Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-06-03 / 22. szám

Megkétszerezendő a Zöldségtermelésünk az utóbbi évtized­ben általában növekedett, s ebben a fej­lődésben — egészen 1966-ig —, a vörös­hagymatermelés nem maradt le, sőt 1960 és 1966 között megkétszereződött. Azóta a hagymatermelés növekedése megtorpant. 1969-ben pedig — részben 7 holdról 770 dollár A hagyma egyike a legkedvezőbben exportálható cikiknek, mert külföldön vi­szonylag könnyen eladható (szárított for­mában is), és a deviza kitermelése is gaz­daságos. Egy holdról 100 mázsás termés esetén hagymából 770 dollár, búzából vi­szont, 20 mázsás termésből 100 dollár az exportbevétel. Vagyis a hagyma export­ja azonos területre vetítve 7—8-szor any­­nyi jövedelmet ad, mint a búza. Kézen­fekvő a gondolat, hogy ne búzát, hanem inkább hagymát termeljünk, kivitelre. Eltekintve a növényi betegségtől, a hagymatermelés megtorpanásának első­sorban gazdasági okai vannak. A hagy­ma a régi technológia mellett, munka­­igényes növény. Egyik évben a magját, a másik évben a hagymadugványt, és a harmadik évben az áruhagymát terme­lik. Egy mázsa hagyma termelésének ön­költsége manapság átlagosan 200 Ft, s ez alig kevesebb, az átlagos értékesítési ár­nál. Vagyis a régimódi hagymatermelés napjainkban nem ad jövedelmet. A jövedelem megs­zűnésében s­zerepe van az élőmunka drágulásának, mert a hagy­matermes­ztés munkaigényes. Egy hold vöröshagyma termelésének munka­igénye 85 munkanap (1 kh búzáé 4,7 munkanap volt 1968-ban). Ebből következik, hogy a vöröshagy­­matermelés problémáinak megoldását el­sősorban a gazdaságosság területén kell keresni. Pontosabban mondva, már nem kell keresni, mert a termelők megoldot­ták, és jól tudják, hogyan lehet gazdasá­gosan, mintegy 100 százalékos jövedelem­mel hagymát termelni. 40 százalékos önköltségcsökkenés A jövedelmező hagymatermelés megol­dása: a hagyma magról termesztése. Ha­gyományosan termelve a hagyma három év alatt „készül el”. Korszerűen termel­ve, a hagyma magját tavasszal -t­, mint a zabét —, elvetik, és augusztusiban szü­retelik a kész áruhagymát. A magról szedett hagyma termelési költsége 60 százaléka a hagyományosan termelt hagymáénak. A dunakiliti Egyetértés Tsz —, amely a magról történő hagymatermesztés egyik úttörője —, egy mázsa hagymát 1969-ben 111 Ft/g önköltséggel termelt, és a ter­mést 230 Ftig átlagáron értékesítette. Ily módon holdanként — 150 mázsát termel­ve —, 34 500 Ft bruttó, illetve 17 850 Ft tiszta jövedelmet ért el. Ugyanakkor a híres és régi hagymatermelő tsz-ekben Makón — Lenin, Kossuth, Aranykalász Tsz-ek —, egy mázsa hagyma termelésé­nek önköltsége 196 Ft volt, a termésátlag hagymabetegség miatt —, visszaesés kö­vetkezett. Ennek nyomán 1969—1970-ben bizonyos hagymahiány és áremelkedés keletkezett, ugyanakkor, amikor számos növényféleségből — kezdve a búzával és végezve az almával —, nagy feleslegeink is vannak, (több év átlagában) mintegy 100 mázsa, és az átlagos értékesítési ár (1966—1968- ban) 2 Ft/kg. Vagyis a tsz-ek­ termelési költségei Makón megtérültek ugyan, de tiszta nyereségük hagymából alig volt. Az út világos: át kell térni a dugvány­ról történő termesztéséről, magról való termelésre. Ezt a következtetést a tsz-ek már levonták. Óriási a kereslet a mag­ról termesztésben bevált fajták vető­­magvai iránt. De ezt egyelőre nem tud­ták kielégíteni. Ugyanis nincs elég a kor­szerű vetőmagvakból. (Bár a hagyma magról történő termesztése nem új ta­lálmány). Győr-Sopron megyei tapasztalat Az országban mintegy 17 ezer holdon vetnek vöröshagymát. A Vetőmagtermel­tető Vállalat 2500 holdra való keresett vetőmagot adott el 1970-re. Eszerint a hagyma vetésterületének mintegy 85 szá­zalékán még a régi, gazdaságtalan mó­dot termelnek. Győr—Sopron megyében más az arány: a megyében 408 holdon vetnek hagymát, s ebből 380 kh a magról vetett. (1968-ban csak 57 holdon vetettek a me­­­gyében magról hagymát.) Többet is ve­tettek volna — mondták például a duma­­szegi termelőszövetkezetben —, ha kap­tak volna korszerű vetőmagot hozzá. Ez az általános igazság. A 2—3 éves tapasztalat — Győr—Sop­ron megyében ennyi a múltja a magról vetett hagymának —, egyöntetűen bebi­zonyította, hogy magról nálunk nagy­szerűen termelhető, így termelik egyéb­ként a hagymát Hollandiában, Olaszor­szágban, Lengyelországban is. Ennek a hagymának 4—5 százalékkal kisebb a szárazanyagtartalma, mint a makói hagy­mának, de 50—100 százalékkal nagyobb az össztermése. Dunaszegen például igen egyszerűen oldották meg a hagymatermesztés mun­kaerőigényét: a tsz elvetette, a tag pe­dig családi művelésben gyomtalanítot­­ta, és betakarította. A tsz család egy kh művelését vállalva, a múlt évben 30 má­zsa hagymát kapott —, ez legalább 10 ezer Ft volt az ez évi piaci árak mellett —, a tsz pedig minden holdról 70 má­zsát szállított a MÉK-nek, tisztes nyere­séggel, hiszen a közösre jutó anyagi köllt­­ség és munkadíj —, a talaj munka és ve­tés —, csekély összeg. A magról vetett hagyma gondos talajelőkészítést, gyom­mentes földet és gyomirtóvegyszert igié­­nyel­t, így tulajdonképpen nagyüzemi­­leg termeszthető növény. A lemaradás behozható A Ve­tőmagtermesl­e­tő Vállalat szerint, több hagymát is termelhetnekk magról a X 60 termelőszövetkezetek. Nincs vetőmag a legnagyobb termést adó olasz és lengyel fajtából, de van az NDK-ból származó vetőmagból, amely ugyan kisebb termést ad, de így is eléri a 100 mázsát holdan­ként. Sőt, érdemes a makói fajtát is magról termeszteni, mert 70 mázsás ter­més ebből is elérhető, emellett száraz­anyagtartalma magasabb, és a magról­­vetésből eredő költségmegtakarítás sok­kal nagyobb, mint a hozamcsökkenés miatti veszteség. Egy hold magról vetett makói hagyma költsége 8—10 ezer Ft­­ra tehető, a 70 mázsás termés értéke pe­dig legalább 14 ezer Ft, tehát 40 száza­lékos tiszta nyereség érhető el, s ez igen előnyös a kertészeti termelésben. A magról való h­agymatermesztés las­sú elterjedésének tehát nem csupán a vetőmaghiány az o­ka, hanem az is, hogy egyes tsz-vezetők nehezen állnak át a megszokott, régi módszerről a gazdaságo­sabb, és jól ismert magról vetésre. Las­san veszik ésszire az új technológia nyúj­totta előnyöket és nyereséget. A hagymakérdés végleges megoldása —, a jó, bőtermő magyar vetőmag. Ilyen fajta már van — az „alsógödi"’ —, de még nincs hitelesítve, bár már üzemi kí­sérletek is folynak vele. Természetes, hogy az alsógödiből sincs elég vetőmag. Az új magyar hagymavetőmag gazdája, a Kertészeti Kutató Intézet. Az alsógödi magról vetett hagyma termése megha­ladja holdanként a 150 mázsát. Ennek vetőmagját a szükséges mennyiségben feltehetően korábban is megtermelhették volna. A konzervativizmus tehát nem csupán egyes tsz-vezetők „bűne”. A termelők szemrehányása, hogy a magyar kutatók lemaradtak az új, korszerű hagyma vető­mag tömeges előállításában —, nem alap­talan. Az ilyen lemaradás azonban be­hozható, mert a mezőgazdasági termelés „hosszútávú verseny”, és aki a start után lemarad, a finisben még élre kerülhet. Be kell hozni a lemaradást, és elegendő bőtermő vetőmagot kell termelni, és kí­nálni a tsz-eknek. Ily módon az ország hagymatermelése néhány év alatt még­­egyszer megkétszerezhető. Lovas Márton A vöröshagyma termelése Év Betakarított terület Termésátlag össztermés ezer kh kb ezer tonna 1956 1960 átlaga 11,5 58,4 67,2 1981.1965­­ 16,5 57,8 95,2 1964 17,4 56,5 98,5 1965 17,4 60,9 105,9 1966 14,6 87,0 126,8 1967 14,6 94,7 138,4 1968 17,2 80,9 139,4 1969 Szabadpiaci árak 1970. május 29—30.­ ­ » is 4^ | I A I & il g “ n* na ü > Ke 2« m > u n v Elő csirke kg 33,10 33,— 34,70 35,50 32,— 36,30 33,— 30,— Élő tyúk kg 25,10 25,30 26,50 26,90 29,40 24,50 22,— 24,80 Tejföl lit 30,— 17,— 22,— 30,— 36,— 29,30 24,— 24,— Tehéntűrő kg 16,— 14,10 16,— 18,— 16,— 25,— 20,— 14,— Tojás db 1,10 1,20 1,20 1,— 1,20 1,20 1,10 1,— Burgonya kg 3,50 3,50 3,— 3,— 2,80 3,10 3,50 1,80 Vöröshagyma kg 6,— 6,70 7,— 10,— 6,— 6,80 6,— 7,— Fokhagyma kg •— 24,70 — — — 30,— 28,— 12,50 Paraj kg 6,— 8,10 6,— 8,— 10,— 7,50 6,— 4,— Szárazbab kg 17,— 16,90 16,— 18,— 20,— 20— 18,— 18,— Szemes tengeri q 280,— — — — — 330,— — 300,— Árpa q 340,— — — — —• 350,— — 320,— FIGYELŐ, 1970. JÚNIUS 3. A­z üzemek tapasztalataiból Tsz-keltetőüzem Az egerszóláti Béke Termelőszövetke­zetnek 9 ezres rajnai lúd törzsállománya van. Keltető híján korábban Szentesre, Szolnokra, Túrkevére stb. szállították a kényes tojásokat, így a szállítási veszte­ség mellett még nagy fuvarköltség is terhelte a kikelő libák árát. A költségek csökkentése végett elhatározták egy kel­tetőüzem létesítését. Közel 3 milliós saját ráfordítással és másfél milliós állami támogatással fél év alatt felépítették az évi 250 ezer libatojás keltetésére alkalmas üzemet. A húszgépes keltető már április óta tízezrével bocsátja ki a keresett kislibá­kat. Az előzetes számítások szerint a be­ruházás költsége 3 év alatt megtérül a tsz-nek. További egymillió forint beru­házással kétszeresére növelhető a mai kapacitás­ s . Állami gazdaság és háztáji A Répcelaki Állami Gazdaság válasz­tott malacokat és vemhes kocasüldőket ad ki a dolgozók háztáji gazdaságába ne­velésre. A gazdaság több süldőt termelt, mint amennyi a férőhelye, így a húszkilós ma­lacokat, összesen 1000—1300-at, háztájiba adják bérhizlalásra. Ez körülbelül 13 va­gonnal több húst jelent. A gazdaság vál­lalja a házhoz, valamint a háztól szállí­tást, adja a takarmányt és a gondozó — rendszerint családtag — 100—110 kilós súllyal adja vissza az állatot. A gondo­zásért 5 forintot kap kilónként. Akadnak olyan családok, amelyek 10 malacot is felnevelnek összesen évente, s ezzel 8000 forint „mellékjövedelemhez'’ jutnak. Hasonló a répcelakiak másik akciója, a kocasüldő elhelyezése a háztájiban. Eb­ben az esetben a malacnevelést vállaló dolgozó a szaporulattal törleszti a gazda­ságnak a kocasüldő értékét. Ennél az ak­ciónál a gazdaság semmiféle költséget nem vállal, nem ad takarmányt, de a malaccal való törlesztés után a gondozóé lesz a koca. Tsz-tésztagyár A zalavári Új Idők Termelőszövetkezet tésztaüzemet létesített. A gyár 30 nőnek ad rendszeresen munkát. Az első szállít­mány óta fokozódott a kereslet. Az üzem jól beilleszkedik a tsz gazdálkodá­sába. Amikor a mezőgazdasági munka sürget, szükség van a 30 női dolgozó munkaerejére is, akkor leáll a tészta­készítés és bekapcsolódnak a mezei mun­kába. A zalavári tsz készítményei eljutnak a budapesti piacokra is. Országjárás tsz-busszal A szalkszentmártoni Petőfi Termelő­­szövetkezet 1968-ban vásárolt egy buszt, amelyen gyakran járják az országot. Az idén 160 ezer forintot fordítanak a kö­zösből kirándulásokra, színházi estekre, ismeretterjesztő előadásokra. Ez évi programjukban a következők szerepelnek: májusban Harkány, Ge­menc, júniusban Salgótarján, Somoskő­újfalu, július—augusztusban Keszthely, a debreceni virágkarnevál és a Dunaka­nyar. Tervbe vették még a hagyományos mohácsi busójárás, Sopron, Győr, Sáros­patak, Kecskemét és Cserkeszőlő meg­tekintését is. Kirándulásaik egy vagy kétnaposak. Jól felszerelték magukat sátrakkal, gu­mimatracokkal, bográcsokkal, halsütő berendezéssel. Még azok az idősebb em­berek is szívesen vesznek részt a kirán­dulásokon, akik azelőtt a falu határát sem hagyták el. Termelőszövetkezeti kultúrház Magyarbánhegyesen március 1 óta a helyi Egyetértés Termelőszövetkezet üze­melteti a művelődési házat. Azóta 150 ezer forintot költöttek az épület átala­kítására és új berendezések beszerzésére. A kultúrházban a termelőszövetkezet eszpresszót, reggeliző büfét, kerthelyisé­get is rendezett be. A könyvtár mellett öregek klubja, ifjúsági, gyermek és gazdászklub, rajz- és fotószakkör áll a község lakóinak rendelkezésére. Fiatalok, öregek egyaránt szívesen és gyakran látogatják a kultúrházat. (I. P ) VÁLLALJA HUNGAROCILI TÖMBÖK VÁGÁSÁT 2 cm-es vastagságtól kezdve A NAGYKŐRÖSI PETŐFI MGTSZ. Korszerű gépünkkel teljesen sim­a lesz a vágási felület. ügyintézés: Nagykőrös, telefon: 108., J. Tóth László Budapest, telefon: 140-550., Seress László 19

Next