Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-06-03 / 22. szám

MF.GrElffild Statisztikai Szemle A Statisztikai Szemle ez évi 4. száma — Lenin eszméinek megvalósulása a sta­tisztika területén címmel — közli A. Je­­zsov cikkét. Huszár István írása a sta­tisztikai gyakorlat és a tudomány kap­csolatát elemzi, választ adva arra a kér­désre is, vajon milyen információt ad­jon a statisztikai szervezet és kinek. A folyóirat néhány, hosszú idősorokat tar­talmazó tábla segítségével áttekintést ad hazánk negyedszázados fejlődéséről. Ugyancsak e jubileummal kapcsola­tos Szabady Egon tanulmánya, amely áttekintést nyújt a magyar társadalom­ban 25 év alatt végbement változások­ról, külön-külön tárgyalva a népgazda­ság szerkezeti változásának, a kulturális és a demográfiai változásoknak, a nők megváltozott társadalmi szerepének és egyéb, struktúraváltozást előidéző té­nyezőknek a hatását. Tar József írása az elmúlt negyedszá­zad beruházásainak, építkezéseinek ala­kulását elemzi ágazatonként, szektoron­ként, anyagi-műszaki, valamint területi struktúrájuk szerint, s külön foglalkozik az építőipar 25 éves fejlődésével is. Az elmúlt két és fél évtized alatt csaknem megkétszereződött a mezőgazdaság áru­termelése, ami azt jelzi, hogy ez idő alatt gyökeresen megváltozott, átalakult a magyar mezőgazdaság. E fejlődés ösz­­szetevőit, személyi és tárgyi feltételeit vizsgálja Fazekas Béla cikke. Nyitrai Ferencné módszertani tanul­mánya az iparstatisztikai módszerek fej­lődésével és új irányaival, Kádas Kál­máné pedig az indexegyenleteknek a prognosztikában játszott szerepével fog­lalkozik. Végül figyelmet érdemel, hogy a folyóirat közreadja a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentését a népgazda­­ság 1969. évi fejlődéséről. Magyarország idegenforgalmi szálláshelyei 1969. június 30-án A Központi Statisztikai Hivatal szer­kesztésében és a Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megjelent kiadvány az első olyan nyilvános adatgyűjtemény, amely az ország idegenforgalmi célú szálláshelyeinek adatait teljeskörűen és sokoldalúan tartalmazza. Számot ad az egyes szállástípusok ka­pacitásának és felszereltségének fejlődé­séről, másrészt lehetővé teszi a gyakor­lati felhasználást azáltal, hogy a fonto­sabb adatokról egységenként is tájékoz­tatást nyújt. Az adatgyűjtemény három fejezetre tagolódik. Az „Összefoglaló adatok” c. rész valamennyi szállástípus­ra az 1937., 1957., 1963. és 1969. év össze­hasonlítható legfontosabb mutatóit tar­talmazza. A „Részletező adatok” címszó alatt az 1963. és 1969. évi kapacitásada­tokkal együtt megtalálhatók a szálláshe­lyek kulturáltságát jelző technikai fel­szereltség (fűtés, világítás, vízellátás, te­lefon, tv, rádió, lift, közös helyiségek stb.), a vendéglátás és kereskedelmi el­látás, valamint a szálláshelyekhez köz­vetlenül, vagy közvetve kapcsolódó szol­gáltatások mutatói. A „Területi adatok” c. fejezet a szál­láshelyek 1969. évi kapacitására és fel­szereltségére vonatkozóan helységen­ként — azon belül egységenként — nyújt tájékoztatást. Foglalkoztatottság és munkaviszonyból származó jövedelem 1968 Hogyan alakult a munkaerőhelyzet és milyenek voltak a munkaviszonyból származó jövedelmek a népgazdaság szocialista szektorában 1968-ban — er­ről ad átfogó képet ez a statisztika ki­advány. A munkaerőhelyzetet tárgyaló fejezet az 1967. évi adatokhoz viszonyít­va mutatja be a foglalkoztatottság 1969. é­vi alakulását, valamint a munkaerő-ke­reslet hatására megélénkült munkaerő­hullámzást. A munkaviszonyból szárma­zó jövedelemmel foglalkozó fejezet rész­ben az átlagos keresetek színvonalát, a keresetek szóródását, részben pedig a kereseten felüli — a részesedési alap terhére folyósított — egyéb jövedelmi té­telek nagyságrendjét tárja fel, különös tekintettel az év végi részesedés kate­góriák szerinti alakulására. A táblázatos anyag az említett téma­körökben népgazdasági ágak, alágaza­­tok, illetve tulajdonformák szerint ta­golva mutatja be az adatokat. FIGYELŐ, 1970. JÚNIUS 3. A HÉT RENDELETEIRŐL A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatá­rozata egyes járások megszüntetéséről. (17/ 1970. számú NET határozat. Megjelent a Magyar Közlöny 34. számában.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának ha­tározata egyes községi tanácsok Kiskunfél­egyháza járási jogú városi tanács irányítása alá helyezéséről. (18/1970. számú NET hatá­rozat. Megjelent a Magyar Közlöny 34. szá­mában.) A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter rendelete a megyei (fővárosi) élelmiszer­­ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek működési területének és működési szabályainak meg­állapításáról. (14/1970. (V. 15.) MÉM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 34. számában.) Kormányrendelet a mezőgazdasági traktorra vonatkozó egyes jogszabályok hatályon kívül helyezésről. (13/1970. [V. 17.] Korm. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) Az egészségügyi miniszter rendelete a fer­tőző betegségek megelőzéséről és leküzdésé­ről szóló 24/1960. (X. 30.) Korm. számú ren­delet végrehajtása tárgyában kiadott 311964. (X. 30.) Eü. M. számú rendelet kiegészítésé­ről. (6/1970. [V. 17.] Eü. M. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a magántervezési tevékenység dí­jazásáról. (12/1970. [V. 17.] ÉVM—AH számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) A munkaügyi miniszter rendelete a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek vég­rehajtásáról a Kisipari Szövetkezeti Szövetsé­gek ügyviteli szervezetében. (1/1970. IV. 17. ) Mü. M. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) A munkaügyi miniszter rendelete a fiatal­korúak kisegítő, munkaerőként való foglalkoz­tatásáról szóló 9/1958. (VIII. 3.) Mü. M. számú valamint ezt módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről. (2/1970. [V. 17.] Mü. M. szá­mú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában.) A könnyűipari miniszter rendelete a munka­idő megállapításáról az egészségre ártalmas munkakörökben. (4/1970. [V. 20.] Kip. M. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 36. szá­mában.) A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendelete Gyula határátke­lőhely vámúttá nyilvánításáról. (15/1970. [V. 20.] PM-Kk. M. számú együttes rendelet. Megje­lent a Magyar Közlöny 36. számában.) A pénzügyminiszter utasítása a költségve­tési gazdálkodási rend szerint működő kutató­helyek gazdálkodási és anyagi érdekeltségi rendszeréről. (106,1970. [PK. 13.] PM számú utasítás. Megjelent a Pénzügyi Közlöny 13. számában.) A Külkereskedelmi Minisztérium közlemé­nye tartós külföldi szolgálatot teljesítő dol­gozók járulék- és nyugdíjalapja tárgyában. (Megjelent a Külkereskedelmi Értesítő 9. szá­mában.) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium közleménye a gazdasági" mérnök­­képzésről. (Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 17. számában.) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium közleménye a mezőgazdasági, élelmi­­szeripari, erdőgazdasági és elsődleges faipari szakmunkás továbbképzési szakok és­­az ál­lami képzésbe bevont betanított munkás munkakörök jegyzékéről. (Megjelent a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 17. szá­mában.) A Munkaügyi Minisztériumnak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának irány­elvei a munkaerőmozgás csökkentésével kap­csolatos feladatokról. (Megjelent a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Értesítő 17. számá­ban.) A Magyar Nemzeti Bank körlevele a szo­cialista viszonylatokban lebonyolódó deviza­­mentes csereutakról. (41 970. MNB számú körlevél. Megjelent a Pénzügyi Közlöny 13. számában.) A Pénzügyminisztérium közleménye az ál­lami telkek használati és igénybevételi díjá­ról szóló 33/1969. (X. 30.) PM—ÉVM—AH számú együttes rendelet 2. § (3) bekezdésé­nek értelmezéséről. (31/ 1970. PM—ÉVM szá­mú közlemény. Megjelent a Pénzügyi Köz­löny 13. számában.) Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság közleménye a hatósági felügyelet alá tartozó kazánok és más nyomástartó berendezések sérüléseinek és robbanásainak bejelentéséről. (Megjelent a Nehézipari Értesítő 12. számá­ban.) SZEMÉLYI ÉS VÁLLALATI HÍREK­E­­n­­ . A belkereskedelmi miniszter Szépáai Józsefet, az IBUSZ Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt. gazdasági igazgatójává kinevezte. A közlekedés- és post­a­ügyi miniszter első he­lyettese, a posta vezérigazgatója Neuberger Béla posta amiszaki tanácsost fel­mentette a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság távközlési műszaki osztályvezetői teendőinek ellátása alól és egyidejűleg meg­bízta a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság üzemviteli igazgatóhelyettesi fel­adatainak­ ellátásával. A gazdálkodást irányító postavezérigazgató­­helyettes dr. Kots­is Béla postafőtanácsostól, a Posta Üzemszervezési Iroda vezetői teendőinek ellá­tására kiadott megbízatását visszavonta és egyidejűleg megbízta a Posta Számítástech­nikai és Szervezési Iroda igazgatói feladatai­nak ellátása­vall; Győri Miklós pos­taműszaki tanácsost, a Posta Gépi Adatfeldolgozó Üzem főmérnöki feladatainak ellátása alól felmentette és egy­idejűleg megbízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda műszaki igazgatóhelyet­tesi f­el­adatainak­ ellátásával; dr. Bakondi Antal postafőtanácsost felmen­tette a Posta Üzemszervezési Iroda norma­­osztályának vezetése alól és egyidejűleg meg­bízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda szervezési igazgatóhelyettesi feladatai­nak ellátásával; Mátrai Ottó postafőfelügyelőt megbízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda üzemviteli igazgatóhelyettesi feladatainak el­látásával ; dr. Fehér István postaigazgatót megbízta a Posta Számítástechnikai és Szervezési Iroda fő­könyvelői­­teendőinek ellátásával, jelenlegi (Posta Csekkleszámoló Hivatal főkönyvelői) feladatainak ellátása mellett, Szakáts László postafőfelügyelőt, a Posta Gépi Adatfeldolgozó Üzem vezetői feladatai­nak ellátása alól — az Üzem átszervezése miatt — felmentette. A közl­eke­rles- és postaügyi miniszter helyet­tes­e, a MÁV vezérigazgatója dr. Pánti Gyula főtanácsost, a KPM Vasúti Főosztály — MÁV Vezérigazgatóság 3. Általá­nos Igazgatósági, Jogi és Egészségügyi Szak­osztályának C. Vasútegészségügyi és Munka­­védelmi Osztályán, az osztályvezetői teendők ellátásával megbízta. A KPM Vasúti Főosztály — MÁV Vezérigaz­gatóság 3. Általános Igazgatási, Jogi és Egészségügyi Szakosztályának vezetője dr. Tari Endre orvos-segédtitkárt a vasút­­egészségügyi szolgálat vezető főorvosi teen­dőinek és egyidejűleg a szakosztály C. Vasút­egészségügy­i és Munkavédelmi Osztályán a vezetőhelyettesi teendők ellátásával megbízta. Az Állami Gazdaságok Országos Központjá­nak vezérigazgatója Horváth Józsefet, az Állami Gazdaságok Országos Központja Győr-Sopron és Vas me­gyei Főosztálya főosztályvezetőjévé kinevez­te. A „Forrás” Tanácsi és Vízügyi Vállalatok Egyesülése. A pénzügyminiszter­­ az OVH elnökének javaslatára hozzájárult a FORRÁS Tanácsi és Vízügyi Vállalatok Egyesülésének létreh­o­z­á­s­á­h­oz. Az Egyesülés Igazgatótanácsa az Egyesülés társasági szerződését jóváhagyta, megválasz­totta a tisztségviselőket, ezzel az Egyesülés működését megkezdte. Az Igazgatótanács az Egyesülés Igazgatótaná­cs­ának és Intézőbizottságának elnökévé Lengyel Károlyt, a Csongrád megyei Viz­éc Csatornamű Vállalat igazgatóját, az Ellenőrző Bizottságának elnökévé dr. Posonyi Szűcs Lajost, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, az Egyesülés Intézőbizottságának tagjaivá, Arató Ferencet, a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, Ali Lajost, a Sajtómenti Vízművek igazga­tóját, Hajdú Györgyöt, a Fővárosi Vízművek igaz­gatóját, Simon Jenőt, a Vas megyei Víz- és Csator­namű Vállalat igazgatóját, Szatmári Józsefet, a Hajdú-Bihar megyei Víz- Csatornamű Vállalat igazgatóját, dr. Takács Antalt, a Szegedi Víz- és Csa­tornaművek és Fürdők igazgatóját,­­ választotta. Az Igazgatóság az Egyesülés Irodájának igaz­gatójává — az OVH elnökének hozzájárulásá­val — k­inevezte Németh Bertalant, a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, igazgatóját. Az Egyesülés Irodájának székhelye: Buda­pest, XIII., Kresz Géza utca 44—46. MEGVÉTELRE FELAJÁNLUNK egy teljesen új TVK/2/21 típusú levegőkompresszort Adatok: légszállítás 516 m­’/ó végnyomás: 4 ott. teljesítmény: 54 LE fordulatszám: 730/min. Bővebb felvilágosítást ad: Reisz Frigyes Telefon: 348—360, 118-as mellék. Kőbányai Növényolajgyár Budapest X. Maglódi út 6. margójára R­itkán esik szó róla, így nem sokan tudják, hogy a lakos­ság áruellátásában milyen jelentős szerepet töltenek be az ál­talános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Fogalmat alkotha­tunk tevékenységük fontosságá­ról, ha megemlítjük, hogy mint­egy 5,5 millió lakos él az 575 szö­vetkezet működési területén. Az országos kiskereskedelmi forga­lomnak több mint 31 százalékát, a vidéki forgalomnak több mint 42 százalékát bonyolítják le. Te­vékenységük kiterjed a mezőgaz­dasági termékek felvásárlására és értékesítésére, a lakosság különbö­ző szolgáltatási szükségleteinek ki­elégítésére is, sőt bizonyos mér­tékig ipari termelést is folytatnak. Hogy mennyire jól éltek azokkal a lehetőségekel, amelyeket a gaz­daságirányítási rendszer reform­ja nyomán kialakult gazdasági helyzet biztosított, mutatja, hogy forgalmuk évi növekedési üteme meghaladta a 10 százalékot. Ez év első négy hónapjában 13,3 száza­lékkal emelkedett a szövetkezetek forgalma. Amint arról a minap Molnár Fri­gyes, a SZÖVOSZ elnöke sajtótá­jékoztatóján beszámolt, a további fejlődést már-már fékezik a szö­vetkezetek kedvezőtlen beszerzési pozíciói, a kisvállalati jelleg, a szétaprózott,­ kis tételű áruvásár­lás. Ám ezek a beszerzési hátrá­nyok a szövetkezeteket arra ösztö­nözték, hogy beszerzési és érté­kesítési társulásokat hozzanak lét­re. Ilyen keretek között minden­képpen gazdaságosabban működ­hetnek és tovább léphetnek előre a lakosság ellátásának biztosításá­ban. Természetesen ennek a fel­adatnak egy része az egyébként eléggé korszerűtlen üzlethálózat fejlesztése. E téren ugyancsak je­lentős előrehaladásról számolhat­nak be, hiszen az elmúlt évek so­rán sok korszerű áruház, ABC- üzlet épült. Csak tavaly 29 áru­házat, 35 ABC-áruházat, 74 ven­déglőt és 5 cukrászdát­­ nyitottak meg a nagyközönség számára. A további tervek ugyancsak bizta­tóak. A különböző szövetkezetek gaz­daságos tevékenységének bizo­nyos értelemben az is gyakran akadályozója, hogy a szövetkezeti tagság érdekeltsége, közreműködé­sének és vagyoni hozzájárulásá­­na honorálása nem megoldott. A korszerű, új gazdasági mechaniz­mus követelményeinek is megfe­lelő szövetkezetpolitikai elvek ki­alakítása után immár sor kerül­hetett az ÁFÉSZ-ek alapszabályai­nak módosítására, az új alapsza­bályok alkalmazására. Ezek bizto­sítják a tagok számára a szövetke­zet működésébe a nagyobb bele­szólást, a döntési lehetőséget. Csak helyeselni lehet, hogy ezentúl a szövetkezetek tagjai meghatároz­hatják a szövetkezet üzletpoliti­káját, tevékenységük körét, s dönthetnek a fejlesztési eszközök felhasználásáról. S ami mindezzel összefügg, most már a szövetke­zetek mindinkább arra töreksze­nek, hogy figyelemmel kísérjék tagságuk, a lakosság háztartási igényeinek alakulását is, s több szolgáltatást nyújtsanak. Ipari üzemeik révén egyrészt emelik a lakosság foglalkoztatottsági szín­vonalát, másrészt hozzájárulnak a tagok háztáji, házkörüli gazda­­­ságainak felvirágoztatásához. Volt egy időszak, amikor pél­dául a szövetkezeti kereskedelmet igyekeztek kiszorítani a városok­ból. Most már, nagyon helyesen nyitott kapuk várják mind Bu­dapesten, mind a vidéki városok­ban a szövetkezeti kereskedelmet, hogy tevékenységükkel — részben versenyt támasztva a tanácsi, az állami kereskedelmi hálózattal, — teljesebben szolgálják ki a la­kosság igényeit. »h) «■BwfeE 23

Next