Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-06-03 / 22. szám

A Konjunktúra- és Piackutató Intézet 1964. január 1-én alakult a Magyar Ke­­reskedelmi Kamara Piackutató főosztá­lyából, valamint az ahhoz k­apcsolódó kutatást kiszolgáló részlegekből (könyv­tár, dokumentáció). Létrejött tehát a magyar külkereskedelem első önálló ágazati kutató intézménye, amelynek feladata, a Külkereskedelmi Miniszté­rium, valamint a legfelsőbb gazdasági vezetés munkájának részben tudomá­nyos elemzésekkel, részben pedig infor­mációszolgáltatással való segítése. A magyar külkereskedelem közgazdasági problémáinak vizsgálata során a tudo­mányos kutató és elemző munka főként a külkereskedelempolitika elvi kérdései­nek, továbbá a viszonylati és árustruk­túra hatékonysági összefüggéseinek feltárását, az ipar és a mezőgazdaság exportteljesítményeinek vizsgálatát szolgálja. Emellett az Intézet világgaz­dasági jellegű információkkal és piac­­kutatási szaktanáccsal látja el a külke­reskedelemben érdekelt összes szerveket és vállalatokat. Vizsgálatai elsősorban a külső piaci helyzet felmérésére irányul­nak, esetenként azonban kiterjednek a hazai termelési háttér problémáira is, amennyiben azok szoros összefüggésben állnak a külső piacokon, való áruelhe­lyezés gazdaságosságával. Az intézet folyószámlás költségvetési szerv, amely a kiutalt költségvetési ke­reten felül bevételei nagy részét is ki­adásainak fedezésére fordíthatja. Élén az igazgató áll, akinek az irányításban az igazgatóhelyettes és egy 13 tagú kül­ső tanácsadó testület, az Igazgatói Ta­nács nyújt támogatást. Tagjai a felügye­leti tárca és más gazdasági tárcák, va­lamint a közgazdasági jellegű kutatással foglalkozó társintézetek, a fontosabb külkereskedelmi vállalatok vezetői, il­letve vezető beosztású szakembereiből iM/ d6 A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY MŰHELYEI ^Konjunktúra- és Piackutató Intézet teved'n^k­^ö^ze^'T^üg^leti'^szerve^a 'tetT^közgazdasági és" gazdaságossá Külkereskedelmi Minisztérium. Az intézetnek három szorosabb érte­lemben vett kutató osztálya van. A Vi­lággazdasági osztály vizsgálja és elemzi azt a világgazdasági közeget, amelybe nemzetközi gazdasági kapcsolataink il­leszkednek. A kutatási témák közé tar­tozik egyes szocialista országok gazdasá­gi fejlődésének és külkereskedelmének néhány problémája, a fejlett ipari or­szágok konjunktúrájának, gazdasági nö­vekedésének és gazdaságpolitikájának egyes kérdései, a nemzetközi kereskede­lem alakulása és tendenciái, a kelet­nyugati kereskedelem fejlődésére ható tényezők, a fejlődő országok gazdasági problémái, a nemzetközi árupiacok ala­kulása, a nemzetközi valutarendszer és a tőkés valuták, továbbá a hitelezési szféra jelenségei, az integrációs szerve­zetek és tömörülések problémái stb. A kutatások egy része a fejlődés hosszabb távú tendenciáit elemzi, más része egyes aktuális részkérdésekkel foglalkozik. Az Ágazati osztály a magyar külke­­kereskedelem árustruktúrájával kap­csolatos problémákat, az export és im­port szempontjából legfontosabb terme­lői és felhasználó ágazatok ésszerű és hatékony fejlesztésének feltételeit vizs­gálja komplex módon a világgazdaság­ban észlelhető tendenciák tükrében. Elemzi a külkereskedelmi tevékenység gazdasági hatékonyságát. Programozási módszerekkel javaslatokat dolgoz ki az áru- és piacstruktúra kívánatos változ­tatására. Foglalkozik valutagazdálko­dás és ezzel kapcsolatos pénzügyi sza­bályozások, valamint a bilaterális kap­csolatok termelésre és külkereskedelem­re gyakorolt hatásával. A Módszertani osztály a magyar gaz­dasági és külkereskedelem által felve­gazdaságossági problémákra matematikai modellek­­­al­kalmazásával igyekszik választ adni, il­letve megoldásukra javaslatot tenni. Az osztály munkájának előterében a külke­reskedelem rövid- és hosszútávú előre­jelzési módszereinek kialakítása és ki­próbálása áll. E téren a munkatársak együttműködnek a KGST-országok társ­intézeteinek hasonló témákon dolgozó kutatóival és felhasználják a fejlett tő­kés országok tapasztalatait. A másik fő kutatási téma a nemzetkö­zi kereskedelem áramlásainak tanulmá­nyozása, hogy feltárják annak belső tör­vényszerűségeit. Ennek célja az orszá­gonként készülő külkereskedelmi tervek és prognózisok konzisztens összehango­lása. Intézetünk viszonylag új részlege a Marketing osztály, amely főhatóságok és válalatok megbízásából készít piaci ta­nulmányokat. Ezek a tanulmányok nem­csak az adott cikk vagy cikkcsoport vi­lágpiaci helyzetét elemzik, hanem konk­rétan foglalkoznak azzal is, hogy az adott terméket illetően milyen exportlehető­ségei lehetnek a magyar vállalatoknak. A marketing osztály — ugyancsak meg­rendelésre — rendszeres információs szolgáltatást is nyújt a megrendelő által megjelölt cikkcsoport nemzetközi for­galmára, termelésére és az árak alaku­lására vonatkozóan. Az osztály tevé­kenységének egy további fontos és je­lentőségében növekvő területe a meg­rendelő vállalatok saját marketingtevé­kenységének a kimunkálása. A Gépimport Iroda intézetünk legfia­talabb egysége. Feladata a szocialista országokból származó gépimport előse­gítése. Ezt sajátos marketingeszközök­kel igyekszünk elérni. Kiválasztott gép­csoportokban tisztázzuk a hazai felhasz­nálók várható gépigényeit. Ennek alap­ján gondosan előkészített importfeltáró piackutató delegációkat küldünk a szo­cialista országokba. Új vonása enne a tevékenységnek, hogy a delegációk ta­pasztalatait írásban megjelentetjük és eljuttatjuk a hazai felhasználókhoz. Ezek a kiadványok — gépjegyzékek, katalógusok — bővítik a hazai felhasz­nálók ismereteit a szocialista gépbeszer­zési lehetőségekről. 1969. óta az intézeti világgazdasági tá­jékoztatást — a Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen kiadott — VILÁG­­GAZDASÁG című napilap formájában oldjuk meg. A lap közli a külföldi hír­­ügynökségek, a világsajtó fontosabb gazdasági eseményekről szóló tudósítá­sait, a fr­iss piaci híreket és a nemzet­közi árjegyzéseket. Ezenkívül a magyar külkereskedelem aktuális problémáiról is tájékoztatja olvasóit. Az intézet jelenlegi létszáma 105 fő. Ezen belül a tudományos kutatók szá­ma — a szerkesztőség dolgozóival együtt — megközelíti az ötvenet. Munkatársa­ink kutatómunkájának alátámasztására az intézetben könyvtár, dokumentációs részlet és statisztikai csoport működik. Az intézet munkájával a gazdasági vezetés, valamint a termelő és külkeres­kedelmi vállalatok egyre növekvő igé­nyeit csak akkor elégítheti ki, ha igyek­szik lépést tartani a korszerű piackuta­tás tudományos-elemző és információ­­feldolgozó módszerek fejlődésével és maga is egyre magasabb követelménye­ket támaszt munkatársaival szemben a szakmai, politikai és ideológiai felké­szültség terén. G. J. Százhúsz nap tanulságai (­­Folytatás az 1. oldalról) lis utolsó napjaiban, a kettős ünnep miatt, a május elejei bérek egy részét előre kifizették. (Nem szabad számításon kívül hagyni azt sem, hogy a lakosság takarékbetét állománya április 30-án 38,7 milliárd forint volt, a növekedés az év elejétől 4,6 milliárd forint. A takarékbeté­tek a múlt év azonos időszakához ké­pest 12,5 százalékkal nőttek, vagyis na­gyobb mértékben, mint a lakosság bevé­telei. Kétségtelen, hogy ez a növekedés nem egyértelműen örvendetes, sok áru­­ellátási problémát takar.­ A készletgazdálkodás javulását mutat­ja, hogy a növekvő készletállomány mel­lett a készleteknek a kereskedelmi táro­lási ideje 5 év alatt — 1966-hoz képest — 18 nappal csökkent, ezen belül a ru­házati termékeké 31 nappal mérséklő­dött. A tavalyi április 30-i állapotot ala­pul véve — a készletforgási idő 97 napról ellenére — a készletforgási idő 97 napról 87 napra, ezen belül a ruházati készle­tek forgási ideje 151 napról 141 napra csökkent. Az, hogy viszonylag kedvező volt a nagy- és kiskereskedelem készletpoliti­kája, nem utolsósorban annak is eredmé­nye, hogy a fogyasztásicikk-kereskede­­lem igyekszik élni a gazdasági mechaniz­mus teremtette lehetőségekkel, így pél­dául a többcsatornás árubeszerzéssel is. Közvetlenül a gyártóktól A vegyes iparcikk szakmában például a kiskereskedelem nagykereskedelmen kí­vüli beszerzései ez évben is dinamikusan — 36 százalékkal — nőttek 1969. első ne­gyedévéhez képest. Volumenében és üte­mében a vas-, műszaki, az üveg-, a bú-_ Egyébként az ipari termelés növekedé­sének számbavételekor már jeleztük, hogy a dolog természetéből fakadóan nö­vekedtek a fogyasztásici­kk-kereskedelem készletei is. A kis- és a nagykereskede­lem együttes árukészletei 1970. április 30-án fogyasztói folyóárakon számítva kereken 26 milliárd forintot értek. (Mint­egy 3,5 milliárd forinttal volt magasabb értékű ez a készlet a múlt évinél.) A kis­kereskedelem 1,9, a nagykereskedelem 1,6 milliárd forinttal növelte készleteit, ezt kétségtelenül jelentős mértékűnek ítél­hetjük. Bor- és építőanyagszakmákban emelked­tek a legnagyobb mértékben, a beszerzé­sek. Érdemi változást eredményezett a kiskereskedelmi vállalatok importtevé­kenységének fokozódása; a beszerzés el­ső negyedévi növekményének 35 százalé­ka importból származott és ez a múlt évhez képest jelentősen megváltoztatta a bel- és külföldi források arányát. Ami pedig a hazai beszerzéseket illeti, a kiskereskedelem közvetlen beszerzésé­nek 77 százaléka a TEK-vállalatoktól és csak 23 százaléka származik a miniszté­riumi ipari vállalatoktól. Kivételnek szá­mít az olyan termelő üzem, mint a Csa­varipari Vállalat, és a Gördülőcsapágy Művek, amelyek belkereskedelmi értéke­sítésük 44, illetve 70 százalékát kiskeres­kedelmi szervekkel bonyolították le. Ér­dekesség, hogy a tanácsi vállalatok be­szerzése az országos átlagnál nagyobb ütemben nőtt, elősorban a budapesti vas­műszaki és bútor szakmai vállala­tok jelentős fejlődése következtében. A ruházati kiskereskedelem közvetlen beszerzései az előző évekhez képest 5 százalékkal csökkentek. Ez részben azért következett be, mert a nagykereskedelem — nem egyszer alapanyagok biztosításá­val — növelte ipari megrendeléseit, rész­ben pedig korábbi pozícióinak vissza­szerzése érdekében a jobb árukínálat mellett különböző szolgáltatásokat bizto­sított a kiskereskedelemnek. Érdekes, hogy míg Budapesten 6 százalékkal csök­kent a kiskereskedelem közvetlen beszer­zése, vidéken a tavalyi szinten maradt, pontosabban szólva: 12 megyében to­vábbra is emelkedett a beszerzés, első­sorban a fővárost körülvevő és közelfek­vő, valamint a legnagyobb forgalmú szakkiskereskedelmi vállalatokkal ren­delkező megyékben. Budapesten 3 ta­nácsi kiskereskedelmi vállalat, a Röltex, a Divatáru, a Cipőbolt Vállalat beszer­zése továbbra is erős ütemben nőtt. Az árak alakulása Az áruforgalom növekedéséről szólván nem hagyható figyelmen kívül a kiske­reskedelmi árszínvonal alakulása sem. Az árindex — a bolti kiskereskedelem­ben és a vendéglátásban együttesen — 101 százalék volt 1969. első negyedévéhez képest. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek árszínvonala 0,4 százalékkal csök­kent, az iparcikkeké 2,3 — ezen belül a ruházati cikkeké 3,0, a vegyes iparcik­keké 1,9 százalékkal — emelkedett. Szak­emberek, így a Belkereskedelmi Minisz­térium Információs és Ellenőrzési Főosz­tályának elemzést végző munkatársai szerint, tekintetbe kell venni, hogy a múlt év második felében az árindex magasabb volt, mint 1970. első negyedé­ben, ami annak tudható be, hogy a cik­kek egy részében a jelenleg is megmu­tatkozó árváltozás már az előző év végén bekövetkezett. Az állami és szövetkezeti ipar termelői árai az első negyedben a nagy- és kiskereskedelem számára tör­tént szállításoknál összesen 1,0 százalék­kal nőttek. A kiskereskedelmi árszint te­hát a termelői árak emelkedésével azo­nos mértékben változott. Az iparcikkek fogyasztói árának alaku­lására a termelői árak emelkedésén kívül (ami egyébként részben a gyártási költ­ségek emelkedésével, anyagár, bérkölt­ség stb. függ össze) — az is közreját­szott, hogy tovább növekedett a korszerű import ruházati és egyéb iparcikkek ará­nya. Ruházati cikkeknél 3 százalékról 13 százalékra, egyéb iparcikkeknél 18 száza­lékról 21 százalékra. Igaz viszont, hogy a ruházati import kötött és méteráruik árai a forgalmiadó mérséklés és a kereskedel­mi árrésbeli kötöttségek eredményekép­pen mérséklődtek. Ennek kihatása éves viszonylatban mintegy 100 millió forint. Az első negyedévi adatok azonban arra utalnak, hogy a kötöttáruknál az áru­­összetétel eltolódása az értékesebb im­port és belföldi áruk felé az áralakulást nagyobb súllyal befolyásolja, mint az ármérséklés. Kiegyensúlyozott piac A ruházati cikkek közül kedvezően alakultak — 2—3 százalékkal mérsék­lődtek — a pamutszövetek, a férfi- és a fiúingek, a kötött alsóruházati cikkek, a női és gyermekcipők, a gumi és egyéb lábbelik árai, viszont jelentősebb, 7—12 százalékos áremelkedés mutatkozott a lakástextíliák, női felső- és alsókonfek­­cióáruk, valamint a rövid- és divatáruk árainál. (Számításba kell venni, hogy februárban a ruházati téli vásár során a fogyasztók ez idén 94 millió forinttal ki­sebb árengedményben részesültek, mint az előző évben, s ez kihat sokféle áru árindexére is.) Az egyes iparcikkek közül a tartós fo­gyasztási cikkek árai — a személygép­kocsi és bútorárak 1—2 százalékos emelkedésétől eltekintve — 2—4 százalék­kal az 1969. első negyedévi szint alatt maradtak. Az élelmiszerárak viszont csökkenő tendenciát mutatnak, általában egyszázalékos ármérséklődés figyelhető meg, ámbár a késői kitavaszodásnak, a beérés elhúzódásának az áraikra gyako­rolt kedvezőtlen hatásával a további hó­napokban számítani kell. A vendéglátásban az idén is — mint az előző két évben — egy százalékos ár­­szint-növekedés következett be az első negyedben. Az ételárak kisebb mérték­ben nőttek, mint az italoké, amely a bor­árak, elsősorban a minőségi borok 2 szá­zalékos emekedésével állt összefüggés­ben. Az első 120 nap tanulságai végül is azt bizonyítják, hogy viszonylag kiegyensú­lyozott piaci helyzet alakult ki. Az ipari és a kereskedelmi vállalatok javuló üz­letpolitikai döntései, az áruellátás javí­tására irányuló törekvései kedvezően hatottak a kínálatra, s figyelemre mél­tóan hozzájárultak az áruforgalom növe­léséhez. H. Gy. Az árukészlet alakulása (milló Ft fogyasztói áron) Készlet 1910. IV. hó 30. Élelmiszer 3 847 Ruházat 9 113 Vegyesiparcikk 13 053 összesen: 26 013 összesen-ből össze- ------------------------------------—e­sen kiskeres- nagykeres­kedelem kedelem + 692 + 250 + 442 + 1056 + 780 + 276 + 1694 + 858 + 836 + 3442 + 1888 + 1554 Készletváltozás egy év alatt 4 FIGYELŐ, 1970. JÚNIUS 3.

Next