperni. A gömbölyű­re esztergált nyél pedig lehetővé teszi, hogy a háziasszonynak sep­rés közben ne kelljen hétrét gör­nyednie. A partvis ez idő szerint mark­­lin-játék, amelyet vásárlás után össze kell állítani.­ A dolog lát­szólag egyszerű. A partvis fején egy lyuk található, amelybe a nyelet be kellene illeszteni. Kel­lene, de nem lehet. Mihelyt a vá­sárló megpróbálkozik, azonnal kiderül, hogy a partvis nyelének átmérője szélesebb, mint a lyuk. A kísérletezés tehát hiábavaló. A vevő tanácstalan, a vevőnek ugyanis partvisra lenne szüksé­ge. Megpróbálkozik tehát még néhány fejjel, és még néhány nyéllel, de az eredmény ugyanaz. A pénztárosnő gyakorlati taná­csot ad: — haza tetszik vinni és otthon kihegyezni a nyelet. Konyhakést tessék használni... A vevő megköszöni a tanácsot, hazamegy, megfaragja a nyelet, kicsit elvágja az ujját, kicsorbít­ja a kést, feltöri a konyhakövet, de megéri, kész az új partvis, összesepri a szobát, aztán leül és töpreng ezen az egészen. Ta­lálgatja, kik és mi okból adták be újításnak, hogy a partvis nye­le és feje ne passzoljon össze. Nincs kizárva, hogy az illetők már a „csináld magad” mozga­lom jegyében cselekedtek. Eset­leg azt akarták, hogy a vevőnek menjen el a kedve a partvistól és vásároljon porszívót. Talán összeveszett a partvisnyél és partvissej gyártó részleg, és el­határozták, hogy többé nem kooperálnak egymással. Ki-ki azt csinálja, amit akar. Sok mindent lehet még. A kér­désből talán rejtvény pályázatot, esetleg televíziós kvízműsort le le­het rendezni. Az első helyezett értékes jutalmat kaphatna. Egy összeállított partvist vagy egy elektromos nyélhegyezőt. (bende) FEJTÖRŐ Bosszúsan mesélte néhány hete ismerősöm esetét az óbudai Dió­törő eszpresszóval, ahonnan rö­viddel este tíz óra előtt „záróra” felkiáltással kitessékelték. Próbáltam nyugtatni, de tovább panaszkodott: az eszpresszó aj­taján az állt, hogy a nyitvatar­tási idő 10—3-ig. Alig tudtam megállni nevetés nélkül, aki valamennyire ismeri az éjszakai életet, bizonyára tud­ja, hogy egy kis óbudai presszó nem lehet nyitva éjfél után. Rosszul olvasta ismerősöm a fel­iratot és kész. Nem ügy, tévedés az egész. Nem sokkal utóbb magam is Óbudán jártam, s nem kis meg­lepetésemre a Diótörő záróra ki­írása ismerősömet igazolta. Én azonban már óvatosabb voltam, s gondos vizsgálattal kiderítettem: eredetileg 22 óra volt­­odapingál­­va, de az egyik kettest lemarta az idő vasfoga. Újból napirendre tértem az ügy felett. Aztán egy napon mégis elkezd­tem bosszankodni. A nyitvatar­­tás idejét nem a törzsvendégek­nek írják ki, hanem az eseten­ként arra vetődőknek. S akkor az elhanyagolt, félrevezető szöveg jogos bosszúságot okoz. A presszónak vannak alkalma­zottai, sőt, feltehetően vezetője is. Amikor reggel felhúzzák a re­dőnyt, senki se veszi észre a hiá­nyosságot? Ezt a vendégbosszantó „információt”? Óbudai társasjáték. Diótörő — fejtörővel. Kiss János Közgazdasági tűn­­ések „Ide hallgasson, ha még egy­szer meghallom, hogy adminiszt­ratív eszközöket alkalmaz, úgy kirúgom, hogy a lába sem éri a földet!” Olvasom az újságban: „Még a hiánycikk sem bosszantja úgy az embert, ha az eladó udvariasan közli velem, hogy ez idő szerint nem kapható ...” Ami engem il­let, engem kevésbé bosszant, ha udvariatlanul bár, de megkapom a keresett cikket. Szeretnék végre egy ilyen ál­láshirdetést olvasni az újságban: „Keresünk sürgősen főosztály­­vezetőt 6000 Ft fizetéssel...” (no­vo) ★ ★ KÁVÉ Mesélnek egy Sziszifusz nevű szakértőről, akinek emléke azért maradt fenn oly sok ember­öltőn át, mert emberfeletti mó­don fáradhatatlan volt. A böl­­csebbek tudni vélik, hogy vendég­látóipari ellenőrként buzgólkodott a derék Sziszifusz, megáldva nem­csak eréllyel és éberséggel, de a már említett elnyűhetetlen kitar­tással is. Egyébként csak azért jutott eszembe legendás példája, mert arról olvasok, hogy minden erő­feszítés, ellenőri szorgalom és fur­­fang dacára a legutóbbi minőség­­vizsgálat során a fővárosban megvizsgált presszókávék 40,4 százaléka nem felelt meg az elő­írásnak, tehát jóval kevesebb ká­vé volt a duplában, mint ameny­­nyi járt. Abu véleményem szerint nemcsak azért rekord, mert im­már esetleg majdnem minden második vendéget becsapnak, ha­nem azért is, mert ez már túl­szárnyalja Sziszifusz mester tel­jesítményét is. A mai ellenőrök ugyanis, bár közismerten sziszifuszi munkát végeznek, kevesebb eredményt tudnak felmutatni, mint korai elődjük. A manipuláció a duplák­kal és a szimplákkal már na­gyon régóta tart, sőt mint láthat­juk, derekasan terebélyesedik is. Ez szerintem rendben is van, tud­niillik nincs unalmasabb, egy­hangúbb dolog, mint kávét főzni, egyiket a másik után, igazán kell az a kis izgalom, amit az ellen­­őrök esetleges megjelenése okoz­hat. Szerény véleményem, hogy a kávéfőzők tulajdonképpen csak ezért a kis idegizgalomért csinál­ják az egészet. S ezt nem szabad sajnálni tőlük. Engem inkább az bánt, hogy a módszerek egyformák, nem vál­toznak, az unalomig ismertek. Persze ez sem csoda, amikor any­­nyira elveszik a kedvet minden újítástól, frappáns ötlettől. Éppen a minap értesültem arról, hogy egy önkiszolgáló fűszer-csemege boltban a vevők rendelkezésére álló kávédarálógép szerkezeti hi­bája miatt a kávé egy része a gép belsejébe hullott. Az üzlet­vezető, noha felismerte a gép hi­báját, nem javíttatta azt ki, sőt fél éven át hetenként két-három alkalommal szétszedte a gépet, és az abban maradt kávét hazavitte. Na már most, ahelyett, hogy ezt az ötletes üzletvezetőt megdicsér­nék, amiért végre nem a sablonos módon cseni el a vevőtől a kávét, megbüntetik, méghozzá 10 száza­lékos bércsökkentés mellett el­adói munkakörben végzendő hat­hónapi javító-nevelő munkára ítélve. Hát akkor csoda, ha sem­mi fejlődés nincs a módszerek­ben? S csak a megvizsgált presz­­szókávék 40,4 százalékából „felej­tenek ki” több-kevesebb kávét! A régi módszerekkel... (hogy) M­ilyen a jó titkárnő? Felmerült a kétely bennünk, talán­­talán mégsem foglalkoztunk még szerepének megfelelően ehelyütt köz­­gazdasági mindennapi életünknek olyannyira fontos tényezőjével , a titkárnő mindig bűbájos alakjával. Ha lenne ilyen szemünkre vethető mulasztásunk, most szívesen törlesz­­tünk belőle és elmondjuk, szerintünk, a jó­titkárnőnek milyen tulajdonsá­gokkal kell rendelkeznie. Ezek mind­össze a következők: vízszintes 1., 12. és 40., valamint a függőleges 1. és a­­ vízszintes 88. És talán ebből egyelőre ennyi is elég lesz! VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: PO, DS, CD, RT, HS, ÁN). 17. A tánco­ló lány derekának jelzője. 18. A tér­nek az a része, amelyet valaki vagy valami éppen elfoglal. 19. Tudomá­nyos rangot, címet ad, képesít. 20. Francia zongoraművésznő (Margueri­te). A Párizsban kétévenként megren­dezett zenei versenyek egyik alapí­tója. 21. Marx Károllyal együtt a tu­dományos szocializmus, a marxista politikai gazdaságtan és a dialekti­kus materializmus­­megalapítója (Fri­gyes). 23. Norvég férfinév. 25. Ami. 28. megérdemlett, jogos. 27. So­ha, németül. 28. Időmérő. 30. Törté­nelmi korszak. 32. Midőn, mikor, for­dított német szóval. 34. A fiz, ango­lul. 35. Jogos szükséglet alapján tá­masztott követelés. 36. Egyiptomi is­tenség, Thurn isten kísérője. 38. Eny­he figyelmeztetés. 44. Üdítő ital, név­elővel. 45. Férfinév. 46. Rettegés. 48. Hónaprövidítés. 58. Toll, angolul. Iro­dalmi nemzetközi klubok neve. 52. Ropogósra sült. 54. Szemével érzékel. 55. Testrész. 56. Bohémét. 58. Postai küldemény. 69. Pezsgőboráról híres olasz városka. 62. Egymás után meg­nevező. 64. Anna Felicián, aki kardot emelt a királyi családra. 65. Lázává, lötyögőssé változtat. 66. A Rajna sváj­ci mellékvize. 67. A bécsi rádió röv. neve volt. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: LH, BG, EL, YV, MF, KA, TO, EA). 2. A verseny végső szakasza. 3. Skandináv női név. 4. Kor, életkor, franciául (age). 5. A bürokrata fő tevékenysé­ge (az ügyiratokkal). 6. Férfinév. 7. A vállalatok egyik eszközcsoportjá­nak neve. 8. Mértéktelenül iszik. 9. A portékának van. 10.­­gyökér, nagy keményítő tartalmú gumóiért főként Afrikában, Kínában és Japánban termesztett növény. 11. Előkelő hölgy a régi szóhasználatban, néverövei. 12. Az egyetemek díszterme. 13. Író (András), a magyar prózai vígelbeszé­lés kezdeményezője. Ő írta első ere­deti társadalmi regényünket, A BÉL­­TEKY-HÁZ-at is. 14. Az orra irányi­ba. 15. Bács-Kiskun megyei község. 16. Három személyes névmásunk. 22. Rézsútosan, átellenes irányban. 24. Textilipari tevékenység. 26. A nataibe­­li erdő. 29. Szülők egyike.­­ 31. Szigo­rúság. 33. A tető alatti hely. 35. Né­met női név. 37. Az Aranyember egyik női alakja. 38. Francia filmszínész, rendező, író, karikaturista. 39. Az el­ső világháború egyik, osztrák—ma­gyar hadvezére (Arthur). 41. Ponto­san a szóban levő témakörbe tarto­zik. 42. Az 1866-ig fennállott egyik né­met hercegség neve. 43. A Kaszpi-ten­­ger körül elterülő vidék régies elne­vezése. 47. Csipkevárosunk. 49.­ Lőcs ikerszava. 50. A nyű kel ki belőle. 51. Szám. 53. Régi filmkomikus pár egyike. 55. Mely helyre? 57. A hir­telen f­eleszmél­és szava. 58. Erő, la­tinul. 59. Idegen női név. 61. Bünte­tőjogász, tanár (Albert). 63. Ritka, né­metül. Valló Emil A 48. számban megjelent kereszt­­rejtvény megfejtése: A lusta és a bürokrata között az a különbség, hogy a lusta nem tesz úgy, mintha dolgozna. Gazdaságpolitikai hetilap. Főszerkesztő: OR­GARAM JÓZSEF Szerkesztőség V Alkotmány u. 10. Tel.: 312 — 553, 311 —564 312-113 311 -302. K'atjla a JKSJfr Hírlapkiadó V Vil­. Blah­a Lujza tér 1-3 Telelő­. 343-100 Felelős G uido itOllANN FERENC. Terjeszti a Magyar Posta. Előfipthető bármely posut- ^ hivatalnál a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a posta Közzsonti Hir­lap irodánál (Budapest V., Józsaf nádor tér 1. sz.). Előfizet­é di) 9V ^4.— Ft. Külföldöt terjeszti a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi­­ INDEX ILj.JLo3 w •• (és a Kultúra külföldi képviseletei). Cien: Bp. 63- PF 149 — Szikra Lapnyomda .

Next