Figyelő, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-05 / 1. szám
7 jjfPjT Jfsm Jf/B XVI. ÉVFOLYAM lassosítvány van... Kevés a gépjármű és kevesen választják a gépjárművezetői foglalkozást. Emiatt a meglevő gépjárműveket sem lehet kihasználni. A vállalatok erőfeszítései nyomán csökken ugyan, de még mindig magas a túlórák száma (224—260 óra). A gépjárművezetői hiány összefügg az általános munkaerőhelyzet feszültségeivel, de önmagában ezzel nem lehet megmagyarázni. Nem képezünk elég hivatásos gépkocsivezetőt? Oktatás az Autóközlekedési Tanintézetben, az MHSZ-szervezetekben és néhány fuvarozó vállalatnál folyik. Az Autóközlekedési Tanintézetben évente 12 ezer hivatásos gépkocsivezetőt képeznek ki. A Magyar Honvédelmi Szövetség szervezeteiben elsősorban a honvédségi igényeknek megfelelően a sorköteles, katonai bevonulás előtt álló 17—18 éves fiatalok köréből képeznek gépkocsivezetőket. Az MHSZ-ben évente több mint tízezren szereznek hivatásos gépjárművezetői jogosítványt, de csak kevesen választják a gépkocsivezetést civil foglalkozásként. Az MHSZ-ben kiképzetteknek — egy reprezentatív felmérés szerint — közel háromnegyed része szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik, vagy szakmunkástanuló, a leszerelés után saját szakmájukban helyezkednek el. A közúti közlekedési vállalatok által szervezett ^ÁRA: 2 FORINT. _____ „Eltűnt" gépkocsivezetők A hivatásos gépjárművezetői engedéllyel rendelkezők közül Gépkocsivezetőként dolgozik Más munkát végez 135 ezer (38%) 310 ezer (78%) Az állást kínáló hirdetéseket olvasva feltűnik, hogy a szóbanforgó állások jelentős része gépkocsivezetői munkakör. A gépjárművezetők iránti nagy keresletet indokolja a gépjárműállomány rohamos emelkedése. (1965 és 1970 között a közúti gépjárműállomány — vontatók nélkül — 66 százalékval, közel 50 ezer darabbal, a vontatók száma pedig 212 százalékkal, 34 ezer darabbal növekedett.) 1971. I. félévében, a tervezettnél 1925 fővel (5,8 százalékkal) kevesebb gépkocsivezető állt a gépjárműállománynak mintegy 90 százalékával rendelkező 4 vállalat (Volán Tröszt, Építőipari Szállítási Vállalat, Belkereskedelmi Szállítási Vállalat és a Fővárosi Szállítási Vállalat) rendelkezésére. A létszámhiányt a 20—40 túlórával növelt munkaidő-alap figyelembe vételével számolták. Ha a létszámszükséglet megállapításánál a havi 210 órásból indulunk ki, a létszámhiány meghaladja a 7000 főt is. Ez azt is jelenti, hogy fokozódnak a létszámhiány negatív következményei. Tartóssá vált a feszültség a fuvarigények és a szállítási kapacitás között, tanfolyamok, valamint — áttételesen — a munkaközösségek is hozzájárulhatnak a gépjárművezetői utánpótlás képzéséhez. Az elmúlt öt évben évente 22—25 ezer hivatásos gépjárművezetői jogosítványt adtak ki. 1970-ben ez a szám 19 ezerreesett vissza, mivel a képzési idő hosszabb lett. 1966—70 között összesen 112 ezer jogosítványt adtak ki, ez több mint kétszerese a gépjárműállomány növekedésének, de a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezők jó része más munkakörben helyezkedett el. 1970. december 31-én 445 ezer érvényes, hivatásos gépjárművezetői engedély volt az országban, ugyanakkor a gépkocsivezetői munkakörben dolgozók múlt év végi száma kb. 135 ezerre tehető. A kiadott gépkocsivezetői engedélyek száma több mint háromszorosa az aktív gépjárművezetőkének. Kérdés, hogy a két szám közötti különbség létrejöttében minek van nagyobb szerepe annak, hogy a kiképzettek egy része nem vállal gépjárművezetői munkát, vagy a szakmából való elvándorlásnak? Hová lettek ? Az előzőekben már utaltunk rá, hogy az MHSZ-ben kiképzetteknek nagyobb hányada eredeti szakmájában helyezkedik el. Ezek létszáma a 10 éves képzés alatt mintegy 80—100 ezerre tehető. Feltételezhető, hogy az egyéb tanfolyamokon képzetteknek bizonyos hányada szintén a ..gépjárművezetői szakmán" kívül marad. Jelentős azoknak a gépjárművezetőknek a száma, akik foglalkozásukat elhagyva más területen helyezkednek el. Ennek indokául azt hozzák fel, hogy a gépjárművezetők nincsenek eléggé megbecsülve. A sok túlóra miatt túl hosszú a munkaidő, a munkakörülmények — a fokozódó közúti forgalom miatt — romlanak, nő az idegi megterhelés, roszszabb a szociális-egészségügyi ellátottság, mint a telepített iparban. Mindehhez képest pedig alacsony a gépjárművezetők bére. Bár a 16.1971. MVM—KPM rendelet igyekszik a bérproblémákat megnyugtatóan rendezni. . A gépjárművezetői munkakört elhagyók pontos számáról nincsenek megbízható ismereteink. Egyébként, a szakmával nem rendelkező gépkocsivezetők jórészt csak segédmunkásként tudnak elhelyezkedni, tehát számukra az új munkakör kevésbé vonzó. A foglalkozási körön belüli munkaerővándorlásról bővebbek az ismereteink. A munkaerőmozgás a főtevékenységű fuvarozó vállalatoktól a közületek és a mezőgazdaság felé irányul. Ez összefügg azzal, hogy az elmúlt öt év alatt elsősorban a közületiknél és a mezőgazdaságban növekedett a gépjárművezetők száma. A közúti fuvarozó vállalatok gépjárműállománya 26 százalékkal, a közületiké, valamint a mezőgazdaságé 88,7 százalékkal nőtt. Ezen belül a tehergépjárművek száma több mint kétszeresére, a személygépkocsik szánta is több mint másfélszeresére (8600 darabbal) növekedett. A közületi személygépkocsik száma 1971. I. (~ (Folytatás a 2. oldalon) — AJ * ) Nyereség — milyen forrásból? (3. oldal) Fellendülőben a közműépítés (4. oldal) Érdekegyeztetés — felelősséggel (5. oldal) Japán közeledik (7. oldal) Az új lengyel ötéves terv (8. oldal) A zöldségtermelés gondjai (111 oldal) Változások az MNB központi szervezetében A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról hozott 1018/1971. (VI. 8.) sz. kormányhatározatnak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank. 1971. július 1. napjával átadta az Országos Takarékpénztárnak a tanácsok és intézményeik eddig általa kezelt bankszámláinak vezetését, — 1971. szeptember 1. napjával átvette a Magyar Beruházási Banktól az építőipari vállalatok forgóeszköz-finanszírozását és bankszámláinak vezetését, — 1971. november 1. napjával pedig átvette a vállalati beruházások hitelezését és az ezekhez kapcsolódó számlavezetést. A módosult feladatkör a Magyar Nemzeti Bankban szervezeti változtatásokat is szükségessé tett. A változások egyaránt szolgálják a jegybanki feladatok ellátásának erősítését és az operatív finanszírozó szervek nagyobb önállóságát. A jegybanki feladatok ellátásának erősítése érdekében a hitelpolitikai főosztályon új fejlesztési osztály létesült a fejlesztési célú vásárlóerő (fejlesztési alapok) alakulásának, a termelőeszköz-piac kínálati helyzetének, a gazdálkodó szervek felhalmozás jellegű hiteleinek és betéteinek, valamint általában a beruházások pénzügyi forrásainak elemzésére, tervezésére, illetve prognosztizálására. A belkereskedelmi főosztály ezentúl operatív finanszírozással nem foglalkozik, hanem jegybanki szinten foglalja össze a kereskedelem finanszírozásához szükséges információkat, foglalkozik az ágazat hitelezési és azzal összefüggő szabályozási problémáival, ellátja a kereskedelem operatív hitelezését végző központi és területi bankszervek szakirányítását, kezeli a kereskedelmi hitelkontingenseket, az ezekre irányuló hiteligényeket versenyezteti, tartja a kapcsolatot az általános kérdésekben a Belkereskedelmi Minisztériummal és a SZÖVOSZ-szal. (Ugyanezeket a jegybanki jellegű funkciókat a külkereskedelemmel kapcsolatban már régebben ellátja a bank külkereskedelmi főosztálya.) Az operatív finanszírozást ellátó központi szervezetben két hitel-főigazgatóság alakult. Az Ipari Hitelfőigazgatóság feladata az ipari és építőipari ágazatokba tartozó gazdálkodó szervek, az Élelmiszergazdasági Hitelfőigazgatóság feladata pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokhoz tartozó gazdálkodó szervek hitelellátása, illetve ezek finanszírozását ellátó más bankszervek ágazati hitelezési szakirányítása, továbbá a finanszírozási feladatkörükbe tartozó ágazatok termelőtevékenységéhez kapcsolódó külkereskedelmi, termelőeszköz-kereskedelmi, termék- és állatforgalmi, valamint egyes budapesti nagykereskedelmi szervek közvetlen hitelezése is abból a célból, hogy a realizálást a termeléstől a termékek forgalomba hozataláig közvetlenül is figyelemmel kísérhessék. A hitel-főigazgatóságok a jegybanki szabályok keretein belül önállóan végzik a hitelezést, részt vesznek a jegybanki intézkedések előkészítésében, kezelik az ágazatukra rájsgállapított hiúikontingenseket, versenyeztetik a hiteligényeket, továbbá rendszeres kapcsolatot tartanak az illetékes ágazati minisztériumokkal és a központi funkcionális szervek ágazati részlegeivel. A szolgáltatások fejlesztésének finanszírozása és sajátos problémáinak figyelemmel kísérése érdekében a bank központjában, hitel-főigazgatóságok kötelékébe nem tartozó, Közlekedési és Szolgáltatási Hitelfőosztály alakult. A budapesti tanácsi vállalatok, kiskereskedelmi vállalatok, valamint szövetkezetek, továbbá egyes budapesti minisztériumi nagykereskedelmi vállalatok finanszírozására megalakult az MNB Budapesti Intézete. Megszűnt a bank helyiipari hitelfőosztálya, a budapesti helyiipar operatív finanszírozását az intézet vette át, a megyei igazgatóságok által finanszírozott helyiipar hitelezésének szakirányítása pedig az illetékes főigazgatóság, illetőleg központi főosztályok feladata lett. • A Budapesti Folyószámla Központ, amelynek feladatköre a Magyar Beruhá(Folytatás a 6. oldalon) . r