Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1970-09-16 / 37. szám

­ Amíg 1968-ban a gépgyártás emelke­dése — Japánt kivéve — éppen csak követte, vagy mint az USA-ban, el sem érte az ipari termelés növekedését, ad­dig 1969-ben már jelentékenyen mégha­ A gépkülkeres­kedelem­ növekedése to­vábbra is jelentősen meghaladta a gép­ipari termelés ütemét (1968-ban kétszer, 1969-ben 2,3-szor gyorsabban nőtt), ami a nemzetközi munkamegosztás lendüle­tes fejlődését jelzi a fejlett tőkésorszá­gok gépgyártásában. Mind a gépexport, mind a gépimport gyorsabban nőtt, mint az előző évben. A gépek részesedé­se az importban emelkedett nagyobb mértékben, miután a belső piacok fel­vevőképességének tágulása a külföldi áruknak is nagyobb teret engedett, elő­segítve az importkorlátozások mérsék­lődését. Élen a Közös Piac Az általános tendenciák országonként és gépfajtánként eltérően érvényesül­nek. A gépipari termelés növekedése mail­ben a fejlett tőkésországok túl­nyomó többségében gyorsult, mégpedig döntően Nyugat-Európában, elsősorban a Közös Piac országaiban. Az NSZK és Franciaország gépiparának expanziójá­nál a tőkés világban csak Japáné volt nagyobb mértékű. A Német Szövetségi Köztársaság beruházóinak biztonságér­zetét növelték az ország — több éve tartó — külkereskedelmi sikerei, a már­ka szilárd helyzete. Franciaországban a frank leértékelését megelőző hónapok­ban a pénzzel szembeni bizalmatlanság befektetési és vásárlási hullámot, kö­vetkezésképpen termelésnövekedést idé­ztett elő, ami a leértékeléssel előnyöseb­bé tett export révén csak fokozódott. A kisebb európai tőkésországok közül Ausztria, Belgium, Hollandia, Svájc és Svédország gépgyártásának nagyarányú fejlődését a belföldi értékesítési lehető­ségek javulásánál is jobban segítette az, hogy ki tudták aknázni a nagyobb tő­­késországok, főként az NSZK és Fran­ciaország géppiacának kedvező konjunk­túráját. Angliában a növekedési ütem — a többi országgal ellentétben — enyhén mérséklődött, ami a fizetési mérleg és a gazdaság egyensúlyának érdekében követett, a belső piacot és az importot korlátozó, az exportot elősegítő gazda­ságpolitikára vezethető vissza. Japán­ban az előző évhez hasonlóan­­ vala­melyest mérséklődött a gépipar növe­kedési üteme, de még így is kimagasló volt. Az USA-ban a termelés emelkedé­sének mértéke alig volt nagyobb, mint az előző évben, mert a gyártókapacitást kimerítették. Az elektronika kiugrása A fejlett tőkésországok 1969. évi gép­külkereskedelmét egyebek között az jellemezte, hogy a kedvező konjunktu­rális helyzetben a forgalom még in­kább az egymás közötti kapcsolatra koncentrálódott. A szocialista, és a fej­lődő országokba való eladás és az on­nan származó import ugyan emelkedett, de az ütemkülönbség (azaz a forga­lomban való részesedés) a fejlett tőkés átvevő, illetve szállító országok javára nőtt. A szállító és vevő országok fon­tossági sorrendje így alakult: fejlett tő­késországok, fejlődő országok, szocia­lista országok. A konjunktúra elsősorban az elektro­technikai (beleértve az elektronikus) termékek számára kedvezett, mégpedig olyannyira, hogy a termékcsoport a ter­melés és az export növekedésében kis híján átvette (több országban át is vet­te) a vezetést az utóbbi években legerő­teljesebben fejlődő járműipari ágazat­tól. A szűkebb értelemben vett elektro­technika — tehát nem elektronikus — gyártmányok termelése és exportja va­lamivel kevésbé nőtt, mint az összgép­­iparé; az átlagtól való elmaradás­a fer­ladta azt. A legtöbb országban a vegy­ipar még mindig a leggyorsabban fej­lődő iparág, de dinamikáját a gépipar Nyugat-Európában erősen megközelí­tette és Japánban meghaladta e­melésben a háztartási gépeknél, az ex­portban a beruházási elektrotechnikai cikkeknél jelentkezett. A kereslet mindkét termékcsoportnál nagy volt, így a fejlett tőkésországok jelentősen fo­kozták importjukat, különösen a ház­tartási készülékekét. (Az utóbbiak pia­cát Olaszország uralta.) Az általános gépek közül az átlagos­nál nagyobb mértékben a programve­zérlésű szerszámgépek, a mezőgazdasá­gi, az építő-, az útépítő- és a textilgépek termelése nőtt. A fejlett, tőkésországok a gyártást fokozatosan a termelés ra­cionalizálását, gazdaságosságát legjob­ban szolgáló gépek előállítására össz­pontosítják és a hagyományos típusok iránti igények kielégítését mindinkább a külföldi szállítókra hagyják. Az ilyen hézagtöltő export nagy részét bonyo­lítja le Olaszország, de bekapcsolódnak a szocialista országok is. A járműipari, ágazatban a közúti gép­járművek gyártása az előző évi nagyobb fejlődés után a fejlett tőkésországok zömében csak enyhén emelkedett. Az USA termelése erősem Olaszországé, Angliáé enyhébben visszaesett. Másfe­lől viszont Japán, az NSZK és Francia­­ország termelése 18—27 százalékkal emelkedett.­­ Emelkedő gépárak 1969-ben a legtöbb gép ára emelke­dett. Jelentékenyen szűkült az a kör, amelyre korábban a változatlan ár volt­­ a jellemző, és mérséklődött több régi gyártmánytípus lefelé irányuló ármoz­gása. Az árakat alakító tényezők között — a műszaki-gazdasági paraméter-javulás mellett — az emelkedés irányában hatott néhány országban az alapanyagár és a munkabérnövekedés (USA, Olaszország, Franciaország), az erősödő inflációs ten­dencia, a valuta-értékváltozás. A belföl­di árak 1968-ban tapasztalt emelkedő irányzata 1969-ben erősödött és érezhe­tően, de korlátozott mértékben átterjedt az exportra is. A legnagyobb mértékben — 13 szá­zalékkal — a korszerű, magas termelé­kenységet biztosító gépek exportára emelkedett. (Tudományos kutatási mű­szerek, automatikus folyam­at vezérlők, numerikus vezérlésű szerszámgépek, il­letve orvosi készülékek, speciális kő­olajki­termelő és egyéb bányászati be­rendezések.) Közepes mértékű (8 szá­zalék körüli) áremelkedés tapasztalható a hagyományos, de javított paraméterű típusoknál (személygépkocsik, autóbu­szok). Átlag 3 százalékkal nőtt­ a teher­gépkocsik, a belső égésű motorok és a hagyományos szerszámgépek exportára. Összegezve az ármozgásokat: az export­árak a fejlett tőkésországok piacán át­lag mintegy 5 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a belföldi árak növekedése 7 százalék volt. Megállapítható, hogy a gépek világpiaci ára 1969-ben is kevésbé volt konjunktúraérzékeny, mint a gépek belföldi ára. Kilátások 1971-re Úgy tűnik, hogy 1971-ben a tőkésor­szágokban a gépkonjunktúra a tetőpon­tot követő, enyhén leszálló ágba érke­zik. Megmutatkozik ez a gépkeresletet el­sősorban meghatározó beruházási tevé­kenység lassulásában is. Kivétel az USA és Anglia, ahol a korábban bevezetett, fékező intézkedéseket, fokozatosan hatá­lyon kívül helyezik. Ide sorolható Olasz­ország is, ahol a termelés emelkedése tavaly a sztrájkok és a belpolitikai fe­szültségek miatt mérsékelt volt. A tőkés­­országok összességének 1971. évi gápkon­­junktúrája így az 1970. évi színvonalat várhatóan tartani tudja, vagy csak ke­véssel marad el attól. A gépelhelyezés fő piacai a tőkésor­szágok számára a nyugat-európai or­szágok. A verseny azonban a konjunk­túra lanyhulásával párhuzamosan ére­ződik, növekszik az érdeklődés a szo­cialista és a fejlődő országok piaca iránt. A szocialista és a fejlődő országok a nö­vekvő érdeklődést előnyösebb üzletek kö­­­tésére használhatják fel. Az üzleti feltételek a vevők számára javulnak, a szállítási határidők rövidül­nek, a hiteleladások aránya nő és a hi­telidők hosszabbodnak. Növekszik a tő­kés gépgyártó cégek hajlandósága a fú­zióra, de a szocialista és a fejlődő or­szágokból való partnerekkel a termelési és értékesítési együttműködésre is. A szocialista országok behozatala szá­mára a tőkés géppiaci konjunktúra mér­séklődéséből származó előnyök gépfajtán­ként különböző mértékűek lesznek. Mint­hogy a szocialista országok gépimportját túlnyomó részben a termelés modernizá­lására szolgáló gépek alkotják, amelyek keresett berendezések, nem annyira az árban, mint inkább a szállítási határ­időkben, esetleg a hitelfeltételekben vár­hatnak javulást. Exportlehetőségeink Ami az európai szocialista országok fejlett tőkésországokba irányuló export­ját illeti, a növekedés 1970-ben valószí­nűleg az előző évi ütemben folytatódik, némi lassulás inkább 1971-re várható. Egyes korszerű gyártmányaik forgalma azonban továbbra is gyors ütemben nő­het. Azokban a gépipari termékekben, amelyeket ma már kevés tőkéscég gyárt, „hézagpótló" szerepük folytán pozíciói­kat megtarthatják. Magyarország fejlett tőkésországokba való gépeladásainál a korábbi években kiszélesedett kooperációs kapcsolatok és egyes korszerű termékek exportsikerei alap­já­n az idén az üzem gyorsulására, 1971-ben az ütem fenntartására lehet számítani. Az európai szocialista orszá­gok, így mi is, gépeiket nem a fejlett, hanem főként a fejlődő országokban ér­tékesítik. Az oda irányuló export hely­zete elsősorban attól függ, hogyan ala­kul ezeknek az országoknak a fizetési mérlege. A nyersanyagárak még emel­kednek, így remélni lehet, hogy a fejlődő országok gépvásárlásai is bővülnek. Szokol János A gépipari termelés növekedése a­ ­Zwrt Konjunktúra a tőkés géppiacon fejlett tőkés országokban (%-ba­n) 1967 1968 1969 •­ USA - 0,7 3.7 4,5 Kanada 0,0 4.8 9.9 Japán 29,9 27.8 22.4 Nyugat-E­urópa 0.9 6.9 13.2 Közös I­iao — 0.9 8.9 16.3 EETA 0.0 6,0 H­ O­NSZK — 7.0 12.3 19.6 Anglia — 0.9 6.1 5.6 Franciaország­ 3.4 5.8 17,1 Olaszország 11.3 4.6­­ 7,5 Svédország 0.8 4.6 12.9 Belgium 0.9 2.7 14.» Hollandia 2.5 6.5 10.» 6) Svájc* 3.8 ( 12.3 6) Ausztria 2.6 6.8 16.9 OECD-országok összesen: 1.6 7.0 9.8 *­ Kilenc h­avi adatok b) Hat havi adatok Forrás: OECD Industrial Production, 1970. 4. szám. FIGYELŐ, 1970. SZEPTEMBER 16. EXPORT - IMPORT Olasz gépek Magyarországon Négy olasz gyártmányú vegytisztító berendezést helyeznek üzembe a közel­jövőben a szolnoki Patyolat-nál. Cecca­­to típusú automata gépkocsi felsőmosó­berendezést vett Olaszországból — a külkereskedelem közvetítésével a pécsi 14-es Autójavító Vállalat. Kooperáció A közelmúltban műszaki és kereske­delmi egyezményt írt alá Budapesten az IKARUS, a MOGÜRT és a Steyr-Daim­­ler Puch. A legújabb megállapodás sze­rint a szerződő felek 7,11 és 12 méter hosszú modern konstrukciójú autóbuszo­kat állítanak elő. A kooperáció kibővíti az eddigi üzleti forgalmat és újabb piaci lehetőségeket biztosít a közös termék ré­szére. Az autóbuszok Steyr-Ikarus fel­irattal kerülnek forgalomba. A Steyr a magyar gépjárműipar hagyományos partnerei közé tartozik. Új import — orosz teázó A Szojuz Interag szovjet külkereske­delmi vállalat az ARTEX-en keresztül előregyártott és a helyszínen összesze­relhető, kereskedelmi célokat szolgáló pavilonokat szállít Magyarországra. El­sők között orosz teázót állítottak üzem­be Siófokon. üveggyár Hyderabadban Az EMEXPORT nemrégiben indította útnak az indiai Hyderabadban épülő üveggyár berendezéseinek utolsó szállít­mányát. A magyar gépgyártók gyors munkát végeztek: négy hónap alatt ké­szítették el és szállították le a naponta 85 tonna üveget olvasztó és feldolgozó gyár berendezéseit. A gépek szerelése a tervek szerint 1971 első hónapjaiban kez­dődik meg. Az ÉMEXPORT egy másik jelentős export rendelésének teljesítését ugyancsak az elmúlt hetekben kezdte meg. Jugoszlávia legnagyobb hideghen­germűve üzemcsarnokának acélszerke­zeteit hazánkban készítik el. Az utolsó szállítmányt a tervek szerint 1971 már­ciusáig adja át jugoszláv partnerének az ÉMEXPORT. Külföldi berendezések Üzembe helyezték az NSZK-ból im­portált Windmöller-Hölscher gépsor el­ső egységét, a Polylux párnazsákgyártó berendezést a Tiszai Vegyikombinátban. Egy új téglagyár építéséhez különféle berendezéseket importál a külkereske­delem Gyulára Csehszlovákiából, Olasz­országból és Svájcból. Magyar termékek Csehszlovákiának A Nikex Külkereskedelmi Vállalat forgalmában Csehszlovákia igen jelen­tős helyet foglal el. Az idén több mil­lió rubel értékben exportál építőipari gépeket, aszfaltkeverőket, építési felvo­nókat, csavarszivattyúkat, akvaglóbuszo­­kat, bányafejtő-rakodókat, különféle ipari festőberendezéseket, ipari alma­­kat az Egyesült Izzó. A DFL—11-es tí­­zos geofizikai műszereket is. Szovjet exportgépsorok Szovjet megrendelésre gyárt gépsoro­­zatákat, az olajbányászatban használa­­tosú fénycsőbeforrasztó automatából hat darabot, az LG—4-es gyújtószerelő gépből 15 darabot, az SZ—215 sorozat­ból pedig három darabot gyárt az Egye­sült Izzó gépszereldéje szovjet exportra. 7 Optikai cikkek importja Az OFOTÉRT a Szovjetunióból az idén 70 ezer darab fényképezőgépet vásárolt, jövőre a behozatal eléri a 100 ezer da­rabot. Lengyelországból jövőre 400 ezer rubelért vásárol a magyar vállalat na­gyítókat, diavetítőket stb. Az olasz Sa­­file cégtől például szemüvegkeretet, a Ferraria cégtől színesfilmeket, a Benci­­ni cégtől 500 automata diavetítőket vá­sárol. De számos új céggel tovább bő­víti az OFOTÉRT kereskedelmi kapcso­latait a jövő évben. Magyar tv 25 országban 25 országba szállít az ELEKTROIM­­PEX az idén magyar tv-készülékeket. Egyik új piac Irak, ahol két évvel ez­előtt jelentek meg az Orion gyártmányú tv-készülékek. Zseblámpa-gépsor Zseblámpaelemet gyártó gépsort vásá­rolt az Akkumulátorgyár a nyugat-ber­lini Nikolaus Branz cégtől. A gépsort 1971. június 30-ig szállítják Budapestre. A berendezés értéke több mint 100 ezer dollár.

Next