Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1969-12-24 / 52. szám

­ .­­ A nagyvonal­ú­ S ¥/* ság és a kicsi­t/fi ' jényesség néha __T\ '« együtt is előfor­$0 I Ixtm­S^ Jdúl. Például __J l'víV/i..'; ugyanannál ven­­déglátóipari vál- ~tÁ_ÁN/ falatnál. '' Kedvenc eszp­resszómban hosszabb idő óta a dupla kávéra két Nszimplás blok­kot kapok. Ezt a figurát korább­ról is ismerem, nem sokkal zár­óra előtt elszámolják a duplás blokkokat, ettől kezdve egy dup­lára két szimplás blokkot adnak ki. Ám, ezúttal szó sincs zárórá­ról, reggeltől estig kétszeres pa­pírmennyiség vándorol a kasszá­tól a pultig. Kifogyott a duplás blokk, mondja a pénztáros, s a vezető még azzal is megtoldja, hogy belátható időn belül nem is lesz raktáron. Ha erre a kedves olvasó azt mondja: kicsiség, elállok a vitá­tól. Valóban nem nagy ügy, bár a dupla papírfogyasztást egysze­rű átbélyegzéssel el lehetne ke­rülni.­­ Ám, e nagyvonalúság ugyanen­nél vendéglátóipari vállalatnál korántsem ilyen egyértelmű. Pél­dául a kalkulációnál. Egy másik üzemben ugyanis szembeötlő tábla hirdeti: „Forró tea Ft —.95’’. Vagyis, öt fillér hí­ján egy forint. t­­'eáti morzsáh Minden tiszteletem a gondos kalkulátoré, aki — nagy tételben számolva — bizonyára erre a különös fogyasztói árhoz jutott. Lelki szemeim előtt azonban megjelenik a pénztáros, akinek gondosan kiguberálom a 95 fil­lért. Isten legyen hozzám izgal­mas ... A fennálló gya­korlat szerint a kereskedelmi for­galomban a fo­gyasztókhoz álta­lában készáru ke­rül. Egészen pon­tosan : az élelmi­szer-kereskedelem áruit a szorgos háziasszonyok még egyszer munkába veszik, hogy fogyasztásra alkalmas kész­termék váljék belőlük. Ennek megfelelően a nyershús természetesen olcsóbb, mint a sült, a főtt sonka drágább, mint a nyers füstölt sonka. "Ez utóbbi példánknál azonban álljunk meg egy pillanatra, s adózzunk kellő tisztelettel húsiparunk korszakal­kotó újításánál. Nálunk ugyanis a nyers és a főtt sonka között van egy átme­net: a kereskedelem főtt sonka­ként árulja, a vevő félig nyersen fogyasztja, ha bírja joggal. Meglehet, hogy a húsiparnak van néhány szakmai magyará­zata erre a szokatlan elkészítési módra, én azonban a szakmailag képzetlen, egyszerű vevő szemé­vel nézem a pocsékolást, amikor a főttnek vélt, drága sonkát meg­­rághatatlanul kell kidobnom. Persze, tudom én, ha ehetőre főznék, csökkenne a súlya, de akkor árulják csak nyersen. A jelenlegi technológiával nehezen emészthető. A sonka is, meg a módszer is. Hirdetés az egyik napilapban : „A nagy érdeklő­désre való tekin­tettel ezúton kö­zöljük kedves vá­sárlóinkkal, hogy az 1970-es külön­leges ötvösnap­­tárak­ kizárólag a nagyobb bel­városi papírboltokban még korlá­tozott számban kaphatók”. Ha jól értelmezem, ezek sze­rint nagy az érdeklődés az emlí­tett naptárak iránt. Olyan nagy, hogy még külön hirdetéssel fo­kozni is kell. Az érdeklődők azonban mérsékelt képességű emberek, akik nyilván kisebb, külvárosi festéküzletekben, s nem nagyobb belvárosi papírüzletek­ben keresik a korlátozott számú naptárt. Jó az ilyesmit átgondolni, mert a végén akad valaki, aki azt hin­né, hogy nem az érdeklődés nagy, hanem a készletek. vásárlás ábécéje Ha akarjuk, ha nem, naponta kell vásárolnunk. Képzett keres­kedők állnak a pult túlsó olda­lán, képzetlen vevőkkel szem­ben; kereskedelmi iskola számta­lan van az országban, vevőiskola ellenben egy sincs. Ezen az egyenlőtlen helyzeten kívánunk némileg javítani, a vásárlás ábé­céjét tárgyaló ezen villámtanfo­lyamunkkal. A vásárló minden tekintetben alárendelt, kiszolgáltatott figura. Olyan, mint egy reménytelen sze­relmes: sose mehet biztosra. Felcsigázott vágyai, szenvedélytől elragadtatott igényei űzik az üz­letbe — a kereskedelem pedig vagy teljesíti a kívánságát, vagy nem , mikor, milyen napja van. Apró fogásokkal, meglepő trük­kökkel olykor mégis javíthat ki­látástalan helyzetén a vevő, mint cselgáncsban a gyöngébb, ha für­ge. Ilyen fogás például, ha az üz­letbe lépve jó hangosat köszö­nünk. Ettől az eladók rögvest meglepődnek, ellenőrt vagy kül­földre szakadt hazánkfiát sejte­nek bennünk, így mindjárt ki­egyensúlyozottabbá válnak az erőviszonyok. Tovább növelhetjük tekinté­lyünket, ha gondosan megvizs­gáljuk az árcédulákat, meg-meg­­állunk a mérlegek előtt, hogy a mutató a nulláról indul-e, sőt, ha már felfigyeltek ránk, esetleg gondterhelten­­ egyengethetünk is. Ilyenkor már maga az üzletve­zető siet elénk, aggódó arccal kérdezgetve, hogy mi a kifogá­sunk. — Ó, semm­i, semmi — je­lentsük ki hanyagul, esetleg mé­lyen a vezető szemébe nézve. Ez az a perc, amikor szavatoltan húsz dekát kapunk a húsz deka áráért, sőt, még a raktárból is előkerülhet néhány féltettebb portéka. Nem árthat, ha azt imitáljuk hogy csak telefonálni óhajtunk valamely fontos ügyben. Ha sze­rét ejthetjük, egy közismert sze­mélyiség nevét hallózzuk bele a membránba. Tegeződve fecseg­jünk semmiségekről, és csak ez­után kérdezzük meg az eladót, hogy van-e velőscsontja? (Ga­rantáljuk, hogy lesz!) Nem árt, ha gyorsan tudunk fejben szorozni. Döbbenetes hatás érhető el, ha fojtott hangon kö­zöljük az eladóval, hogy 27, deka citrom csak öt­­forint három fil­lér, nem pediglen 6,20, ahogy az ő céduláján. Ahol ezt a húzást egyszer sikerrel bevezetjük, ott azontúl pontosan számolnak — legalábbis a fejszámoló zsenik té­teleit. Ha nem kedveli a lottyadt al­mát, fás karalábét, fagyott zellert, a férfivevő elgyötört tekintettel mondja a következő szöveget: „Olyat tessék adni, hogy ne na­gyon kapjak ki otthon!” Ez min­dig beválik és hibátlan árut ered­ményez, jeléül, hogy a zöldség­boltokban sok asszony dolgozik és ők is elzavarják a boltba a fér­jüket ... Az üvegvisszaváltó-pultnál vi­szont annál határozottabb fellé­pés ajánlatos. Tudvalevő, hogy gyűlöletes jelenségnek tartják a csörömpölő cekkerekkel beállító párcát, akikből semmi jó nem néz ki. Az üveges kortárs bianco el­lenszenvét csak nagyfokú, hősies türelemmel vészelhetj­ük­ át, kü­lönben biztosan valami formai hibát talál és cipelhetjük vissza átkozódva a fejét. Végül egy praktikus tanács ar­ra, a kérdésre, hogy mikor lehet várakozás nélkül, jól vásárolni? Hó végén, délután fél 2 után 5 perccel. Ilyenkor sok az áru, ke­vés a pénz és még kevesebb a ve­vő : a délelőtt dolgozók még ter­melnek, a délutánosok még úton vannak, a háziasszonyok főznek, a diákok ebédelnek, a nagyma­mák szunyókálnak — az üzletek­ben nincs egy lélek sem. Jóma­gam mindig ilyenkor szoktam benyitni a boltokba. Csak aztán nehogy túl sokan megfogadják a tanácsomat: ha holnaptól tumul­tus lesz, még megbánom, hogy elárultam a szisztémát! Kaposy Miklós V KALEIDOSZKÓP AJÁNLATOK Na, az idei karácsonyi vásárra aztán igazán nem lehet panasz Legalábbis ami a beharangozó nagy reklámkampányt illeti. Csak győzze a fejét kapkodni a tisztelt vásárló, nehéz eldönteni, mire fi­gyeljen, kinek a tanácsát fogadja meg. Mert végre már ott tar­tunk, hogy a kereskedelem az ajándékozás gondját is leveszi a vevő válláról, elébe siet, ötleteket ad, „egy-egy főre lebontva”, tesz ajánlatot, papáknak, mamáknak, anyósoknak,­gyerekeknek. S mi­lyen jobbnál-jobb, frappánsabb­nál frappánsabb kínálatok. Hogy azt mondja (példának okáért): „Őrizze meg szépségét télen is. Vegye igénybe a fodrász- és koz­metikai szalonunkat”. Az édesség mindig kedves ajándék. Bő vá­lasztékot, sok újdonságot kínál az ünnepekre a Magyar Édesipar”. „Egy remek tipp karácsonyra: Autósoknak autós ajándék az Autóker­től”. „A Gompack ün­nepi meglepetése: Kolumbia kü­lönleges kávékeverék”. Mindenki téved, aki azt hiszi, hogy én most a hirdetéseket aka­rom kivesézni. Az én ünnepi meglepetésem, hogy csakugyan dicsérő szándékkal sorakoztattam fel a megannyi elgondolkoztató ötletet magában hordozó ajánla­tokat. Hangsúlyozván: milyen jó, hogy már reklámban sincs hiány. Miképpen — a dolog úgy fest — van immár bőséges áru­­választék is, hiszen ha akarom, potom 16 ezer forintért Patek­­órát is vehetek,­ vagy ha úgy tet­szik, kaphatok brill­iá­nssal kira­kott nyakéket, arany cigaretta­tárcát ötjegyű számot kitevő ösz­szegért, esetleg több tízezer fo­rintért olyan fényképezőgépet is, amely minden amatőr és profi igényeket is kielégít. Igazán saj­nálom, hogy a vásárlók nem na­gyon tülekednek ezekért a cikke­kért. - , Viszont arról is értesültem — s most minden ünneprontási szán­­dék nélkül hozakodok elő vele —, hogy bizony a tisztelt vásárlók nem mindig találták meg azokat az árucikkeket, amelyek miatt betértek az üzletekbe. Mint hal­lom, főleg az olcsóbb és a na­gyobb vásárlótömegek által kere­sett cikkek — mint a harisnya­nadrág, a gyerekcsizma, a női mintás harisnya, a flanellruha — tüntettek távollétükkel. Mi, vásárlók, szűk prakticisták vagyunk. Mentesek az előrelátás­tól. Ha ugyanis, nem ilyenek len­nénk, felfigyeltünk volna a kará­csonyi ajándékötletek közül né­hányra, amelyek önmagukban is sokat­mondóan hirdették az ipar és kereskedelem gondosságát, op­timizmusát, körültekintő előrelá­tását. Az egyik ajándék-tanács­adón például ezt olvastam ugyan­is: A Vasért ajánlja a propán­­bután-gázzal működő kempingfő­­zőt és kempinglámpást” ... . . . Egyébként, visszatérve arra a jelenségre, hogy nem nagyon tülekednek a nagyon drága hol­mik megvásárlásánál, lenne egy ötletem, némi árukapcsolással megoldható. Tessék adni egy-egy Patek-órához egy harisnyanadrá­got, egy-egy nyakékhez egy min­tás harisnyát is. Ilyenformán minden gyorsan elkelne, tán még a kempinglámpa is. (hogy) Közgazdasági okoskodás Okosnak lenni ma már igazán nem vicc.. Legalább is utólag, a dolgok nem várt fordulata után, mindig azok vagyunk. Ha nem többért, há­t az okos bosszú magyarázkodás, eset­leg netán a még okosabb rövidke ön­kritika erejéig minden bizonnyal. A probléma inkább akkor jelentke­zik a maga igazában, amikor má­sokról kellene megállapítanunk a mások okosságát. Egy bizonyos eset­ben, amely azonban mégsem ritka, mint talán a fehérhajú Holló kortárs kopaszság felé fejlődő frizurája, ez mégis könnyen előfordul. Mi pedig megszokott kaján tűnődésünkkel most éppen ezt az egyet próbáljuk okosan megcáfolni a rejtvény víz­szintes 1. és függőleges 31. számú soraiban. VÍZSZINTES (kétbetűsök: ID, IL, AK, TA). 17. A föld alá „helyez”. 18. Magába foglal, kiterjed (valamire). 19. Cella. 20. Indiai kemény fafajta. 21. Puccini Turanokit c. operájának férfi főszerepe. 23. Spenót. 24. Meg­könnyez. 25. Neves festő (Ede), élet­képeket és arcképeket festett. 28. Al­bán pénzegység. 28. Lószín. 29. Meg­verik. 30. A kiterjedt tokaji aszúbor seprőjére felöntött és át­erjesztett pecsenyebor. 32. Hitelbiztosíték. 34. Bizonyos kártyajátékokban olyan fi­gura, amely bármely kártyalap he­lyett felhasználható. 30. Huszonnégy hónap. 38. Dátumrag. 40. Merev, id. szóval. 42. Könyvben láthatók. 44. Aj­­tóbiztosítók 46. M­L 48. Égtáj. 50. „Hangoskodik” a kecske. 52. Kerti növény. 53. Roosevelt elnök egyik ke­resztneve. 55. Arhaták­. 57. Volt kül­ügyminiszterünk (Endre) 59. A hon­foglaló hét vezér egyike. 62. Szentnek tartott óegyiptomi gázlátmadár. 63. Eltesz. 64. Erőszakkal behatol. 66. Rácsiszerű szerkezet, amely a vizet átengedi, de megakadályozza, hogy a vizen úszó tárgyak a turbinákba jut­va, ott kárt okozzanak. 68. Lollobri­­gida keresztneve. 69. Ott kívül. 70. Kossuth-díjas filmrendező (Viktor). Rendezéseivel számos nemzetközi si­kert aratott. 71. Kacsa. FÜGGŐLEGES (kétbetűsök: AF, EL, TA, OL, GE, RE). 1. Részére. 2. Áruba bocsát. 3. Prémes állatoknak has alatti prémje. 4. Megtévesztésen, fondorlaton alapuló bűncselekmény. 5. Éktelen kép. 6. Fundamentum. 7. Zaj. 8. Férfinév. 9. A tuniszi uralkodó címe. 10. Szárazon erősen repedezett terméketlen talaj. 11. Ugyanaz, mint a 44. sor. 12. Cirkuszi kötélhinta. 13. Hónaprövidít­és. 14. A MÁV ügyfele. 15. Becézett női név. 16. Falusi dolgo­zók önkéntes, segítő szándékú alkal­mi összeállása egyes munkák közös ingyenes elvégzésére. 22. Foglaló, elő­leg. 24. Heves megyei község. Köze­lében levő Várhegy csúcsán XIV. szá­zadi várrom. 25. Kiszára m­éra . .. (Karinthy). 27. Falusi agyagedény. 29. Kúpra,mű. 30. Valaminek a szélessége és hosszúsága 33. Vizpára. 35. A Szovjetunió egyik népe, régebbi el­nevezései: zűrjének. 37. Pusikarész. 39. Német kémikus (Justus), az ag­rokémia megalapítója. 41. Melódia. 43. Bánat, lelki fájdalom. 45. Epeízű. 47. Nógrádi község. 49. Varázslónő az ógörög mitológiában. 51. Női név. 54. Maró folyadék, névelővel. 56. Német folyó. 58. Város az TSTSZK-ban, a Raj­na mindkét partján. 60. Angol her­cegi család. 61. Kellemetlenség, amely sose jár egyedül (most is névelővel van). 63. Férfinév. 64. Fi, fia, arab és héber nevekben. 65. Angol papok ne­ve előtt álló rövidítés. 67 Futás, an­golul. A betétesek rohama a pénzin­tézetek ellen betéteik kivevéséért. Valló Emil Az 51. számban megjelent kereszt­rejtvény megfejtése. Sok még a fej­letlen dolgozó, ak­ik — anyagi ösz­tönzés nélkül is — hajlandók lelkesen dolgozni. .• Gazdaságpolitikai hetilap. Főszerkesztő: OR­GARAM JÓZSEF Szerkesztőség. V., Alkotmány u. 10. Tel.: 312-553, 311 -564,313-113, 311-302 Kiadja a Hírlapkiadó V Vill., Blaha Lujza tér 1—3 Telefon 343-100 Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely posta-­­ hivatalnál a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V.. József nádor tér 1. sz.). Előfizetési di­ negyedévra Jaa»«..il.„«i..—^ 24.— Ft. Külföldöt. terjeszti a Kultúra Könyv, és Hírlap Külkereskedelmi V. |kirt£Y OS 7R7 lés a Kultúra külföldi képviseletei). Cím: Bo 63 PF 149 — Szikra Lapnyomda N­MLrtzv

Next