Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-06-03 / 22. szám

HÍREK Tejtöltő és zárógép mintapéldánya ké­szült el a Törökszentmiklósi Mezőgazda­­sági Gépjavító Vállalatnál. Jelenleg a jászberényi tejüzemben van próbán. A tervek szerint az óránként 300—350 tej­csomagot készítő berendezés sorozatgyár­tását még az idén megkezdik. A beren­dezés egyébként paradicsomlé és gyü­mölcslé töltésére is alkalmas. Programozott takarmányozást alkal­maznak a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság és a Szentlőrinci Tangazdaság tehenészetében. A lineáris programozást a mezőgazdaságra hazánkban elsőnek dr. Bacskay Zoltán, a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskola tanszékvezető egyete­mi tanára alkalmazta. E programozás előnye, hogy nemcsak a tápanyagszük­séglet optimális összetételét határozza meg, hanem azt is, hogy minimális be­fektetéssel mikor érhető el a maximális haszon. Korszerűsítik az Öntödei Vállalat sze­gedi üzemét. A többi között idetelepítet­ték Székesfehérvárról az egyik könnyű­fémművet. Egyelőre 2—300 tonna alu­míniumot öntenek. Az előirányzat szerint 1971-ben a termelési érték a jelenlegi 65 millióról 100 millió forintra emelkedik, s 1000—2000 tonna alumíniumot öntenek. Mosoda épül Almásfüzitőn. A szolgál­tatás megjavítása érdekében régi prob­­léma oldódik meg az almásfüzitői mosoda felépítésével. A Komárom megyei Ruha­­tisztító és Szolgáltató rendelkezésére áll már 16 millió forint a szükséges gépek beszerzésére és az építkezésekre A mosoda 1972-re teljes kapacitással lép be a szolgáltatási hálózatba. 1 új gyáregység termel Zagyvapálfalván. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgó­tarjáni gyáregységében egymillió forin­tos költséggel kétszintes épületet alakí­tottak át Zagyvapálfalván, hogy már a 114 millió forintos költséggel épülő új üzemcsarnok átadása előtt, megkezdőd­hessen az üzemszerű termelés. Már most a több mint ötven főből álló kezdő kol­lektíva URH-állomáskezelő, -jelfogó és jelzésadó készüléket szerel össze, ezen­kívül nyomtatott áramköri ellenálláste­kercseket és kábeltörzseket. Az új gyár­egység teljes felfutása 1972-re várható, amikor is 800 dolgozóval mintegy 111 milliós termelési értéket produkál majd ez a gyáregység. Áruválasztékának bővítése érdekében bővíti a filmnyomó kapacitást, a szövödé­­ket automatizálja, fejleszti szociális lé­tesítményeit a BUDAPRINT Pamutnyo­móipari Vállalat. Több mint 200 millió forintos bankhitelt vesz igénybe, korsze­rű szövőgépeket vásárol a Szovjetuniótól és az NDK-ból, s további termelőberen­dezéseket a nyugati országokból is. Kor­szerű rotációs filmnyomógép kerül felsze­relésre, és több száz szövőgépes fejlesztés lesz Kiskunhalason. Saját szövésű se­lyemáruk kibocsátása, a nyomott-hurkolt kelmék mennyiségének fokozatos növelé­se szerepel még a vállalat ötéves tervé­ben. Elektronikus mérlegújdonság. A hód­mezővásárhelyi Metripond Mérleggyár­ban már elkészült a Tensigraf nevű elektronikus mérőberendezés mintapél­dánya, amely új típusú szakítógép mé­rőszerkezeteként működik majd. Erőmérő cellája az erő-, illetve súlyváltozásokat áramingadozásokká alakítja, ezt az elekt­ronikus készülék felerősíti és a skálán leolvasható a mérési eredmény. Ezt szük­ség szerint papírszalagra rögzíti. Több mint 1 milliárd forint értékű új létesítménnyel gazdagodik a szövetkeze­tek szolgáltató- és üzlethálózata az idén. Ez annak az eredménye, hogy a Szövet­kezet­ Országos Kivitelező és Tervező Vállalat 500 tervdokumentációt készít el 1970-ben. Egyebek között a MAVAD-nak nagy lőttvad-export forgalmi telepet ter­veznek Budapestre. Budaörsön a Szöv­­terv dokumentációja szerint épül fel a második ezer vagonos hűtőház, a Sorok­sári úton 1400 vagonos gabonasiló, To­kajban 120 ágyas szálloda, s Győrött és Berettyóújfalun nagy iparcikk-áruház. Ezenkívül korszerű szívkórházat tervez­nek az Országos Kardiológiai Intézetnek. A Paksi Konzervgyárban befejeződött a 152 millió forintos költséggel végrehaj­tott rekonstrukció. Az új üzemben — melynek teljesítménye kereken a kétsze­rese a réginek — évente 4500 vagon gyü­mölcs- és zöldségkonzervet állítanak elő. FIGYELŐ, 1970. JÚNIUS 3. FÓR­UM___ Vízumügyintézés hét irodában A Figyelő 1970. május 13-i számá­ban megjelent, Főirodánk Vízumosz­tályának munkáját bíráló „Edzés” c. cikkükre válaszolva az alábbiakat kö­zöljük: A vízumügyintézés szezonjellegű munka, melynél az időnkénti torlódá­sok elkerülhetetlenek. Tájékoztatásul közöljük, hogy Tanács körúti irodán­kon kívül még 6 budapesti irodánk foglalkozik vízumügyintézéssel, me­lyek leterheltsége lényegesen kisebb és a várakozási idő is csökkenne, ha ügyfeleink ezeket az irodákat nagyobb számban vennék igénybe. Tanács körúti irodánk a közelmúlt­ban útlevelekkel kapcsolatos újabb feladatokat is kapott, melyek kultu­rált lebonyolításához a helyiség szűk­nek bizonyult. Vállalatunk mindent elkövet, hogy a jelenlegi helyzeten mielőbb változtasson, ez azonban el­sősorban helyiség kérdése és nem sze­mélyzeti kérdés. Reméljük, hogy ez a probléma az év folyamán megoldódik és ezzel ügyfeleink kiszolgálása is meggyorsul. Dr. Muhr Ottmár Mezei László főosztályvezető osztályvezető IBUSZ Támogatás a tejfeldolgozó üzemeknek „A tejfeldolgozás nem monopólium” című, a Figyelőben megjelent cikk­­kel kapcsolatban közöljük, hogy a me­zőgazdasági üzemek tej- és tejtermék­feldolgozó tevékenységének elősegíté­sére már a korábbiakban a MÉM több intézkedést tett. Ezek közül a je­lentősebbek. Országos méretű tapasztalatcserét folytattunk a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenységé­nek kiszélesítése és elősegítése érde­kében. E munka során főosztályunk dolgozói valamennyi érintett Tsz Te­rületi Szövetséget felkerestek, és a tájegységi értekezleteken is lehetőség nyílt a kölcsönös vélemények, tapasz­talatok és javaslatok egyeztetésére. E munka eredményéről összefoglaló je­lentés készült, amely tartalmazza az e területen teendő legfontosabb teen­dőket is, melyeket munkánk irányvo­nalának tekintünk. Kialakítottuk a szaktanácsadás rendjét. A tárcához tartozó iparválla­latok, intézmények, tervező és gép­gyártó vállalatok, kutatóintézetek szakemberei minden kérdésben az ér­deklődők rendelkezésére állnak. Lényegében kialakítottuk a mező­­gazdasági feldolgozó üzemek építésére vonatkozó állami támogatás rendjét és szabályait. Az Élelmezésipari Tervező Vállalat­tal 5, 8, 10 és 15 ezer literes tej- és tejtermékfeldolgozó sorozatterveket készítettünk. Ezen ajánlati tervek az érdeklődők rendelkezésére állnak. Az Élelmiszeripari Gépgyártó és Szerelő Vállalatot megbíztuk egy kis teljesítményű pasztőröző berendezés gyártásával. Ugyancsak készült — a Tejipari Tröszt tervei alapján — egy kis teljesítményű pasztőröző berende­zés. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk NDK partnereinkkel kis teljesítményű tejüzemi gépek, berendezések, pasz­tőrözök és hűtőállomások komplett szállítására. A gépek importálásával és forgalmazásával az AGRO­­TRÖSZT-ot bíztuk meg. Fentieken túlmenően a MÉM Köz­ponti Műszaki Fejlesztési Alapjából jelentős anyagi támogatást biztosítunk egy, a mezőgazdaságban megvalósí­tandó bemutató-mintaüzem létesítésé­hez. Fentiekből látható, hogy a minisz­térium eddig is és a következő idő­szakban is jelentős támogatást nyújt a mezőgazdaságban megvalósítandó tej- és tejtermékfeldolgozó üzemek építéséhez. A 10—30 ezer literes olyan tejfel­­dolgozó létesítését, amelyeknek sajt- és vajgyártás, vagy távol fekvő váro­sok ellátása a feladata, nem tartják célszerűnek, mert magas a fajlagos létesítési és üzemelési költségük, ugyanakkor nem csökkenthetők jelen­tősen a felvásárlási és termékértéke­sítést terhelő fuvarköltségek sem. A napi feldolgozó kapacitást a helyi felvásárlási és értékesítési körülmé­nyektől függően kell kialakítani. A szállítási körzet szűkítése és ez­zel összefüggésben a szállítási költsé­gek csökkentése, a falu tejellátásának érdekében célszerűbbnek tartjuk ki­sebb kapacitású 3—10 ezer literes kis­üzemek létesítését, ugyanis ezen üze­mek gazdaságosságának alsó határa 3—5 ezer liter tej feldolgozása, amely mintegy 8—12 ezer fős fogyasztóbázist tételez fel. Ezek az üzemek létesülhet­nek önállóan, az iparral együttmű­ködve, vagy a Tsz Együttműködési Iroda keretében. Ezekből több mint 20-ra van szükség, azonban ezen üze­mek is csak akkor lesznek jövedel­mezők, ha a feldolgozás mellett az értékesítést is saját maguk — saját bolthálózatuk útján — végzik. A tejipar és a mezőgazdasági üze­mek közös vállalkozásai a mezőgazda­­sági üzemekre biztonságosabbak. Tá­jékozódásunk szerint a mezőgazdasági üzemek is ezt a formát igénylik. Dr. Magas László főosztályvezető­­­ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium A változtatás kívánatos A Figyelőben megjelent „Cégtábla­választék vagy verseny” c. cikkben foglaltak egy részével nem értek egyet. Nézetem szerint igenis kívánatos lenne a kereskedelmi szervezeti rend­szer megváltoztatása. Olyan szerveze­ti változtatásra lenne szükség, hogy egy adott településen, amely kereske­delmi centrum funkcióját látja el, ahol tehát már több azonos profilú kereskedelmi egység működtetése in­dokolt, ott azok az egységek (bolt, áruház) ne egy vállalat, hanem több, egymással versenyző kereskedelmi szektor egységekén működjenek. A szervezeti változtatás, a mono­polhelyzet megszüntetésének kérdése nem Budapesten, hanem elsősorban azokban a vidéki városokban, nagy­községekben lehet aktuális téma, ahol egyetlen kereskedelmi vállalat van monopolhelyzetben. Csongor György Dunaújváros Korányi S. u. 7. EkoMB_______ jmpflZDflMG] T­­BRRflSOG­EU3 hírei Statisztikatörténeti Szakcsoport Vili. vándorülése A Magyar Közgazdasági Társaság Sta­tisztikai Szakosztályának Statisztikatör­téneti Szakcsoportja június 2­4-ig Keszthelyen tartja VIII. vándorülését a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektori tanácstermében. A tanácskozáson részt vesz Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és dr. Kiss Albert kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese is. A jubileumi pénzügyi pályázat eredménye Hazánk felszabadulása 25. évforduló­jának tiszteletére a Pénzügyminiszté­rium, a Magyar Nemzeti Bank és a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya pályázatot hirdetett. A „Pénzügyeink felszabadulás utáni fejlő­dése” és a „Jelenlegi pénzügyi rendsze­rünk gyakorlati működésének aktuális kérdései” témakörökben 72 pályaművet nyújtottak be. A zsűri a pályaművek végleges sorrendjét megállapító ülésen úgy döntött, hogy­­ az eredeti meghirde­téstől eltérően azokat a tanulmányokat, amelyek nem díjazhatók, de a téma fel­dolgozását illetően tartalmilag vagy for­mailag új elemeket tartalmaznak, di­cséretben és 1000 forintos pénzjutalom­ban részesíti. A „Pénzügyeink felszabadulás utáni fejlődése” témakörben 2000 forintos pá­lyadíjat nyertek: dr. Kiss József, a Fel­sőfokú Pénzügyi és Számviteli Főiskola docense „A szocialista államszámvitel kialakulásának története Magyarorszá­gon” című tanulmányával; dr. Faludi Béla, a Csongrád megyei Tanács vb-cso­­portvezetője „Pénzügyeink felszabadulás utáni fejlődése” című tanulmányával. Dicséretben és 1000 forintos pénzjuta­lomban részesült: Szöllős Gábor, a Haj­­dú-Bihar megyei Tanács vb-osztályveze­­tője; dr. Orosz Mihály, a Nyíregyháza Városi Tanács vb-osztályvezetője; Varga György, a Fővárosi Illetékkiszabási Hiva­tal főelőadója; dr. Szabó László, a Ma­gyar Beruházási Bank főosztályvezetője „A jelenlegi pénzügyi rendszerünk gya­korlati működésének aktuális kérdései” témakörben a zsűri a következő díjakat adta ki: A bankhitelezés, pénzforgalom és devizagazdálkodás tárgykörben első helyezést ért el és 10 000 forintos pálya­díjat nyert: dr. Havas Gábor, a Magyar Beruházási Bank osztályvezetője, a „Fej­lesztési hitelek Magyarországon a 60-as, 70-es évek fordulóján” című pályaművé­vel. Második helyezést e tárgykörben a zsűri nem adott ki. Harmadik helyezést ért el és 3000 fo­rintos pályadíjat nyertek: Keller József­­­né dr., az OTP főelőadója; az MNB So­mogy megyei Igazgatóságának munkakö­zössége; Trembeczki Lajosné, a Magyar Beruházási Bank Fejér megyei fiókjának igazgató-helyettese. Dicséretben és 1000 forintos pénzjuta­lomban részesültek: Körössy József, az MNB Borsod megyei Igazgatóságának fő­csoportvezetője; az MNB Szabolcs-Szat­­már megyei igazgatóságának munkakö­zössége; dr. Németh József, az MNB osz­tályvezetője; Zalán János, Zalán János­­né, az MNB Győr-Sopron megyei igaz­gatóságának munkatársai; Hargitai Sán­dor, a Pénzügyminisztérium főelőadója. A jövedelemszabályozás, a vállalatok és dolgozók anyagi érdekeltségének kér­déses tárgykörben a zsűri első díjat nem adott ki. Második helyezést ért el és 5000 forintos pályadíjat nyert Botos Józsefné, a Magyar Beruházási Bank főelőadója „A népgazdaság fejlesztési politikája és a vállalati anyagi érdekeltség” című mun­kájával; az MNB Heves megyei igazga­tóság munkaközössége „A tanácsi ipari vállalatok jövedelmezőségének és to­vábbfejlesztésének megítélése a közgaz­dasági szabályozók tükrében”, valamint ,­A támogatási módszerek és azok ha­tása a mezőgazdaságban” című pálya­­műveikkel; Abonyi János, a Vas me­gyei Tanács vb pénzügyi osztályának cso­portvezetője „Az adózás szerepe és jö­vőbeni feladatai a paraszti jövedelmek szabályozásában és az átrétegződés beso­rolásában” című tanulmányával. Harmadik helyezést ért el és 3000 fo­rintos pályad­íjat nyert: Surányi Imréné, a Pénzügyminisztérium előadója, Fekete Sándor, a Pénzügyminisztérium főelőadó­ja, dr. Widmann Mihály, az MNB kis­kunhalasi fiókjának vezetője. Dicséretben és 1000 forintos jutalom­ban részesültek: Imáncsi Imre, a Fővá­rosi Tanács­ok Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának osztályvezetője, dr. Barta Imre, a Magyar Beruházási Bank Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fiókjá­nak főcsoportvezetője, dr. Boros János, a Pénzügyminisztérium főelőadója, dr. Fehérvári István, a Pénzügyminisztérium előadója, Pecze Béla, a Pénzügyminiszté­rium csoportvezetője, Závori Lajos, az Országos Tervhivatal munkatársa, Kas­­zay Lajos, a Felsőfokú Pénzügyi- és Számviteli Szakiskola docense. A költségvetési pénzügyek, valamint a pénzügyi információs rendszer tárgy­körben a zsűri díjazásra érdemes pálya­művet nem talált. A „Pénzügyeink pers­pektívái” témakörben beérkezett pálya­művek értékelése most folyik. 21

Next