Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
Megkétszerezendő a Zöldségtermelésünk az utóbbi évtizedben általában növekedett, s ebben a fejlődésben — egészen 1966-ig —, a vöröshagymatermelés nem maradt le, sőt 1960 és 1966 között megkétszereződött. Azóta a hagymatermelés növekedése megtorpant. 1969-ben pedig — részben 7 holdról 770 dollár A hagyma egyike a legkedvezőbben exportálható cikiknek, mert külföldön viszonylag könnyen eladható (szárított formában is), és a deviza kitermelése is gazdaságos. Egy holdról 100 mázsás termés esetén hagymából 770 dollár, búzából viszont, 20 mázsás termésből 100 dollár az exportbevétel. Vagyis a hagyma exportja azonos területre vetítve 7—8-szor anynyi jövedelmet ad, mint a búza. Kézenfekvő a gondolat, hogy ne búzát, hanem inkább hagymát termeljünk, kivitelre. Eltekintve a növényi betegségtől, a hagymatermelés megtorpanásának elsősorban gazdasági okai vannak. A hagyma a régi technológia mellett, munkaigényes növény. Egyik évben a magját, a másik évben a hagymadugványt, és a harmadik évben az áruhagymát termelik. Egy mázsa hagyma termelésének önköltsége manapság átlagosan 200 Ft, s ez alig kevesebb, az átlagos értékesítési árnál. Vagyis a régimódi hagymatermelés napjainkban nem ad jövedelmet. A jövedelem megszűnésében szerepe van az élőmunka drágulásának, mert a hagymatermesztés munkaigényes. Egy hold vöröshagyma termelésének munkaigénye 85 munkanap (1 kh búzáé 4,7 munkanap volt 1968-ban). Ebből következik, hogy a vöröshagymatermelés problémáinak megoldását elsősorban a gazdaságosság területén kell keresni. Pontosabban mondva, már nem kell keresni, mert a termelők megoldották, és jól tudják, hogyan lehet gazdaságosan, mintegy 100 százalékos jövedelemmel hagymát termelni. 40 százalékos önköltségcsökkenés A jövedelmező hagymatermelés megoldása: a hagyma magról termesztése. Hagyományosan termelve a hagyma három év alatt „készül el”. Korszerűen termelve, a hagyma magját tavasszal -t, mint a zabét —, elvetik, és augusztusiban szüretelik a kész áruhagymát. A magról szedett hagyma termelési költsége 60 százaléka a hagyományosan termelt hagymáénak. A dunakiliti Egyetértés Tsz —, amely a magról történő hagymatermesztés egyik úttörője —, egy mázsa hagymát 1969-ben 111 Ft/g önköltséggel termelt, és a termést 230 Ftig átlagáron értékesítette. Ily módon holdanként — 150 mázsát termelve —, 34 500 Ft bruttó, illetve 17 850 Ft tiszta jövedelmet ért el. Ugyanakkor a híres és régi hagymatermelő tsz-ekben Makón — Lenin, Kossuth, Aranykalász Tsz-ek —, egy mázsa hagyma termelésének önköltsége 196 Ft volt, a termésátlag hagymabetegség miatt —, visszaesés következett. Ennek nyomán 1969—1970-ben bizonyos hagymahiány és áremelkedés keletkezett, ugyanakkor, amikor számos növényféleségből — kezdve a búzával és végezve az almával —, nagy feleslegeink is vannak, (több év átlagában) mintegy 100 mázsa, és az átlagos értékesítési ár (1966—1968- ban) 2 Ft/kg. Vagyis a tsz-ek termelési költségei Makón megtérültek ugyan, de tiszta nyereségük hagymából alig volt. Az út világos: át kell térni a dugványról történő termesztéséről, magról való termelésre. Ezt a következtetést a tsz-ek már levonták. Óriási a kereslet a magról termesztésben bevált fajták vetőmagvai iránt. De ezt egyelőre nem tudták kielégíteni. Ugyanis nincs elég a korszerű vetőmagvakból. (Bár a hagyma magról történő termesztése nem új találmány). Győr-Sopron megyei tapasztalat Az országban mintegy 17 ezer holdon vetnek vöröshagymát. A Vetőmagtermeltető Vállalat 2500 holdra való keresett vetőmagot adott el 1970-re. Eszerint a hagyma vetésterületének mintegy 85 százalékán még a régi, gazdaságtalan módot termelnek. Győr—Sopron megyében más az arány: a megyében 408 holdon vetnek hagymát, s ebből 380 kh a magról vetett. (1968-ban csak 57 holdon vetettek a megyében magról hagymát.) Többet is vetettek volna — mondták például a dumaszegi termelőszövetkezetben —, ha kaptak volna korszerű vetőmagot hozzá. Ez az általános igazság. A 2—3 éves tapasztalat — Győr—Sopron megyében ennyi a múltja a magról vetett hagymának —, egyöntetűen bebizonyította, hogy magról nálunk nagyszerűen termelhető, így termelik egyébként a hagymát Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban is. Ennek a hagymának 4—5 százalékkal kisebb a szárazanyagtartalma, mint a makói hagymának, de 50—100 százalékkal nagyobb az össztermése. Dunaszegen például igen egyszerűen oldották meg a hagymatermesztés munkaerőigényét: a tsz elvetette, a tag pedig családi művelésben gyomtalanította, és betakarította. A tsz család egy kh művelését vállalva, a múlt évben 30 mázsa hagymát kapott —, ez legalább 10 ezer Ft volt az ez évi piaci árak mellett —, a tsz pedig minden holdról 70 mázsát szállított a MÉK-nek, tisztes nyereséggel, hiszen a közösre jutó anyagi kölltség és munkadíj —, a talaj munka és vetés —, csekély összeg. A magról vetett hagyma gondos talajelőkészítést, gyommentes földet és gyomirtóvegyszert igiényelt, így tulajdonképpen nagyüzemileg termeszthető növény. A lemaradás behozható A Vetőmagtermeslető Vállalat szerint, több hagymát is termelhetnekk magról a X 60 termelőszövetkezetek. Nincs vetőmag a legnagyobb termést adó olasz és lengyel fajtából, de van az NDK-ból származó vetőmagból, amely ugyan kisebb termést ad, de így is eléri a 100 mázsát holdanként. Sőt, érdemes a makói fajtát is magról termeszteni, mert 70 mázsás termés ebből is elérhető, emellett szárazanyagtartalma magasabb, és a magrólvetésből eredő költségmegtakarítás sokkal nagyobb, mint a hozamcsökkenés miatti veszteség. Egy hold magról vetett makói hagyma költsége 8—10 ezer Ftra tehető, a 70 mázsás termés értéke pedig legalább 14 ezer Ft, tehát 40 százalékos tiszta nyereség érhető el, s ez igen előnyös a kertészeti termelésben. A magról való hagymatermesztés lassú elterjedésének tehát nem csupán a vetőmaghiány az oka, hanem az is, hogy egyes tsz-vezetők nehezen állnak át a megszokott, régi módszerről a gazdaságosabb, és jól ismert magról vetésre. Lassan veszik ésszire az új technológia nyújtotta előnyöket és nyereséget. A hagymakérdés végleges megoldása —, a jó, bőtermő magyar vetőmag. Ilyen fajta már van — az „alsógödi"’ —, de még nincs hitelesítve, bár már üzemi kísérletek is folynak vele. Természetes, hogy az alsógödiből sincs elég vetőmag. Az új magyar hagymavetőmag gazdája, a Kertészeti Kutató Intézet. Az alsógödi magról vetett hagyma termése meghaladja holdanként a 150 mázsát. Ennek vetőmagját a szükséges mennyiségben feltehetően korábban is megtermelhették volna. A konzervativizmus tehát nem csupán egyes tsz-vezetők „bűne”. A termelők szemrehányása, hogy a magyar kutatók lemaradtak az új, korszerű hagyma vetőmag tömeges előállításában —, nem alaptalan. Az ilyen lemaradás azonban behozható, mert a mezőgazdasági termelés „hosszútávú verseny”, és aki a start után lemarad, a finisben még élre kerülhet. Be kell hozni a lemaradást, és elegendő bőtermő vetőmagot kell termelni, és kínálni a tsz-eknek. Ily módon az ország hagymatermelése néhány év alatt mégegyszer megkétszerezhető. Lovas Márton A vöröshagyma termelése Év Betakarított terület Termésátlag össztermés ezer kh kb ezer tonna 1956 1960 átlaga 11,5 58,4 67,2 1981.1965 16,5 57,8 95,2 1964 17,4 56,5 98,5 1965 17,4 60,9 105,9 1966 14,6 87,0 126,8 1967 14,6 94,7 138,4 1968 17,2 80,9 139,4 1969 Szabadpiaci árak 1970. május 29—30. » is 4^ | I A I & il g “ n* na ü > Ke 2« m > u n v Elő csirke kg 33,10 33,— 34,70 35,50 32,— 36,30 33,— 30,— Élő tyúk kg 25,10 25,30 26,50 26,90 29,40 24,50 22,— 24,80 Tejföl lit 30,— 17,— 22,— 30,— 36,— 29,30 24,— 24,— Tehéntűrő kg 16,— 14,10 16,— 18,— 16,— 25,— 20,— 14,— Tojás db 1,10 1,20 1,20 1,— 1,20 1,20 1,10 1,— Burgonya kg 3,50 3,50 3,— 3,— 2,80 3,10 3,50 1,80 Vöröshagyma kg 6,— 6,70 7,— 10,— 6,— 6,80 6,— 7,— Fokhagyma kg •— 24,70 — — — 30,— 28,— 12,50 Paraj kg 6,— 8,10 6,— 8,— 10,— 7,50 6,— 4,— Szárazbab kg 17,— 16,90 16,— 18,— 20,— 20— 18,— 18,— Szemes tengeri q 280,— — — — — 330,— — 300,— Árpa q 340,— — — — —• 350,— — 320,— FIGYELŐ, 1970. JÚNIUS 3. Az üzemek tapasztalataiból Tsz-keltetőüzem Az egerszóláti Béke Termelőszövetkezetnek 9 ezres rajnai lúd törzsállománya van. Keltető híján korábban Szentesre, Szolnokra, Túrkevére stb. szállították a kényes tojásokat, így a szállítási veszteség mellett még nagy fuvarköltség is terhelte a kikelő libák árát. A költségek csökkentése végett elhatározták egy keltetőüzem létesítését. Közel 3 milliós saját ráfordítással és másfél milliós állami támogatással fél év alatt felépítették az évi 250 ezer libatojás keltetésére alkalmas üzemet. A húszgépes keltető már április óta tízezrével bocsátja ki a keresett kislibákat. Az előzetes számítások szerint a beruházás költsége 3 év alatt megtérül a tsz-nek. További egymillió forint beruházással kétszeresére növelhető a mai kapacitás s . Állami gazdaság és háztáji A Répcelaki Állami Gazdaság választott malacokat és vemhes kocasüldőket ad ki a dolgozók háztáji gazdaságába nevelésre. A gazdaság több süldőt termelt, mint amennyi a férőhelye, így a húszkilós malacokat, összesen 1000—1300-at, háztájiba adják bérhizlalásra. Ez körülbelül 13 vagonnal több húst jelent. A gazdaság vállalja a házhoz, valamint a háztól szállítást, adja a takarmányt és a gondozó — rendszerint családtag — 100—110 kilós súllyal adja vissza az állatot. A gondozásért 5 forintot kap kilónként. Akadnak olyan családok, amelyek 10 malacot is felnevelnek összesen évente, s ezzel 8000 forint „mellékjövedelemhez'’ jutnak. Hasonló a répcelakiak másik akciója, a kocasüldő elhelyezése a háztájiban. Ebben az esetben a malacnevelést vállaló dolgozó a szaporulattal törleszti a gazdaságnak a kocasüldő értékét. Ennél az akciónál a gazdaság semmiféle költséget nem vállal, nem ad takarmányt, de a malaccal való törlesztés után a gondozóé lesz a koca. Tsz-tésztagyár A zalavári Új Idők Termelőszövetkezet tésztaüzemet létesített. A gyár 30 nőnek ad rendszeresen munkát. Az első szállítmány óta fokozódott a kereslet. Az üzem jól beilleszkedik a tsz gazdálkodásába. Amikor a mezőgazdasági munka sürget, szükség van a 30 női dolgozó munkaerejére is, akkor leáll a tésztakészítés és bekapcsolódnak a mezei munkába. A zalavári tsz készítményei eljutnak a budapesti piacokra is. Országjárás tsz-busszal A szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet 1968-ban vásárolt egy buszt, amelyen gyakran járják az országot. Az idén 160 ezer forintot fordítanak a közösből kirándulásokra, színházi estekre, ismeretterjesztő előadásokra. Ez évi programjukban a következők szerepelnek: májusban Harkány, Gemenc, júniusban Salgótarján, Somoskőújfalu, július—augusztusban Keszthely, a debreceni virágkarnevál és a Dunakanyar. Tervbe vették még a hagyományos mohácsi busójárás, Sopron, Győr, Sárospatak, Kecskemét és Cserkeszőlő megtekintését is. Kirándulásaik egy vagy kétnaposak. Jól felszerelték magukat sátrakkal, gumimatracokkal, bográcsokkal, halsütő berendezéssel. Még azok az idősebb emberek is szívesen vesznek részt a kirándulásokon, akik azelőtt a falu határát sem hagyták el. Termelőszövetkezeti kultúrház Magyarbánhegyesen március 1 óta a helyi Egyetértés Termelőszövetkezet üzemelteti a művelődési házat. Azóta 150 ezer forintot költöttek az épület átalakítására és új berendezések beszerzésére. A kultúrházban a termelőszövetkezet eszpresszót, reggeliző büfét, kerthelyiséget is rendezett be. A könyvtár mellett öregek klubja, ifjúsági, gyermek és gazdászklub, rajz- és fotószakkör áll a község lakóinak rendelkezésére. Fiatalok, öregek egyaránt szívesen és gyakran látogatják a kultúrházat. (I. P ) VÁLLALJA HUNGAROCILI TÖMBÖK VÁGÁSÁT 2 cm-es vastagságtól kezdve A NAGYKŐRÖSI PETŐFI MGTSZ. Korszerű gépünkkel teljesen sima lesz a vágási felület. ügyintézés: Nagykőrös, telefon: 108., J. Tóth László Budapest, telefon: 140-550., Seress László 19