Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
A Konjunktúra- és Piackutató Intézet 1964. január 1-én alakult a Magyar Kereskedelmi Kamara Piackutató főosztályából, valamint az ahhoz kapcsolódó kutatást kiszolgáló részlegekből (könyvtár, dokumentáció). Létrejött tehát a magyar külkereskedelem első önálló ágazati kutató intézménye, amelynek feladata, a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint a legfelsőbb gazdasági vezetés munkájának részben tudományos elemzésekkel, részben pedig információszolgáltatással való segítése. A magyar külkereskedelem közgazdasági problémáinak vizsgálata során a tudományos kutató és elemző munka főként a külkereskedelempolitika elvi kérdéseinek, továbbá a viszonylati és árustruktúra hatékonysági összefüggéseinek feltárását, az ipar és a mezőgazdaság exportteljesítményeinek vizsgálatát szolgálja. Emellett az Intézet világgazdasági jellegű információkkal és piackutatási szaktanáccsal látja el a külkereskedelemben érdekelt összes szerveket és vállalatokat. Vizsgálatai elsősorban a külső piaci helyzet felmérésére irányulnak, esetenként azonban kiterjednek a hazai termelési háttér problémáira is, amennyiben azok szoros összefüggésben állnak a külső piacokon, való áruelhelyezés gazdaságosságával. Az intézet folyószámlás költségvetési szerv, amely a kiutalt költségvetési kereten felül bevételei nagy részét is kiadásainak fedezésére fordíthatja. Élén az igazgató áll, akinek az irányításban az igazgatóhelyettes és egy 13 tagú külső tanácsadó testület, az Igazgatói Tanács nyújt támogatást. Tagjai a felügyeleti tárca és más gazdasági tárcák, valamint a közgazdasági jellegű kutatással foglalkozó társintézetek, a fontosabb külkereskedelmi vállalatok vezetői, illetve vezető beosztású szakembereiből iM/ d6 A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY MŰHELYEI ^Konjunktúra- és Piackutató Intézet teved'n^k^ö^ze^'T^üg^leti'^szerve^a 'tetT^közgazdasági és" gazdaságossá Külkereskedelmi Minisztérium. Az intézetnek három szorosabb értelemben vett kutató osztálya van. A Világgazdasági osztály vizsgálja és elemzi azt a világgazdasági közeget, amelybe nemzetközi gazdasági kapcsolataink illeszkednek. A kutatási témák közé tartozik egyes szocialista országok gazdasági fejlődésének és külkereskedelmének néhány problémája, a fejlett ipari országok konjunktúrájának, gazdasági növekedésének és gazdaságpolitikájának egyes kérdései, a nemzetközi kereskedelem alakulása és tendenciái, a keletnyugati kereskedelem fejlődésére ható tényezők, a fejlődő országok gazdasági problémái, a nemzetközi árupiacok alakulása, a nemzetközi valutarendszer és a tőkés valuták, továbbá a hitelezési szféra jelenségei, az integrációs szervezetek és tömörülések problémái stb. A kutatások egy része a fejlődés hosszabb távú tendenciáit elemzi, más része egyes aktuális részkérdésekkel foglalkozik. Az Ágazati osztály a magyar külkekereskedelem árustruktúrájával kapcsolatos problémákat, az export és import szempontjából legfontosabb termelői és felhasználó ágazatok ésszerű és hatékony fejlesztésének feltételeit vizsgálja komplex módon a világgazdaságban észlelhető tendenciák tükrében. Elemzi a külkereskedelmi tevékenység gazdasági hatékonyságát. Programozási módszerekkel javaslatokat dolgoz ki az áru- és piacstruktúra kívánatos változtatására. Foglalkozik valutagazdálkodás és ezzel kapcsolatos pénzügyi szabályozások, valamint a bilaterális kapcsolatok termelésre és külkereskedelemre gyakorolt hatásával. A Módszertani osztály a magyar gazdasági és külkereskedelem által felvegazdaságossági problémákra matematikai modellekalkalmazásával igyekszik választ adni, illetve megoldásukra javaslatot tenni. Az osztály munkájának előterében a külkereskedelem rövid- és hosszútávú előrejelzési módszereinek kialakítása és kipróbálása áll. E téren a munkatársak együttműködnek a KGST-országok társintézeteinek hasonló témákon dolgozó kutatóival és felhasználják a fejlett tőkés országok tapasztalatait. A másik fő kutatási téma a nemzetközi kereskedelem áramlásainak tanulmányozása, hogy feltárják annak belső törvényszerűségeit. Ennek célja az országonként készülő külkereskedelmi tervek és prognózisok konzisztens összehangolása. Intézetünk viszonylag új részlege a Marketing osztály, amely főhatóságok és válalatok megbízásából készít piaci tanulmányokat. Ezek a tanulmányok nemcsak az adott cikk vagy cikkcsoport világpiaci helyzetét elemzik, hanem konkrétan foglalkoznak azzal is, hogy az adott terméket illetően milyen exportlehetőségei lehetnek a magyar vállalatoknak. A marketing osztály — ugyancsak megrendelésre — rendszeres információs szolgáltatást is nyújt a megrendelő által megjelölt cikkcsoport nemzetközi forgalmára, termelésére és az árak alakulására vonatkozóan. Az osztály tevékenységének egy további fontos és jelentőségében növekvő területe a megrendelő vállalatok saját marketingtevékenységének a kimunkálása. A Gépimport Iroda intézetünk legfiatalabb egysége. Feladata a szocialista országokból származó gépimport elősegítése. Ezt sajátos marketingeszközökkel igyekszünk elérni. Kiválasztott gépcsoportokban tisztázzuk a hazai felhasználók várható gépigényeit. Ennek alapján gondosan előkészített importfeltáró piackutató delegációkat küldünk a szocialista országokba. Új vonása enne a tevékenységnek, hogy a delegációk tapasztalatait írásban megjelentetjük és eljuttatjuk a hazai felhasználókhoz. Ezek a kiadványok — gépjegyzékek, katalógusok — bővítik a hazai felhasználók ismereteit a szocialista gépbeszerzési lehetőségekről. 1969. óta az intézeti világgazdasági tájékoztatást — a Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen kiadott — VILÁGGAZDASÁG című napilap formájában oldjuk meg. A lap közli a külföldi hírügynökségek, a világsajtó fontosabb gazdasági eseményekről szóló tudósításait, a friss piaci híreket és a nemzetközi árjegyzéseket. Ezenkívül a magyar külkereskedelem aktuális problémáiról is tájékoztatja olvasóit. Az intézet jelenlegi létszáma 105 fő. Ezen belül a tudományos kutatók száma — a szerkesztőség dolgozóival együtt — megközelíti az ötvenet. Munkatársaink kutatómunkájának alátámasztására az intézetben könyvtár, dokumentációs részlet és statisztikai csoport működik. Az intézet munkájával a gazdasági vezetés, valamint a termelő és külkereskedelmi vállalatok egyre növekvő igényeit csak akkor elégítheti ki, ha igyekszik lépést tartani a korszerű piackutatás tudományos-elemző és információfeldolgozó módszerek fejlődésével és maga is egyre magasabb követelményeket támaszt munkatársaival szemben a szakmai, politikai és ideológiai felkészültség terén. G. J. Százhúsz nap tanulságai (Folytatás az 1. oldalról) lis utolsó napjaiban, a kettős ünnep miatt, a május elejei bérek egy részét előre kifizették. (Nem szabad számításon kívül hagyni azt sem, hogy a lakosság takarékbetét állománya április 30-án 38,7 milliárd forint volt, a növekedés az év elejétől 4,6 milliárd forint. A takarékbetétek a múlt év azonos időszakához képest 12,5 százalékkal nőttek, vagyis nagyobb mértékben, mint a lakosság bevételei. Kétségtelen, hogy ez a növekedés nem egyértelműen örvendetes, sok áruellátási problémát takar. A készletgazdálkodás javulását mutatja, hogy a növekvő készletállomány mellett a készleteknek a kereskedelmi tárolási ideje 5 év alatt — 1966-hoz képest — 18 nappal csökkent, ezen belül a ruházati termékeké 31 nappal mérséklődött. A tavalyi április 30-i állapotot alapul véve — a készletforgási idő 97 napról ellenére — a készletforgási idő 97 napról 87 napra, ezen belül a ruházati készletek forgási ideje 151 napról 141 napra csökkent. Az, hogy viszonylag kedvező volt a nagy- és kiskereskedelem készletpolitikája, nem utolsósorban annak is eredménye, hogy a fogyasztásicikk-kereskedelem igyekszik élni a gazdasági mechanizmus teremtette lehetőségekkel, így például a többcsatornás árubeszerzéssel is. Közvetlenül a gyártóktól A vegyes iparcikk szakmában például a kiskereskedelem nagykereskedelmen kívüli beszerzései ez évben is dinamikusan — 36 százalékkal — nőttek 1969. első negyedévéhez képest. Volumenében és ütemében a vas-, műszaki, az üveg-, a bú-_ Egyébként az ipari termelés növekedésének számbavételekor már jeleztük, hogy a dolog természetéből fakadóan növekedtek a fogyasztásicikk-kereskedelem készletei is. A kis- és a nagykereskedelem együttes árukészletei 1970. április 30-án fogyasztói folyóárakon számítva kereken 26 milliárd forintot értek. (Mintegy 3,5 milliárd forinttal volt magasabb értékű ez a készlet a múlt évinél.) A kiskereskedelem 1,9, a nagykereskedelem 1,6 milliárd forinttal növelte készleteit, ezt kétségtelenül jelentős mértékűnek ítélhetjük. Bor- és építőanyagszakmákban emelkedtek a legnagyobb mértékben, a beszerzések. Érdemi változást eredményezett a kiskereskedelmi vállalatok importtevékenységének fokozódása; a beszerzés első negyedévi növekményének 35 százaléka importból származott és ez a múlt évhez képest jelentősen megváltoztatta a bel- és külföldi források arányát. Ami pedig a hazai beszerzéseket illeti, a kiskereskedelem közvetlen beszerzésének 77 százaléka a TEK-vállalatoktól és csak 23 százaléka származik a minisztériumi ipari vállalatoktól. Kivételnek számít az olyan termelő üzem, mint a Csavaripari Vállalat, és a Gördülőcsapágy Művek, amelyek belkereskedelmi értékesítésük 44, illetve 70 százalékát kiskereskedelmi szervekkel bonyolították le. Érdekesség, hogy a tanácsi vállalatok beszerzése az országos átlagnál nagyobb ütemben nőtt, elősorban a budapesti vasműszaki és bútor szakmai vállalatok jelentős fejlődése következtében. A ruházati kiskereskedelem közvetlen beszerzései az előző évekhez képest 5 százalékkal csökkentek. Ez részben azért következett be, mert a nagykereskedelem — nem egyszer alapanyagok biztosításával — növelte ipari megrendeléseit, részben pedig korábbi pozícióinak visszaszerzése érdekében a jobb árukínálat mellett különböző szolgáltatásokat biztosított a kiskereskedelemnek. Érdekes, hogy míg Budapesten 6 százalékkal csökkent a kiskereskedelem közvetlen beszerzése, vidéken a tavalyi szinten maradt, pontosabban szólva: 12 megyében továbbra is emelkedett a beszerzés, elsősorban a fővárost körülvevő és közelfekvő, valamint a legnagyobb forgalmú szakkiskereskedelmi vállalatokkal rendelkező megyékben. Budapesten 3 tanácsi kiskereskedelmi vállalat, a Röltex, a Divatáru, a Cipőbolt Vállalat beszerzése továbbra is erős ütemben nőtt. Az árak alakulása Az áruforgalom növekedéséről szólván nem hagyható figyelmen kívül a kiskereskedelmi árszínvonal alakulása sem. Az árindex — a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban együttesen — 101 százalék volt 1969. első negyedévéhez képest. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek árszínvonala 0,4 százalékkal csökkent, az iparcikkeké 2,3 — ezen belül a ruházati cikkeké 3,0, a vegyes iparcikkeké 1,9 százalékkal — emelkedett. Szakemberek, így a Belkereskedelmi Minisztérium Információs és Ellenőrzési Főosztályának elemzést végző munkatársai szerint, tekintetbe kell venni, hogy a múlt év második felében az árindex magasabb volt, mint 1970. első negyedében, ami annak tudható be, hogy a cikkek egy részében a jelenleg is megmutatkozó árváltozás már az előző év végén bekövetkezett. Az állami és szövetkezeti ipar termelői árai az első negyedben a nagy- és kiskereskedelem számára történt szállításoknál összesen 1,0 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi árszint tehát a termelői árak emelkedésével azonos mértékben változott. Az iparcikkek fogyasztói árának alakulására a termelői árak emelkedésén kívül (ami egyébként részben a gyártási költségek emelkedésével, anyagár, bérköltség stb. függ össze) — az is közrejátszott, hogy tovább növekedett a korszerű import ruházati és egyéb iparcikkek aránya. Ruházati cikkeknél 3 százalékról 13 százalékra, egyéb iparcikkeknél 18 százalékról 21 százalékra. Igaz viszont, hogy a ruházati import kötött és méteráruik árai a forgalmiadó mérséklés és a kereskedelmi árrésbeli kötöttségek eredményeképpen mérséklődtek. Ennek kihatása éves viszonylatban mintegy 100 millió forint. Az első negyedévi adatok azonban arra utalnak, hogy a kötöttáruknál az áruösszetétel eltolódása az értékesebb import és belföldi áruk felé az áralakulást nagyobb súllyal befolyásolja, mint az ármérséklés. Kiegyensúlyozott piac A ruházati cikkek közül kedvezően alakultak — 2—3 százalékkal mérséklődtek — a pamutszövetek, a férfi- és a fiúingek, a kötött alsóruházati cikkek, a női és gyermekcipők, a gumi és egyéb lábbelik árai, viszont jelentősebb, 7—12 százalékos áremelkedés mutatkozott a lakástextíliák, női felső- és alsókonfekcióáruk, valamint a rövid- és divatáruk árainál. (Számításba kell venni, hogy februárban a ruházati téli vásár során a fogyasztók ez idén 94 millió forinttal kisebb árengedményben részesültek, mint az előző évben, s ez kihat sokféle áru árindexére is.) Az egyes iparcikkek közül a tartós fogyasztási cikkek árai — a személygépkocsi és bútorárak 1—2 százalékos emelkedésétől eltekintve — 2—4 százalékkal az 1969. első negyedévi szint alatt maradtak. Az élelmiszerárak viszont csökkenő tendenciát mutatnak, általában egyszázalékos ármérséklődés figyelhető meg, ámbár a késői kitavaszodásnak, a beérés elhúzódásának az áraikra gyakorolt kedvezőtlen hatásával a további hónapokban számítani kell. A vendéglátásban az idén is — mint az előző két évben — egy százalékos árszint-növekedés következett be az első negyedben. Az ételárak kisebb mértékben nőttek, mint az italoké, amely a borárak, elsősorban a minőségi borok 2 százalékos emekedésével állt összefüggésben. Az első 120 nap tanulságai végül is azt bizonyítják, hogy viszonylag kiegyensúlyozott piaci helyzet alakult ki. Az ipari és a kereskedelmi vállalatok javuló üzletpolitikai döntései, az áruellátás javítására irányuló törekvései kedvezően hatottak a kínálatra, s figyelemre méltóan hozzájárultak az áruforgalom növeléséhez. H. Gy. Az árukészlet alakulása (milló Ft fogyasztói áron) Készlet 1910. IV. hó 30. Élelmiszer 3 847 Ruházat 9 113 Vegyesiparcikk 13 053 összesen: 26 013 összesen-ből össze- ------------------------------------—esen kiskeres- nagykereskedelem kedelem + 692 + 250 + 442 + 1056 + 780 + 276 + 1694 + 858 + 836 + 3442 + 1888 + 1554 Készletváltozás egy év alatt 4 FIGYELŐ, 1970. JÚNIUS 3.