Figyelő, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

. . INDÍTÁS - GYORSÍTÁS - BEFEJEZÉS Az országgyűlés legutóbbi költség­­vetési vitájában elhangzott pénzügymi­niszteri expozé szerint 1974-ben a nép­gazdaság adóalapjainak bővülése arány­ban volt a nemzeti jövedelem termelésé­vel. A népgazdasági terv ugyanis 1974-re 118,3, milliárd forintos beruházási volu­mennel számolt, és — bár az adatok ter­mészetesen még nem véglegesek — ennyit fordítottunk a szocialista szektor beruházásaira. Az előző évhez képest ez 9,3 százalékos növekedésnek felel meg. A beruházások volumene — a korábbi évek stagnálása után — 6—7 százalékkal emel­kedett. (Az árszínvonal emelkedése kb. 3 százalék volt.) repet. Az egyik legjelentősebb a terv­­szállítások késedelme, illetve hiányossá­ga. A tapasztalatok szerint 1974-ben újból romlott a tervellátottság foka, mégpedig nemcsak a nagyberuházásoknál. Lassítja a kezdést a szanálások, a kisajátítások, tehát a területelőkészítés elhúzódása is. Ez részben a beruházókon, részint a taná­csokon múli­k. Ugyancsak a kezdés elhúzódásához ve­zet a beruházások lassú jóváhagyása. A bank jelentése szerint ennek oka első­sorban a megfelelően előkészített beru­házási javaslatok hiánya. Az 1974-re ter­vezett indítások közül 1973-ban csak a Kiskunhalasi Új Kötöttárugyárat hagy­(Folytatás a 2. oldalon) A beruházásra szánt pénzt azonban nem egészen arra költöttük, amire erede­tileg szántuk. A legsúlyosabb gond, kétségtelenül az egyedi nagyberuházásoknál mutatkozott. Az immár gigantikus méretű egyedi nagyberuházásoknál nem mindig a kivi­­telezés során „úszik el'' a határidő. Ebben a legtöbb esetben az indítás kényemes­­sége, lassúsága a ,dudás". Amint az az ábrából is látható, a nép­­gazdasági terv minden évben kb. ugyan­annyi pénzt szán az előkészítésre és az induló beruházásokra, mint a befeje­zésre. 1974-ben ennél lényegesebben többet, hiszen a befejezések száma vi­szonylag kevés volt, viszont az 1972-es, 1973- as, kevés indítás ellensúlyozására, 1974- ben eredetileg 9 beruházás kezdé­sét engedélyezte a terv. Ez év közben még hárommal bővült (a Lenin Kohászati Művek, Acélművének bővítése, a Simon­­tornyai Bőrgyár rekonstrukciója, a szovjet—magyar gázvezeték II. szakasza) és engedélyezték 3 újabb nagyberuházás előkészítését (Dunaújvárosi Konverteres Acélmű, Bükkábrányi Hőerőmű, Rábai Cukorgyár). Ez összesen 15 nagyberuhá­zás, amely — úgy tűnik — soknak bi­zonyult, hiszen az­ indításra szánt ösz­­szegeket nem sikerült felhasználni. (2,6 milliárdból 1,4 milliárd forintot novem­ber 30-ig nem teljesítettek.) A lassú és alacsony színvonalú előké­szítésben különböző okok játszanak szó­ 1913. évi 1911. évi 1911. x tény­terv !—XI. hé Adatai 13,1 19,3 44,4 Válalati 54,6 51,3 55,6 ­­­st*" A lakosság szolgáltatásokkal való, meg-­­ felelő szintű ellátása életszínvonal-politi­kául, szemes része, nélkülözhetetlen ki­egészítője. A kormány jelentős erőfeszí­téseket tesz ennek érdekében amik­or egy­részt a közgazdasági­­szabályozók rend­szeres továbbfejlesztésével, másrészt nagy összegű támogatással gyorsítja a szolgáltatások fejlesztését. A növekvő igények kielégítésének elő­segítésében minden társadalmi és gazda­sági szervezetnek­ részt kell vennie. Tár­sadalmi összefogással kell megtalálni azokat a formákat amelyek segítségével a kisebb települések ellátása is gazdasá­gosan megoldható. A szolgáltatások vég­zésében a szocialista és a magánszektor egyaránt fontos szerepet játszik. Az esz­közigényes és nagyobb felkészültséget kí­vánó szolgáltatásokat a szocialista szek­tor hivatott elvégezni, ugyanakkor a ma­gánszektor szerepe a hagyományos szol­gáltatásokban fontos, és elsősorban a ki­sebb települések ellátásában meghatározó. Tíz év... Az ipari szövetkezetek szolgáltatóháló­­zata 1960—1970 között alakult ki. Tíz év alatt a felvevőhelyek száma 6700-ról 12 000-re nőtt. A tevékenységek teljesít­ményértéke több mint 80 százalékkal emelkedett. A növekedés nem volt töret­len, 1968-1970 között lavult. A javítást és szolgáltatást végző ipari szövetkezetek aránya a szocialista szek­toron belül 1967-ig nőtt, azután csökkent. Az arányváltozás oka egyrészt az, hogy a szövetkezetek javító-szolgáltató tevé­kenységének 70 százaléka hagyományos szolgáltatás, amelynek fejlődése az igé­nyek stagnálása és a nem kielégítő jöve­delmezőség miatt mérsékelt volt; más­részt az, hogy az állami szektorban első­sorban a legújabb igényeket kielégítő szolgáltatások fejlődtek gyorsan (elektro­akusztikai és háztartási készülékek javí­tása, gépjárműjavítás, textiltisztítás). A hagyományos szolgáltatások mellett ebben az időszakban a szövetkezeteknél is bő­vültek e szolgáltatások. A 10 év alatt el­ért fejlődés elsősorban a vidéki ellátást javította. Az 1960—1970. között kialakult hálózat­ból több szolgáltató fiók nem mindenben felelt meg a követelményeknek. Igen sok egységet szanálni kellett. A IV. ötéves terv céljai között ezért a kapacitást bő­vítő új létesítmények mellett szerepelnek rekonstrukciók és olyan új létesítmények készített termékek Személyi szolgáltatás Hagyományos szolgáltatások összesen A lakossági szolgáltatásokban vidéken és Budapesten tevékenységenként külön­böző tendenciák érvényesülnek. A három év alatt a fővárosban és vidéken egyaránt a tervezettnél gyorsabban fejlődött a gépjárműjavítás, valamint az elektro­akusztikai és háztartási készülékek javí­tása. A textiltisztítás teljesítményértéke vidéken a céloknak megfelelően alakult, ugyanakkor a fővárosban — a rekonst­rukciók elhúzódása miatt — a fejlődés üteme kisebb. A lakáskarbantartás első­is, amelyek a szanált szolgáltató fiókok és egyéb egységek kapacitását pótolják. Az időarányos létesítményfejlesztés 1971—1973-ban megvalósult. Három év alatt 590 millió Ft értékű beruházás feje­ződött be. A szolgáltatások teljes kereszt­metszetét vizsgálva ez az aránylag magas összegű fejlesztés a teljesítményértékben mégsem tükröződött. Ennek okai egyrészt a már említett, új kapacitást nem jelentő fejlesztések, másrészt az, hogy az ipari szövetkezeteknek a hagyományos szolgál­tatásokban elfoglalt aránya 1973-ig sem változott lényegesen, sorban a fővárosban és néhány nagyobb vidéki városban csökkent. Ennek fő oka az ingatlankezelő Vállalatok korábbi fo­lyamatos rendeléseinek elmaradása. A kisebb vidéki városokban, községekben a tevékenység a tervezett ütemben fejlődik. A hagyományos ipari javítások (vas­ipari-, faipari-, bőr- és szőrmeruházati, textilruházati és lábbel­javítások) meny­­nyisége visszaesett. E szolgáltatásokat a (Folytatás a 4. oldalon) Mindösszesen s*oye%%re*efeAr A lakossági szolgáltatások tevékenységenttánti fejlődés!­ Budapesten és vidéken 1913-ban (1919 - 109) Gépjárműjavítás Elektroakusztikai és háztartási készülék javítás Textiltisztítás Lakáskarbantartás Az 1039. Korm. kat.-ban kiemelt szolgáltatások összesen Összesen Vidék Budapest 212 200 219 t1. 139 112 133 190 113 91 121 51 125 141 94 91 93 95 105 1­O 101 H4 H1 106 105 106 103 110 117 101 X)X ÉVFOLYAM A takarékosság jegyében (3. oldal) * Szolgáltató szövetkezetek (4. oldal) * Gazdálkodási gondok­­ válalati nézőpontba! (5. oldal) * A munkaformátok szociológiája . (6. oldal)

Next