Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1970-09-16 / 37. szám
Amíg 1968-ban a gépgyártás emelkedése — Japánt kivéve — éppen csak követte, vagy mint az USA-ban, el sem érte az ipari termelés növekedését, addig 1969-ben már jelentékenyen mégha A gépkülkereskedelem növekedése továbbra is jelentősen meghaladta a gépipari termelés ütemét (1968-ban kétszer, 1969-ben 2,3-szor gyorsabban nőtt), ami a nemzetközi munkamegosztás lendületes fejlődését jelzi a fejlett tőkésországok gépgyártásában. Mind a gépexport, mind a gépimport gyorsabban nőtt, mint az előző évben. A gépek részesedése az importban emelkedett nagyobb mértékben, miután a belső piacok felvevőképességének tágulása a külföldi áruknak is nagyobb teret engedett, elősegítve az importkorlátozások mérséklődését. Élen a Közös Piac Az általános tendenciák országonként és gépfajtánként eltérően érvényesülnek. A gépipari termelés növekedése mailben a fejlett tőkésországok túlnyomó többségében gyorsult, mégpedig döntően Nyugat-Európában, elsősorban a Közös Piac országaiban. Az NSZK és Franciaország gépiparának expanziójánál a tőkés világban csak Japáné volt nagyobb mértékű. A Német Szövetségi Köztársaság beruházóinak biztonságérzetét növelték az ország — több éve tartó — külkereskedelmi sikerei, a márka szilárd helyzete. Franciaországban a frank leértékelését megelőző hónapokban a pénzzel szembeni bizalmatlanság befektetési és vásárlási hullámot, következésképpen termelésnövekedést idéztett elő, ami a leértékeléssel előnyösebbé tett export révén csak fokozódott. A kisebb európai tőkésországok közül Ausztria, Belgium, Hollandia, Svájc és Svédország gépgyártásának nagyarányú fejlődését a belföldi értékesítési lehetőségek javulásánál is jobban segítette az, hogy ki tudták aknázni a nagyobb tőkésországok, főként az NSZK és Franciaország géppiacának kedvező konjunktúráját. Angliában a növekedési ütem — a többi országgal ellentétben — enyhén mérséklődött, ami a fizetési mérleg és a gazdaság egyensúlyának érdekében követett, a belső piacot és az importot korlátozó, az exportot elősegítő gazdaságpolitikára vezethető vissza. Japánban az előző évhez hasonlóan valamelyest mérséklődött a gépipar növekedési üteme, de még így is kimagasló volt. Az USA-ban a termelés emelkedésének mértéke alig volt nagyobb, mint az előző évben, mert a gyártókapacitást kimerítették. Az elektronika kiugrása A fejlett tőkésországok 1969. évi gépkülkereskedelmét egyebek között az jellemezte, hogy a kedvező konjunkturális helyzetben a forgalom még inkább az egymás közötti kapcsolatra koncentrálódott. A szocialista, és a fejlődő országokba való eladás és az onnan származó import ugyan emelkedett, de az ütemkülönbség (azaz a forgalomban való részesedés) a fejlett tőkés átvevő, illetve szállító országok javára nőtt. A szállító és vevő országok fontossági sorrendje így alakult: fejlett tőkésországok, fejlődő országok, szocialista országok. A konjunktúra elsősorban az elektrotechnikai (beleértve az elektronikus) termékek számára kedvezett, mégpedig olyannyira, hogy a termékcsoport a termelés és az export növekedésében kis híján átvette (több országban át is vette) a vezetést az utóbbi években legerőteljesebben fejlődő járműipari ágazattól. A szűkebb értelemben vett elektrotechnika — tehát nem elektronikus — gyártmányok termelése és exportja valamivel kevésbé nőtt, mint az összgépiparé; az átlagtól való elmaradása ferladta azt. A legtöbb országban a vegyipar még mindig a leggyorsabban fejlődő iparág, de dinamikáját a gépipar Nyugat-Európában erősen megközelítette és Japánban meghaladta emelésben a háztartási gépeknél, az exportban a beruházási elektrotechnikai cikkeknél jelentkezett. A kereslet mindkét termékcsoportnál nagy volt, így a fejlett tőkésországok jelentősen fokozták importjukat, különösen a háztartási készülékekét. (Az utóbbiak piacát Olaszország uralta.) Az általános gépek közül az átlagosnál nagyobb mértékben a programvezérlésű szerszámgépek, a mezőgazdasági, az építő-, az útépítő- és a textilgépek termelése nőtt. A fejlett, tőkésországok a gyártást fokozatosan a termelés racionalizálását, gazdaságosságát legjobban szolgáló gépek előállítására összpontosítják és a hagyományos típusok iránti igények kielégítését mindinkább a külföldi szállítókra hagyják. Az ilyen hézagtöltő export nagy részét bonyolítja le Olaszország, de bekapcsolódnak a szocialista országok is. A járműipari, ágazatban a közúti gépjárművek gyártása az előző évi nagyobb fejlődés után a fejlett tőkésországok zömében csak enyhén emelkedett. Az USA termelése erősem Olaszországé, Angliáé enyhébben visszaesett. Másfelől viszont Japán, az NSZK és Franciaország termelése 18—27 százalékkal emelkedett. Emelkedő gépárak 1969-ben a legtöbb gép ára emelkedett. Jelentékenyen szűkült az a kör, amelyre korábban a változatlan ár volt a jellemző, és mérséklődött több régi gyártmánytípus lefelé irányuló ármozgása. Az árakat alakító tényezők között — a műszaki-gazdasági paraméter-javulás mellett — az emelkedés irányában hatott néhány országban az alapanyagár és a munkabérnövekedés (USA, Olaszország, Franciaország), az erősödő inflációs tendencia, a valuta-értékváltozás. A belföldi árak 1968-ban tapasztalt emelkedő irányzata 1969-ben erősödött és érezhetően, de korlátozott mértékben átterjedt az exportra is. A legnagyobb mértékben — 13 százalékkal — a korszerű, magas termelékenységet biztosító gépek exportára emelkedett. (Tudományos kutatási műszerek, automatikus folyamat vezérlők, numerikus vezérlésű szerszámgépek, illetve orvosi készülékek, speciális kőolajkitermelő és egyéb bányászati berendezések.) Közepes mértékű (8 százalék körüli) áremelkedés tapasztalható a hagyományos, de javított paraméterű típusoknál (személygépkocsik, autóbuszok). Átlag 3 százalékkal nőtt a tehergépkocsik, a belső égésű motorok és a hagyományos szerszámgépek exportára. Összegezve az ármozgásokat: az exportárak a fejlett tőkésországok piacán átlag mintegy 5 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a belföldi árak növekedése 7 százalék volt. Megállapítható, hogy a gépek világpiaci ára 1969-ben is kevésbé volt konjunktúraérzékeny, mint a gépek belföldi ára. Kilátások 1971-re Úgy tűnik, hogy 1971-ben a tőkésországokban a gépkonjunktúra a tetőpontot követő, enyhén leszálló ágba érkezik. Megmutatkozik ez a gépkeresletet elsősorban meghatározó beruházási tevékenység lassulásában is. Kivétel az USA és Anglia, ahol a korábban bevezetett, fékező intézkedéseket, fokozatosan hatályon kívül helyezik. Ide sorolható Olaszország is, ahol a termelés emelkedése tavaly a sztrájkok és a belpolitikai feszültségek miatt mérsékelt volt. A tőkésországok összességének 1971. évi gápkonjunktúrája így az 1970. évi színvonalat várhatóan tartani tudja, vagy csak kevéssel marad el attól. A gépelhelyezés fő piacai a tőkésországok számára a nyugat-európai országok. A verseny azonban a konjunktúra lanyhulásával párhuzamosan éreződik, növekszik az érdeklődés a szocialista és a fejlődő országok piaca iránt. A szocialista és a fejlődő országok a növekvő érdeklődést előnyösebb üzletek kötésére használhatják fel. Az üzleti feltételek a vevők számára javulnak, a szállítási határidők rövidülnek, a hiteleladások aránya nő és a hitelidők hosszabbodnak. Növekszik a tőkés gépgyártó cégek hajlandósága a fúzióra, de a szocialista és a fejlődő országokból való partnerekkel a termelési és értékesítési együttműködésre is. A szocialista országok behozatala számára a tőkés géppiaci konjunktúra mérséklődéséből származó előnyök gépfajtánként különböző mértékűek lesznek. Minthogy a szocialista országok gépimportját túlnyomó részben a termelés modernizálására szolgáló gépek alkotják, amelyek keresett berendezések, nem annyira az árban, mint inkább a szállítási határidőkben, esetleg a hitelfeltételekben várhatnak javulást. Exportlehetőségeink Ami az európai szocialista országok fejlett tőkésországokba irányuló exportját illeti, a növekedés 1970-ben valószínűleg az előző évi ütemben folytatódik, némi lassulás inkább 1971-re várható. Egyes korszerű gyártmányaik forgalma azonban továbbra is gyors ütemben nőhet. Azokban a gépipari termékekben, amelyeket ma már kevés tőkéscég gyárt, „hézagpótló" szerepük folytán pozícióikat megtarthatják. Magyarország fejlett tőkésországokba való gépeladásainál a korábbi években kiszélesedett kooperációs kapcsolatok és egyes korszerű termékek exportsikerei alapján az idén az üzem gyorsulására, 1971-ben az ütem fenntartására lehet számítani. Az európai szocialista országok, így mi is, gépeiket nem a fejlett, hanem főként a fejlődő országokban értékesítik. Az oda irányuló export helyzete elsősorban attól függ, hogyan alakul ezeknek az országoknak a fizetési mérlege. A nyersanyagárak még emelkednek, így remélni lehet, hogy a fejlődő országok gépvásárlásai is bővülnek. Szokol János A gépipari termelés növekedése a Zwrt Konjunktúra a tőkés géppiacon fejlett tőkés országokban (%-ban) 1967 1968 1969 • USA - 0,7 3.7 4,5 Kanada 0,0 4.8 9.9 Japán 29,9 27.8 22.4 Nyugat-Európa 0.9 6.9 13.2 Közös Iiao — 0.9 8.9 16.3 EETA 0.0 6,0 H ONSZK — 7.0 12.3 19.6 Anglia — 0.9 6.1 5.6 Franciaország 3.4 5.8 17,1 Olaszország 11.3 4.6 7,5 Svédország 0.8 4.6 12.9 Belgium 0.9 2.7 14.» Hollandia 2.5 6.5 10.» 6) Svájc* 3.8 ( 12.3 6) Ausztria 2.6 6.8 16.9 OECD-országok összesen: 1.6 7.0 9.8 * Kilenc havi adatok b) Hat havi adatok Forrás: OECD Industrial Production, 1970. 4. szám. FIGYELŐ, 1970. SZEPTEMBER 16. EXPORT - IMPORT Olasz gépek Magyarországon Négy olasz gyártmányú vegytisztító berendezést helyeznek üzembe a közeljövőben a szolnoki Patyolat-nál. Ceccato típusú automata gépkocsi felsőmosóberendezést vett Olaszországból — a külkereskedelem közvetítésével a pécsi 14-es Autójavító Vállalat. Kooperáció A közelmúltban műszaki és kereskedelmi egyezményt írt alá Budapesten az IKARUS, a MOGÜRT és a Steyr-Daimler Puch. A legújabb megállapodás szerint a szerződő felek 7,11 és 12 méter hosszú modern konstrukciójú autóbuszokat állítanak elő. A kooperáció kibővíti az eddigi üzleti forgalmat és újabb piaci lehetőségeket biztosít a közös termék részére. Az autóbuszok Steyr-Ikarus felirattal kerülnek forgalomba. A Steyr a magyar gépjárműipar hagyományos partnerei közé tartozik. Új import — orosz teázó A Szojuz Interag szovjet külkereskedelmi vállalat az ARTEX-en keresztül előregyártott és a helyszínen összeszerelhető, kereskedelmi célokat szolgáló pavilonokat szállít Magyarországra. Elsők között orosz teázót állítottak üzembe Siófokon. üveggyár Hyderabadban Az EMEXPORT nemrégiben indította útnak az indiai Hyderabadban épülő üveggyár berendezéseinek utolsó szállítmányát. A magyar gépgyártók gyors munkát végeztek: négy hónap alatt készítették el és szállították le a naponta 85 tonna üveget olvasztó és feldolgozó gyár berendezéseit. A gépek szerelése a tervek szerint 1971 első hónapjaiban kezdődik meg. Az ÉMEXPORT egy másik jelentős export rendelésének teljesítését ugyancsak az elmúlt hetekben kezdte meg. Jugoszlávia legnagyobb hideghengerműve üzemcsarnokának acélszerkezeteit hazánkban készítik el. Az utolsó szállítmányt a tervek szerint 1971 márciusáig adja át jugoszláv partnerének az ÉMEXPORT. Külföldi berendezések Üzembe helyezték az NSZK-ból importált Windmöller-Hölscher gépsor első egységét, a Polylux párnazsákgyártó berendezést a Tiszai Vegyikombinátban. Egy új téglagyár építéséhez különféle berendezéseket importál a külkereskedelem Gyulára Csehszlovákiából, Olaszországból és Svájcból. Magyar termékek Csehszlovákiának A Nikex Külkereskedelmi Vállalat forgalmában Csehszlovákia igen jelentős helyet foglal el. Az idén több millió rubel értékben exportál építőipari gépeket, aszfaltkeverőket, építési felvonókat, csavarszivattyúkat, akvaglóbuszokat, bányafejtő-rakodókat, különféle ipari festőberendezéseket, ipari almakat az Egyesült Izzó. A DFL—11-es tízos geofizikai műszereket is. Szovjet exportgépsorok Szovjet megrendelésre gyárt gépsorozatákat, az olajbányászatban használatosú fénycsőbeforrasztó automatából hat darabot, az LG—4-es gyújtószerelő gépből 15 darabot, az SZ—215 sorozatból pedig három darabot gyárt az Egyesült Izzó gépszereldéje szovjet exportra. 7 Optikai cikkek importja Az OFOTÉRT a Szovjetunióból az idén 70 ezer darab fényképezőgépet vásárolt, jövőre a behozatal eléri a 100 ezer darabot. Lengyelországból jövőre 400 ezer rubelért vásárol a magyar vállalat nagyítókat, diavetítőket stb. Az olasz Safile cégtől például szemüvegkeretet, a Ferraria cégtől színesfilmeket, a Bencini cégtől 500 automata diavetítőket vásárol. De számos új céggel tovább bővíti az OFOTÉRT kereskedelmi kapcsolatait a jövő évben. Magyar tv 25 országban 25 országba szállít az ELEKTROIMPEX az idén magyar tv-készülékeket. Egyik új piac Irak, ahol két évvel ezelőtt jelentek meg az Orion gyártmányú tv-készülékek. Zseblámpa-gépsor Zseblámpaelemet gyártó gépsort vásárolt az Akkumulátorgyár a nyugat-berlini Nikolaus Branz cégtől. A gépsort 1971. június 30-ig szállítják Budapestre. A berendezés értéke több mint 100 ezer dollár.