Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
HÍREK Tejtöltő és zárógép mintapéldánya készült el a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Jelenleg a jászberényi tejüzemben van próbán. A tervek szerint az óránként 300—350 tejcsomagot készítő berendezés sorozatgyártását még az idén megkezdik. A berendezés egyébként paradicsomlé és gyümölcslé töltésére is alkalmas. Programozott takarmányozást alkalmaznak a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság és a Szentlőrinci Tangazdaság tehenészetében. A lineáris programozást a mezőgazdaságra hazánkban elsőnek dr. Bacskay Zoltán, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára alkalmazta. E programozás előnye, hogy nemcsak a tápanyagszükséglet optimális összetételét határozza meg, hanem azt is, hogy minimális befektetéssel mikor érhető el a maximális haszon. Korszerűsítik az Öntödei Vállalat szegedi üzemét. A többi között idetelepítették Székesfehérvárról az egyik könnyűfémművet. Egyelőre 2—300 tonna alumíniumot öntenek. Az előirányzat szerint 1971-ben a termelési érték a jelenlegi 65 millióról 100 millió forintra emelkedik, s 1000—2000 tonna alumíniumot öntenek. Mosoda épül Almásfüzitőn. A szolgáltatás megjavítása érdekében régi probléma oldódik meg az almásfüzitői mosoda felépítésével. A Komárom megyei Ruhatisztító és Szolgáltató rendelkezésére áll már 16 millió forint a szükséges gépek beszerzésére és az építkezésekre A mosoda 1972-re teljes kapacitással lép be a szolgáltatási hálózatba. 1 új gyáregység termel Zagyvapálfalván. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében egymillió forintos költséggel kétszintes épületet alakítottak át Zagyvapálfalván, hogy már a 114 millió forintos költséggel épülő új üzemcsarnok átadása előtt, megkezdődhessen az üzemszerű termelés. Már most a több mint ötven főből álló kezdő kollektíva URH-állomáskezelő, -jelfogó és jelzésadó készüléket szerel össze, ezenkívül nyomtatott áramköri ellenállástekercseket és kábeltörzseket. Az új gyáregység teljes felfutása 1972-re várható, amikor is 800 dolgozóval mintegy 111 milliós termelési értéket produkál majd ez a gyáregység. Áruválasztékának bővítése érdekében bővíti a filmnyomó kapacitást, a szövödéket automatizálja, fejleszti szociális létesítményeit a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat. Több mint 200 millió forintos bankhitelt vesz igénybe, korszerű szövőgépeket vásárol a Szovjetuniótól és az NDK-ból, s további termelőberendezéseket a nyugati országokból is. Korszerű rotációs filmnyomógép kerül felszerelésre, és több száz szövőgépes fejlesztés lesz Kiskunhalason. Saját szövésű selyemáruk kibocsátása, a nyomott-hurkolt kelmék mennyiségének fokozatos növelése szerepel még a vállalat ötéves tervében. Elektronikus mérlegújdonság. A hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyárban már elkészült a Tensigraf nevű elektronikus mérőberendezés mintapéldánya, amely új típusú szakítógép mérőszerkezeteként működik majd. Erőmérő cellája az erő-, illetve súlyváltozásokat áramingadozásokká alakítja, ezt az elektronikus készülék felerősíti és a skálán leolvasható a mérési eredmény. Ezt szükség szerint papírszalagra rögzíti. Több mint 1 milliárd forint értékű új létesítménnyel gazdagodik a szövetkezetek szolgáltató- és üzlethálózata az idén. Ez annak az eredménye, hogy a Szövetkezet Országos Kivitelező és Tervező Vállalat 500 tervdokumentációt készít el 1970-ben. Egyebek között a MAVAD-nak nagy lőttvad-export forgalmi telepet terveznek Budapestre. Budaörsön a Szövterv dokumentációja szerint épül fel a második ezer vagonos hűtőház, a Soroksári úton 1400 vagonos gabonasiló, Tokajban 120 ágyas szálloda, s Győrött és Berettyóújfalun nagy iparcikk-áruház. Ezenkívül korszerű szívkórházat terveznek az Országos Kardiológiai Intézetnek. A Paksi Konzervgyárban befejeződött a 152 millió forintos költséggel végrehajtott rekonstrukció. Az új üzemben — melynek teljesítménye kereken a kétszerese a réginek — évente 4500 vagon gyümölcs- és zöldségkonzervet állítanak elő. FIGYELŐ, 1970. JÚNIUS 3. FÓRUM___ Vízumügyintézés hét irodában A Figyelő 1970. május 13-i számában megjelent, Főirodánk Vízumosztályának munkáját bíráló „Edzés” c. cikkükre válaszolva az alábbiakat közöljük: A vízumügyintézés szezonjellegű munka, melynél az időnkénti torlódások elkerülhetetlenek. Tájékoztatásul közöljük, hogy Tanács körúti irodánkon kívül még 6 budapesti irodánk foglalkozik vízumügyintézéssel, melyek leterheltsége lényegesen kisebb és a várakozási idő is csökkenne, ha ügyfeleink ezeket az irodákat nagyobb számban vennék igénybe. Tanács körúti irodánk a közelmúltban útlevelekkel kapcsolatos újabb feladatokat is kapott, melyek kulturált lebonyolításához a helyiség szűknek bizonyult. Vállalatunk mindent elkövet, hogy a jelenlegi helyzeten mielőbb változtasson, ez azonban elsősorban helyiség kérdése és nem személyzeti kérdés. Reméljük, hogy ez a probléma az év folyamán megoldódik és ezzel ügyfeleink kiszolgálása is meggyorsul. Dr. Muhr Ottmár Mezei László főosztályvezető osztályvezető IBUSZ Támogatás a tejfeldolgozó üzemeknek „A tejfeldolgozás nem monopólium” című, a Figyelőben megjelent cikkkel kapcsolatban közöljük, hogy a mezőgazdasági üzemek tej- és tejtermékfeldolgozó tevékenységének elősegítésére már a korábbiakban a MÉM több intézkedést tett. Ezek közül a jelentősebbek. Országos méretű tapasztalatcserét folytattunk a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenységének kiszélesítése és elősegítése érdekében. E munka során főosztályunk dolgozói valamennyi érintett Tsz Területi Szövetséget felkerestek, és a tájegységi értekezleteken is lehetőség nyílt a kölcsönös vélemények, tapasztalatok és javaslatok egyeztetésére. E munka eredményéről összefoglaló jelentés készült, amely tartalmazza az e területen teendő legfontosabb teendőket is, melyeket munkánk irányvonalának tekintünk. Kialakítottuk a szaktanácsadás rendjét. A tárcához tartozó iparvállalatok, intézmények, tervező és gépgyártó vállalatok, kutatóintézetek szakemberei minden kérdésben az érdeklődők rendelkezésére állnak. Lényegében kialakítottuk a mezőgazdasági feldolgozó üzemek építésére vonatkozó állami támogatás rendjét és szabályait. Az Élelmezésipari Tervező Vállalattal 5, 8, 10 és 15 ezer literes tej- és tejtermékfeldolgozó sorozatterveket készítettünk. Ezen ajánlati tervek az érdeklődők rendelkezésére állnak. Az Élelmiszeripari Gépgyártó és Szerelő Vállalatot megbíztuk egy kis teljesítményű pasztőröző berendezés gyártásával. Ugyancsak készült — a Tejipari Tröszt tervei alapján — egy kis teljesítményű pasztőröző berendezés. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk NDK partnereinkkel kis teljesítményű tejüzemi gépek, berendezések, pasztőrözök és hűtőállomások komplett szállítására. A gépek importálásával és forgalmazásával az AGROTRÖSZT-ot bíztuk meg. Fentieken túlmenően a MÉM Központi Műszaki Fejlesztési Alapjából jelentős anyagi támogatást biztosítunk egy, a mezőgazdaságban megvalósítandó bemutató-mintaüzem létesítéséhez. Fentiekből látható, hogy a minisztérium eddig is és a következő időszakban is jelentős támogatást nyújt a mezőgazdaságban megvalósítandó tej- és tejtermékfeldolgozó üzemek építéséhez. A 10—30 ezer literes olyan tejfeldolgozó létesítését, amelyeknek sajt- és vajgyártás, vagy távol fekvő városok ellátása a feladata, nem tartják célszerűnek, mert magas a fajlagos létesítési és üzemelési költségük, ugyanakkor nem csökkenthetők jelentősen a felvásárlási és termékértékesítést terhelő fuvarköltségek sem. A napi feldolgozó kapacitást a helyi felvásárlási és értékesítési körülményektől függően kell kialakítani. A szállítási körzet szűkítése és ezzel összefüggésben a szállítási költségek csökkentése, a falu tejellátásának érdekében célszerűbbnek tartjuk kisebb kapacitású 3—10 ezer literes kisüzemek létesítését, ugyanis ezen üzemek gazdaságosságának alsó határa 3—5 ezer liter tej feldolgozása, amely mintegy 8—12 ezer fős fogyasztóbázist tételez fel. Ezek az üzemek létesülhetnek önállóan, az iparral együttműködve, vagy a Tsz Együttműködési Iroda keretében. Ezekből több mint 20-ra van szükség, azonban ezen üzemek is csak akkor lesznek jövedelmezők, ha a feldolgozás mellett az értékesítést is saját maguk — saját bolthálózatuk útján — végzik. A tejipar és a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásai a mezőgazdasági üzemekre biztonságosabbak. Tájékozódásunk szerint a mezőgazdasági üzemek is ezt a formát igénylik. Dr. Magas László főosztályvezető Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium A változtatás kívánatos A Figyelőben megjelent „Cégtáblaválaszték vagy verseny” c. cikkben foglaltak egy részével nem értek egyet. Nézetem szerint igenis kívánatos lenne a kereskedelmi szervezeti rendszer megváltoztatása. Olyan szervezeti változtatásra lenne szükség, hogy egy adott településen, amely kereskedelmi centrum funkcióját látja el, ahol tehát már több azonos profilú kereskedelmi egység működtetése indokolt, ott azok az egységek (bolt, áruház) ne egy vállalat, hanem több, egymással versenyző kereskedelmi szektor egységekén működjenek. A szervezeti változtatás, a monopolhelyzet megszüntetésének kérdése nem Budapesten, hanem elsősorban azokban a vidéki városokban, nagyközségekben lehet aktuális téma, ahol egyetlen kereskedelmi vállalat van monopolhelyzetben. Csongor György Dunaújváros Korányi S. u. 7. EkoMB_______ jmpflZDflMG] TBRRflSOGEU3 hírei Statisztikatörténeti Szakcsoport Vili. vándorülése A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának Statisztikatörténeti Szakcsoportja június 24-ig Keszthelyen tartja VIII. vándorülését a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektori tanácstermében. A tanácskozáson részt vesz Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és dr. Kiss Albert kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese is. A jubileumi pénzügyi pályázat eredménye Hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya pályázatot hirdetett. A „Pénzügyeink felszabadulás utáni fejlődése” és a „Jelenlegi pénzügyi rendszerünk gyakorlati működésének aktuális kérdései” témakörökben 72 pályaművet nyújtottak be. A zsűri a pályaművek végleges sorrendjét megállapító ülésen úgy döntött, hogy az eredeti meghirdetéstől eltérően azokat a tanulmányokat, amelyek nem díjazhatók, de a téma feldolgozását illetően tartalmilag vagy formailag új elemeket tartalmaznak, dicséretben és 1000 forintos pénzjutalomban részesíti. A „Pénzügyeink felszabadulás utáni fejlődése” témakörben 2000 forintos pályadíjat nyertek: dr. Kiss József, a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Főiskola docense „A szocialista államszámvitel kialakulásának története Magyarországon” című tanulmányával; dr. Faludi Béla, a Csongrád megyei Tanács vb-csoportvezetője „Pénzügyeink felszabadulás utáni fejlődése” című tanulmányával. Dicséretben és 1000 forintos pénzjutalomban részesült: Szöllős Gábor, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-osztályvezetője; dr. Orosz Mihály, a Nyíregyháza Városi Tanács vb-osztályvezetője; Varga György, a Fővárosi Illetékkiszabási Hivatal főelőadója; dr. Szabó László, a Magyar Beruházási Bank főosztályvezetője „A jelenlegi pénzügyi rendszerünk gyakorlati működésének aktuális kérdései” témakörben a zsűri a következő díjakat adta ki: A bankhitelezés, pénzforgalom és devizagazdálkodás tárgykörben első helyezést ért el és 10 000 forintos pályadíjat nyert: dr. Havas Gábor, a Magyar Beruházási Bank osztályvezetője, a „Fejlesztési hitelek Magyarországon a 60-as, 70-es évek fordulóján” című pályaművével. Második helyezést e tárgykörben a zsűri nem adott ki. Harmadik helyezést ért el és 3000 forintos pályadíjat nyertek: Keller Józsefné dr., az OTP főelőadója; az MNB Somogy megyei Igazgatóságának munkaközössége; Trembeczki Lajosné, a Magyar Beruházási Bank Fejér megyei fiókjának igazgató-helyettese. Dicséretben és 1000 forintos pénzjutalomban részesültek: Körössy József, az MNB Borsod megyei Igazgatóságának főcsoportvezetője; az MNB Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságának munkaközössége; dr. Németh József, az MNB osztályvezetője; Zalán János, Zalán Jánosné, az MNB Győr-Sopron megyei igazgatóságának munkatársai; Hargitai Sándor, a Pénzügyminisztérium főelőadója. A jövedelemszabályozás, a vállalatok és dolgozók anyagi érdekeltségének kérdéses tárgykörben a zsűri első díjat nem adott ki. Második helyezést ért el és 5000 forintos pályadíjat nyert Botos Józsefné, a Magyar Beruházási Bank főelőadója „A népgazdaság fejlesztési politikája és a vállalati anyagi érdekeltség” című munkájával; az MNB Heves megyei igazgatóság munkaközössége „A tanácsi ipari vállalatok jövedelmezőségének és továbbfejlesztésének megítélése a közgazdasági szabályozók tükrében”, valamint ,A támogatási módszerek és azok hatása a mezőgazdaságban” című pályaműveikkel; Abonyi János, a Vas megyei Tanács vb pénzügyi osztályának csoportvezetője „Az adózás szerepe és jövőbeni feladatai a paraszti jövedelmek szabályozásában és az átrétegződés besorolásában” című tanulmányával. Harmadik helyezést ért el és 3000 forintos pályadíjat nyert: Surányi Imréné, a Pénzügyminisztérium előadója, Fekete Sándor, a Pénzügyminisztérium főelőadója, dr. Widmann Mihály, az MNB kiskunhalasi fiókjának vezetője. Dicséretben és 1000 forintos jutalomban részesültek: Imáncsi Imre, a Fővárosi Tanácsok Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának osztályvezetője, dr. Barta Imre, a Magyar Beruházási Bank Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fiókjának főcsoportvezetője, dr. Boros János, a Pénzügyminisztérium főelőadója, dr. Fehérvári István, a Pénzügyminisztérium előadója, Pecze Béla, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője, Závori Lajos, az Országos Tervhivatal munkatársa, Kaszay Lajos, a Felsőfokú Pénzügyi- és Számviteli Szakiskola docense. A költségvetési pénzügyek, valamint a pénzügyi információs rendszer tárgykörben a zsűri díjazásra érdemes pályaművet nem talált. A „Pénzügyeink perspektívái” témakörben beérkezett pályaművek értékelése most folyik. 21