Figyelő, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-05 / 1. szám

7 jjfPjT Jfsm Jf/B XVI. ÉVFOLYAM lassosítvány van... Kevés a gépjármű és kevesen vá­lasztják a gépjárművezetői foglalkozást. Emiatt a meglevő gépjárműveket sem lehet kihasználni. A vállalatok erőfeszí­tései nyomán csökken ugyan, de még mindig magas a túlórák száma (224—260 óra). A gépjárművezetői hiány összefügg az általános munkaerőhelyzet feszültségei­vel, de önmagában ezzel nem lehet meg­magyarázni. Nem képezünk elég hivatásos gépko­csivezetőt? Oktatás az Autóközlekedési Tanintézetben, az MHSZ-szer­vezetekben és néhány fuvarozó vállalatnál folyik. Az Autóközlekedési Tanintézetben éven­te 12 ezer hivatásos gépkocsivezetőt ké­peznek ki. A Magyar Honvédelmi Szövetség szer­vezeteiben elsősorban a honvédségi igé­nyeknek megfelelően a sorköteles, kato­nai bevonulás előtt álló 17—18 éves fia­talok köréből képeznek gépkocsivezető­ket. Az MHSZ-ben évente több mint tíz­ezren szereznek hivatásos gépjárműve­zetői jogosítványt, de csak kevesen vá­lasztják a gépkocsivezetést civil foglal­kozásként. Az MHSZ-ben kiképzetteknek — egy reprezentatív felmérés szerint — közel háromnegyed része szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy szak­munkástanuló, a leszerelés után saját szakmájukban helyezkednek el. A közúti közlekedési vállalatok által szervezett ^ÁRA: 2 FORINT. _____­ „Eltűnt" gépkocsivezetők A hivatásos gépjárművezetői engedéllyel rendelkezők közül Gépkocsivezetőként dolgozik Más munkát végez 135 ezer (38%) 310 ezer (78%) Az állást kínáló hirdetéseket olvasva feltűnik, hogy a szóbanforgó állások je­lentős része gépkocsivezetői munkakör. A gépjárművezetők iránti nagy keresletet indokolja a gépjárműállomány rohamos emelkedése. (1965 és 1970 között a közúti gépjárműállomány — vontatók nélkül — 66 százalékval, közel 50 ezer darabbal, a vontatók száma pedig 212 százalékkal, 34 ezer darabbal növekedett.) 1971. I. félévében, a tervezettnél 1925 fővel (5,8 százalékkal) kevesebb gépko­csivezető állt a gépjárműállománynak mintegy 90 százalékával rendelkező 4 vállalat (Volán Tröszt, Építőipari Szállí­tási Vállalat, Belkereskedelmi Szállítási Vállalat és a Fővárosi Szállítási Vállalat) rendelkezésére. A létszámhiányt a 20—40 túlórával növelt munkaidő-alap figye­lembe vételével számolták. Ha a létszám­­szükséglet megállapításánál a havi 210 órásból indulunk ki, a létszámhiány meg­haladja a 7000 főt is. Ez azt is jelenti, hogy fokozódnak a létszámhiány nega­tív következményei. Tartóssá vált a fe­szültség a fuvarigények és a szállítási kapacitás között, tanfolyamok, valamint — áttételesen — a munkaközösségek is hozzájárulhatnak a gépjárművezetői utánpótlás képzésé­hez. Az elmúlt öt évben évente 22—25 ezer hivatásos gépjárművezetői jogosítványt adtak ki. 1970-ben ez a szám 19 ezerre­­esett vissza, mivel a képzési idő hosszabb lett. 1966—70 között összesen 112 ezer jogosítványt adtak ki, ez több mint két­szerese a gépjárműállomány növekedésé­nek, de a hivatásos jogosítvánnyal ren­delkezők jó része más munkakörben he­lyezkedett­ el. 1970. december 31-én 445 ezer érvé­nyes, hivatásos gépjárművezetői engedély volt az országban, ugyanakkor a gépko­csivezetői munkakörben dolgozók múlt év végi száma kb. 135 ezerre tehető. A kiadott gépkocsivezetői engedélyek szá­ma több mint háromszorosa az aktív gépjárművezetőkének. Kérdés, hogy a két szám közötti különbség létrejöttében minek van nagyobb szerepe­ annak, hogy a kiképzettek egy része nem vállal gép­­járművezetői munkát, vagy a szakmából való elvándorlásnak? Hová lettek ? Az előzőekben már utaltunk rá, hogy az MHSZ-ben kiképzetteknek nagyobb há­nyada eredeti szakmájában helyezkedik el. Ezek létszáma a 10 éves képzés alatt mintegy 80—100 ezerre tehető. Feltéte­lezhető, hogy az egyéb tanfolyamokon képzetteknek bizonyos hányada szintén a ..gépjárművezetői szakmán" kívül ma­rad. Jelentős azoknak a gépjárműveze­tőknek a száma, akik foglalkozásukat el­hagyva más területen helyezkednek el. Ennek indokául azt hozzák fel, hogy a gépjárművezetők nincsenek eléggé meg­becsülve. A sok túlóra miatt túl hosszú a munkaidő, a munkakörülmények — a fokozódó közúti forgalom miatt — rom­lanak, nő az idegi megterhelés, rosz­­szabb a szociális-egészségügyi ellátott­ság, mint a telepített iparban. Mind­ehhez képest pedig alacsony a gépjármű­­vezetők bére. Bár a 16.1971. MVM—KPM rendelet igyekszik a bérproblémákat megnyugtatóan rendezni. . A gépjárművezetői munkakört elha­gyók pontos számáról nincsenek megbíz­ható ismereteink. Egyébként, a szakmá­val nem rendelkező gépkocsivezetők jó­részt csak segédmunkásként tudnak el­helyezkedni, tehát számukra az új mun­kakör kevésbé vonzó. A foglalkozási körön belüli munkaerő­­vándorlásról bővebbek az ismereteink. A munkaerőmozgás a főtevékenységű fu­varozó vállalatoktól a közül­etek és a me­zőgazdaság felé irányul. Ez összefügg az­zal, hogy az elmúlt öt év alatt elsősorban a közületiknél és a­ mezőgazdaságban növekedett a gépjárművezetők száma. A közúti fuvarozó vállalatok gépjármű­­állománya 26 százalékkal, a közületiké, valamint a mezőgazdaságé 88,7 százalék­kal nőtt. Ezen belül a tehergépjárművek száma több mint kétszeresére, a személy­­gépkocsik szánta is több mint másfélsze­resére (8600 darabbal) növekedett. A kö­zületi személygépkocsik száma 1971. I. (~ (Folytatás a 2. oldalon) — A­­J * ) Nyereség — milyen forrásból? (3. oldal) Fellendülőben a közműépítés (4. oldal) Érdekegyeztetés — felelősséggel (5. oldal) Japán közeledik (7. oldal) Az új lengyel ötéves terv (8. oldal) A zöldségtermelés gondjai (111 oldal) Változások az MNB központi szervezetében A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról hozott 1018/1971. (VI. 8.) sz. kormányhatározat­nak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank.­­ 1971. július 1. napjával átadta az Or­szágos Takarékpénztárnak a tanácsok és intézményeik eddig általa kezelt bankszámláinak vezetését, — 1971. szeptember 1. napjával átvette a Magyar Beruházási Banktól az épí­tőipari vállalatok forgóeszköz-finan­szírozását és bankszámláinak vezeté­sét, — 1971. november 1. napjával pedig át­vette a vállalati beruházások hitele­zését és az ezekhez kapcsolódó szám­lavezetést. A módosult feladatkör a Magyar Nem­zeti Bankban szervezeti változtatásokat is szükségessé tett. A változások egyaránt szolgálják a jegybanki feladatok ellátá­sának erősítését és az operatív finanszí­rozó szervek nagyobb önállóságát. A jegybanki feladatok ellátásának erő­sítése érdekében a hitelpolitikai főosztá­lyon új fejlesztési osztály létesült a fej­lesztési célú vásárlóerő (fejlesztési ala­pok)­­ alakulásának, a termelőeszköz-piac kínálati helyzetének, a gazdálkodó szer­vek felhalmozás jellegű hiteleinek és be­téteinek, valamint általában a beruházá­sok pénzügyi forrásainak elemzésére, ter­vezésére, illetve prognosztizálására. A belkereskedelmi főosztály ezentúl operatív finanszírozással nem foglalkozik, hanem jegybanki szinten foglalja össze a kereskedelem finanszírozásához szüksé­ges információkat, foglalkozik az ágazat hitelezési és azzal összefüggő szabályozá­si problémáival, ellátja a kereskedelem operatív hitelezését végző központi és te­rületi bankszervek szakirányítását, kezeli a kereskedelmi hitelkontingenseket, az ezekre irányuló hiteligényeket versenyez­teti, tartja a kapcsolatot az általános kér­désekben a Belkereskedelmi Miniszté­riummal és a SZÖVOSZ-szal. (Ugyan­ezeket a jegybanki jellegű funkciókat a külkereskedelemmel kapcsolatban már régebben ellátja a bank külkereskedelmi főosztálya.) Az operatív finanszírozást ellátó köz­ponti szervezetben két hitel-főigazgatóság alakult. Az Ipari Hitelfőigazgatóság fel­adata az ipari és építőipari ágazatokba tartozó gazdálkodó szervek, az Élelmi­szergazdasági Hitelfőigazgatóság felada­ta pedig a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari ágazatokhoz tartozó gazdálkodó szervek hitelellátása, illetve ezek finan­szírozását ellátó más bankszervek ágaza­ti hitelezési szakirányítása, továbbá a fi­nanszírozási feladatkörükbe tartozó ága­zatok termelő­­tevékenységéhez kapcsoló­dó külkereskedelmi, termelőeszköz-keres­kedelmi, termék- és állatforgalmi, vala­mint egyes budapesti nagykereskedelmi szervek közvetlen hitelezése is abból a célból, hogy a realizálást a termeléstől a termékek forgalomba hozataláig közvet­lenül is figyelemmel kísérhessék. A hitel-főigazgatóságok a jegybanki szabályok keretein belül önállóan végzik a hitelezést, részt vesznek a jegybanki intézkedések előkészítésében, kezelik az ágazatukra rájs­gállapított hiúikont­ingen­­seket, versenyeztetik a hiteligényeket, to­vábbá rendszeres kapcsolatot tartanak az illetékes ágazati minisztériumokkal és a központi funkcionális szervek ágazati részlegeivel. A szolgáltatások fejlesztésének finan­szírozása és sajátos problémáinak figye­lemmel kísérése érdekében a bank köz­pontjában, hitel-főigazgatóságok kötelé­kébe nem tartozó, Közlekedési és Szol­gáltatási Hitelfőosztály alakult. A budapesti tanácsi vállalatok, kiske­reskedelmi vállalatok, valamint szövet­kezetek, továbbá egyes budapesti minisz­tériumi nagykereskedelmi vállalatok fi­nanszírozására megalakult az MNB Bu­dapesti Intézete. Megszűnt a bank helyiipari hitelfő­­osztálya, a budapesti helyiipar operatív finanszírozását az intézet vette át, a me­gyei igazgatóságok által finanszírozott helyiipar hitelezésének szakirányítása pedig az illetékes főigazgatóság, illetőleg központi főosztályok feladata lett. • A Budapesti Folyószámla Központ, amelynek feladatköre a Magyar Beruhá­(Folytatás a 6. oldalon) . r

Next