Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
MF.GrElffild Statisztikai Szemle A Statisztikai Szemle ez évi 4. száma — Lenin eszméinek megvalósulása a statisztika területén címmel — közli A. Jezsov cikkét. Huszár István írása a statisztikai gyakorlat és a tudomány kapcsolatát elemzi, választ adva arra a kérdésre is, vajon milyen információt adjon a statisztikai szervezet és kinek. A folyóirat néhány, hosszú idősorokat tartalmazó tábla segítségével áttekintést ad hazánk negyedszázados fejlődéséről. Ugyancsak e jubileummal kapcsolatos Szabady Egon tanulmánya, amely áttekintést nyújt a magyar társadalomban 25 év alatt végbement változásokról, külön-külön tárgyalva a népgazdaság szerkezeti változásának, a kulturális és a demográfiai változásoknak, a nők megváltozott társadalmi szerepének és egyéb, struktúraváltozást előidéző tényezőknek a hatását. Tar József írása az elmúlt negyedszázad beruházásainak, építkezéseinek alakulását elemzi ágazatonként, szektoronként, anyagi-műszaki, valamint területi struktúrájuk szerint, s külön foglalkozik az építőipar 25 éves fejlődésével is. Az elmúlt két és fél évtized alatt csaknem megkétszereződött a mezőgazdaság árutermelése, ami azt jelzi, hogy ez idő alatt gyökeresen megváltozott, átalakult a magyar mezőgazdaság. E fejlődés öszszetevőit, személyi és tárgyi feltételeit vizsgálja Fazekas Béla cikke. Nyitrai Ferencné módszertani tanulmánya az iparstatisztikai módszerek fejlődésével és új irányaival, Kádas Kálmáné pedig az indexegyenleteknek a prognosztikában játszott szerepével foglalkozik. Végül figyelmet érdemel, hogy a folyóirat közreadja a Központi Statisztikai Hivatal jelentését a népgazdaság 1969. évi fejlődéséről. Magyarország idegenforgalmi szálláshelyei 1969. június 30-án A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent kiadvány az első olyan nyilvános adatgyűjtemény, amely az ország idegenforgalmi célú szálláshelyeinek adatait teljeskörűen és sokoldalúan tartalmazza. Számot ad az egyes szállástípusok kapacitásának és felszereltségének fejlődéséről, másrészt lehetővé teszi a gyakorlati felhasználást azáltal, hogy a fontosabb adatokról egységenként is tájékoztatást nyújt. Az adatgyűjtemény három fejezetre tagolódik. Az „Összefoglaló adatok” c. rész valamennyi szállástípusra az 1937., 1957., 1963. és 1969. év összehasonlítható legfontosabb mutatóit tartalmazza. A „Részletező adatok” címszó alatt az 1963. és 1969. évi kapacitásadatokkal együtt megtalálhatók a szálláshelyek kulturáltságát jelző technikai felszereltség (fűtés, világítás, vízellátás, telefon, tv, rádió, lift, közös helyiségek stb.), a vendéglátás és kereskedelmi ellátás, valamint a szálláshelyekhez közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó szolgáltatások mutatói. A „Területi adatok” c. fejezet a szálláshelyek 1969. évi kapacitására és felszereltségére vonatkozóan helységenként — azon belül egységenként — nyújt tájékoztatást. Foglalkoztatottság és munkaviszonyból származó jövedelem 1968 Hogyan alakult a munkaerőhelyzet és milyenek voltak a munkaviszonyból származó jövedelmek a népgazdaság szocialista szektorában 1968-ban — erről ad átfogó képet ez a statisztika kiadvány. A munkaerőhelyzetet tárgyaló fejezet az 1967. évi adatokhoz viszonyítva mutatja be a foglalkoztatottság 1969. évi alakulását, valamint a munkaerő-kereslet hatására megélénkült munkaerőhullámzást. A munkaviszonyból származó jövedelemmel foglalkozó fejezet részben az átlagos keresetek színvonalát, a keresetek szóródását, részben pedig a kereseten felüli — a részesedési alap terhére folyósított — egyéb jövedelmi tételek nagyságrendjét tárja fel, különös tekintettel az év végi részesedés kategóriák szerinti alakulására. A táblázatos anyag az említett témakörökben népgazdasági ágak, alágazatok, illetve tulajdonformák szerint tagolva mutatja be az adatokat. FIGYELŐ, 1970. JÚNIUS 3. A HÉT RENDELETEIRŐL A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata egyes járások megszüntetéséről. (17/ 1970. számú NET határozat. Megjelent a Magyar Közlöny 34. számában.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata egyes községi tanácsok Kiskunfélegyháza járási jogú városi tanács irányítása alá helyezéséről. (18/1970. számú NET határozat. Megjelent a Magyar Közlöny 34. számában.) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek működési területének és működési szabályainak megállapításáról. (14/1970. (V. 15.) MÉM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 34. számában.) Kormányrendelet a mezőgazdasági traktorra vonatkozó egyes jogszabályok hatályon kívül helyezésről. (13/1970. [V. 17.] Korm. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) Az egészségügyi miniszter rendelete a fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1960. (X. 30.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 311964. (X. 30.) Eü. M. számú rendelet kiegészítéséről. (6/1970. [V. 17.] Eü. M. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a magántervezési tevékenység díjazásáról. (12/1970. [V. 17.] ÉVM—AH számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) A munkaügyi miniszter rendelete a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a Kisipari Szövetkezeti Szövetségek ügyviteli szervezetében. (1/1970. IV. 17. ) Mü. M. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) A munkaügyi miniszter rendelete a fiatalkorúak kisegítő, munkaerőként való foglalkoztatásáról szóló 9/1958. (VIII. 3.) Mü. M. számú valamint ezt módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről. (2/1970. [V. 17.] Mü. M. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) A könnyűipari miniszter rendelete a munkaidő megállapításáról az egészségre ártalmas munkakörökben. (4/1970. [V. 20.] Kip. M. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 36. számában.) A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendelete Gyula határátkelőhely vámúttá nyilvánításáról. (15/1970. [V. 20.] PM-Kk. M. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 36. számában.) A pénzügyminiszter utasítása a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő kutatóhelyek gazdálkodási és anyagi érdekeltségi rendszeréről. (106,1970. [PK. 13.] PM számú utasítás. Megjelent a Pénzügyi Közlöny 13. számában.) A Külkereskedelmi Minisztérium közleménye tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók járulék- és nyugdíjalapja tárgyában. (Megjelent a Külkereskedelmi Értesítő 9. számában.) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közleménye a gazdasági" mérnökképzésről. (Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 17. számában.) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közleménye a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági és elsődleges faipari szakmunkás továbbképzési szakok ésaz állami képzésbe bevont betanított munkás munkakörök jegyzékéről. (Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 17. számában.) A Munkaügyi Minisztériumnak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányelvei a munkaerőmozgás csökkentésével kapcsolatos feladatokról. (Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 17. számában.) A Magyar Nemzeti Bank körlevele a szocialista viszonylatokban lebonyolódó devizamentes csereutakról. (41 970. MNB számú körlevél. Megjelent a Pénzügyi Közlöny 13. számában.) A Pénzügyminisztérium közleménye az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló 33/1969. (X. 30.) PM—ÉVM—AH számú együttes rendelet 2. § (3) bekezdésének értelmezéséről. (31/ 1970. PM—ÉVM számú közlemény. Megjelent a Pénzügyi Közlöny 13. számában.) Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság közleménye a hatósági felügyelet alá tartozó kazánok és más nyomástartó berendezések sérüléseinek és robbanásainak bejelentéséről. (Megjelent a Nehézipari Értesítő 12. számában.) SZEMÉLYI ÉS VÁLLALATI HÍREKEn . A belkereskedelmi miniszter Szépáai Józsefet, az IBUSZ Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt. gazdasági igazgatójává kinevezte. A közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója Neuberger Béla posta amiszaki tanácsost felmentette a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság távközlési műszaki osztályvezetői teendőinek ellátása alól és egyidejűleg megbízta a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság üzemviteli igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával. A gazdálkodást irányító postavezérigazgatóhelyettes dr. Kotsis Béla postafőtanácsostól, a Posta Üzemszervezési Iroda vezetői teendőinek ellátására kiadott megbízatását visszavonta és egyidejűleg megbízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda igazgatói feladatainak ellátásavall; Győri Miklós postaműszaki tanácsost, a Posta Gépi Adatfeldolgozó Üzem főmérnöki feladatainak ellátása alól felmentette és egyidejűleg megbízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda műszaki igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával; dr. Bakondi Antal postafőtanácsost felmentette a Posta Üzemszervezési Iroda normaosztályának vezetése alól és egyidejűleg megbízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda szervezési igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával; Mátrai Ottó postafőfelügyelőt megbízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda üzemviteli igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával ; dr. Fehér István postaigazgatót megbízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda főkönyvelőiteendőinek ellátásával, jelenlegi (Posta Csekkleszámoló Hivatal főkönyvelői) feladatainak ellátása mellett, Szakáts László postafőfelügyelőt, a Posta Gépi Adatfeldolgozó Üzem vezetői feladatainak ellátása alól — az Üzem átszervezése miatt — felmentette. A közlekerles- és postaügyi miniszter helyettese, a MÁV vezérigazgatója dr. Pánti Gyula főtanácsost, a KPM Vasúti Főosztály — MÁV Vezérigazgatóság 3. Általános Igazgatósági, Jogi és Egészségügyi Szakosztályának C. Vasútegészségügyi és Munkavédelmi Osztályán, az osztályvezetői teendők ellátásával megbízta. A KPM Vasúti Főosztály — MÁV Vezérigazgatóság 3. Általános Igazgatási, Jogi és Egészségügyi Szakosztályának vezetője dr. Tari Endre orvos-segédtitkárt a vasútegészségügyi szolgálat vezető főorvosi teendőinek és egyidejűleg a szakosztály C. Vasútegészségügyi és Munkavédelmi Osztályán a vezetőhelyettesi teendők ellátásával megbízta. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója Horváth Józsefet, az Állami Gazdaságok Országos Központja Győr-Sopron és Vas megyei Főosztálya főosztályvezetőjévé kinevezte. A „Forrás” Tanácsi és Vízügyi Vállalatok Egyesülése. A pénzügyminiszter az OVH elnökének javaslatára hozzájárult a FORRÁS Tanácsi és Vízügyi Vállalatok Egyesülésének létrehozásához. Az Egyesülés Igazgatótanácsa az Egyesülés társasági szerződését jóváhagyta, megválasztotta a tisztségviselőket, ezzel az Egyesülés működését megkezdte. Az Igazgatótanács az Egyesülés Igazgatótanácsának és Intézőbizottságának elnökévé Lengyel Károlyt, a Csongrád megyei Vizéc Csatornamű Vállalat igazgatóját, az Ellenőrző Bizottságának elnökévé dr. Posonyi Szűcs Lajost, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, az Egyesülés Intézőbizottságának tagjaivá, Arató Ferencet, a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, Ali Lajost, a Sajtómenti Vízművek igazgatóját, Hajdú Györgyöt, a Fővárosi Vízművek igazgatóját, Simon Jenőt, a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, Szatmári Józsefet, a Hajdú-Bihar megyei Víz- Csatornamű Vállalat igazgatóját, dr. Takács Antalt, a Szegedi Víz- és Csatornaművek és Fürdők igazgatóját, választotta. Az Igazgatóság az Egyesülés Irodájának igazgatójává — az OVH elnökének hozzájárulásával — kinevezte Németh Bertalant, a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, igazgatóját. Az Egyesülés Irodájának székhelye: Budapest, XIII., Kresz Géza utca 44—46. MEGVÉTELRE FELAJÁNLUNK egy teljesen új TVK/2/21 típusú levegőkompresszort Adatok: légszállítás 516 m’/ó végnyomás: 4 ott. teljesítmény: 54 LE fordulatszám: 730/min. Bővebb felvilágosítást ad: Reisz Frigyes Telefon: 348—360, 118-as mellék. Kőbányai Növényolajgyár Budapest X. Maglódi út 6. margójára Ritkán esik szó róla, így nem sokan tudják, hogy a lakosság áruellátásában milyen jelentős szerepet töltenek be az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Fogalmat alkothatunk tevékenységük fontosságáról, ha megemlítjük, hogy mintegy 5,5 millió lakos él az 575 szövetkezet működési területén. Az országos kiskereskedelmi forgalomnak több mint 31 százalékát, a vidéki forgalomnak több mint 42 százalékát bonyolítják le. Tevékenységük kiterjed a mezőgazdasági termékek felvásárlására és értékesítésére, a lakosság különböző szolgáltatási szükségleteinek kielégítésére is, sőt bizonyos mértékig ipari termelést is folytatnak. Hogy mennyire jól éltek azokkal a lehetőségekel, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer reformja nyomán kialakult gazdasági helyzet biztosított, mutatja, hogy forgalmuk évi növekedési üteme meghaladta a 10 százalékot. Ez év első négy hónapjában 13,3 százalékkal emelkedett a szövetkezetek forgalma. Amint arról a minap Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke sajtótájékoztatóján beszámolt, a további fejlődést már-már fékezik a szövetkezetek kedvezőtlen beszerzési pozíciói, a kisvállalati jelleg, a szétaprózott, kis tételű áruvásárlás. Ám ezek a beszerzési hátrányok a szövetkezeteket arra ösztönözték, hogy beszerzési és értékesítési társulásokat hozzanak létre. Ilyen keretek között mindenképpen gazdaságosabban működhetnek és tovább léphetnek előre a lakosság ellátásának biztosításában. Természetesen ennek a feladatnak egy része az egyébként eléggé korszerűtlen üzlethálózat fejlesztése. E téren ugyancsak jelentős előrehaladásról számolhatnak be, hiszen az elmúlt évek során sok korszerű áruház, ABC- üzlet épült. Csak tavaly 29 áruházat, 35 ABC-áruházat, 74 vendéglőt és 5 cukrászdát nyitottak meg a nagyközönség számára. A további tervek ugyancsak biztatóak. A különböző szövetkezetek gazdaságos tevékenységének bizonyos értelemben az is gyakran akadályozója, hogy a szövetkezeti tagság érdekeltsége, közreműködésének és vagyoni hozzájárulásána honorálása nem megoldott. A korszerű, új gazdasági mechanizmus követelményeinek is megfelelő szövetkezetpolitikai elvek kialakítása után immár sor kerülhetett az ÁFÉSZ-ek alapszabályainak módosítására, az új alapszabályok alkalmazására. Ezek biztosítják a tagok számára a szövetkezet működésébe a nagyobb beleszólást, a döntési lehetőséget. Csak helyeselni lehet, hogy ezentúl a szövetkezetek tagjai meghatározhatják a szövetkezet üzletpolitikáját, tevékenységük körét, s dönthetnek a fejlesztési eszközök felhasználásáról. S ami mindezzel összefügg, most már a szövetkezetek mindinkább arra törekszenek, hogy figyelemmel kísérjék tagságuk, a lakosság háztartási igényeinek alakulását is, s több szolgáltatást nyújtsanak. Ipari üzemeik révén egyrészt emelik a lakosság foglalkoztatottsági színvonalát, másrészt hozzájárulnak a tagok háztáji, házkörüli gazdaságainak felvirágoztatásához. Volt egy időszak, amikor például a szövetkezeti kereskedelmet igyekeztek kiszorítani a városokból. Most már, nagyon helyesen nyitott kapuk várják mind Budapesten, mind a vidéki városokban a szövetkezeti kereskedelmet, hogy tevékenységükkel — részben versenyt támasztva a tanácsi, az állami kereskedelmi hálózattal, — teljesebben szolgálják ki a lakosság igényeit. »h) «■BwfeE 23