Figyelő, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-14 / 20. szám
4 (Folytatás a 3. oldalról.) Úgy tűnik, az új rendszerben a különmunkával szerzett jövedelmek nem lesznek olyan kifizetődők. Egyrészt az összevonás miatt, másrészt, mert közülük nem mindegyik lesz bruttósítva. ► A szocialista szektor béreinek bruttósítása egyrészt azt jelenti, hogy a főmunkaviszony nettó keresetének változatlansága érdekében a fizetendő adót beépítjük a bérekbe, másrészt, hogy az első szektor bruttó jövedelmei közelítenek a második szektor — például a vgmk — bruttó jövedelmeihez. Nyilvánvaló, hogy az új rendszerben élesebb lesz az alku a megrendelő és a vállalkozó között. A legkevésbé akkor lesz számára kifizetődő a különmunka, ha a főállásban magas a jövedelme. De ez is csak az átálláskor jelent majd változást. A jövőben az emberek a nettó bérükből, illetve ennek növeléséből kiindulva próbálják majd meg a bruttó jövedelmüket optimalizálni. Ez a vállalatoknál bérharcot válthat ki, esetleg munkahely- és szervezetiforma-váltást is eredményezhet. Amikor a keresetszint-szabályozást életbe léptették, azt mondták, ez az előfutára a SZJA-nak. Megszűnik tehát a keresetszabályozás? ► A béradó már a SZJA „forrása” volt az 1985. évi bevezetésekor. Másrészt a keresetszint-szabályozás valóban ugyanazt a funkciót látja el vállalati, mint a SZJA egyéni szinten. De nemcsak keresetszint-szabályozás működik, hanem még sokféle egyéb keresetszabályozási forma van. Ezeket alapvetően megváltoztatjuk, de egy lépésben valószínűleg nem tudjuk megszüntetni. Egy ilyen intézkedésnek túl nagy volna a vásárlóerő-kiáramlás kockázata. Az elképzelések szerint a mai keresetszabályozás helyébe egy érdekegyeztetéses bérszabályozás lépne. A kereseteket nem lehet és nem is szabad szabályozni. A kormány a szakszervezettel megállapodna abban, hogy mekkora lenne a megengedhető legnagyobb bruttó béremelkedés és esetleg abban is, hogy hol célszerű az átlagosnál nagyobb béremelést végrehajtani. Az egyik elgondolás szerint a teljesítménymutatók arányában további differenciálás is lehetséges. Ezt a megállapodást „bontanák le” azután a vállalatok a szakszervezetekkel és a kereskedelmi kamarával való megállapodások során. Ez a rendszer lényegesen különbözne a maitól, nem az adóviselő képességhez mért adó volna a kifizetések korlátja, hanem elsősorban a vezető — és a kollektíva — jövedelmét fájdalmasan érintő szankciók. A vezetők érdekeltsége elsősorban a vállalati vagyongyarapításhoz kapcsolódik majd. Ehhez a rendszerhez az érdekképviseleteknek némileg át kell alakulniuk, például erősíteni kell a szakmai érdekképviseleteket. Vagyonbevallás Úgy hírlik, bevalláskor nemcsak a jövedelemről, hanem az önaz együtt vagyonról is számot kell majd adni. ► A jövedelemadó hatékonyan vagyonadóval együtt működtethető, mithogy a vagyonná merevedett jövedelemét az adóhatóság sokszor nem „éri el”. A jövedelemadó mellett mi mégsem vezetünk be vagyonadót. Tervezzük viszont, hogy a jövedelemelszámolás mellé a bevezetéskor és utána 3-5 évenként vagyonbevallást is kérünk, hogy a jövedelmeket és a vagyoni helyzetet össze lehessen hasonlítani. Részletkérdésnek tűnik, de sokaknak bizonyára fontos: a bevalláshoz a vagyonszerzés körülményeiről nyilatkozatot is kell majd mellékelni? ► Nem. De ha adóellenőrzésre kerül sor és szükséges, akkor majd természetesen el kell számolni a vagyon forrásául szolgáló jövedelemmel is. Ez egyébként így van a mai rendszerben is. Korábban azó volt arról, hogy az eljövendő SZJA rendszer a láthatatlan jövedelmeket is megadóztatja. Valóban tervezik ezt? ► Igen. Minden olyan szakmában, amelyben a magánszemélyek is lehetnek megrendelők, vagy jövedelem származik tőlük, adóbevallást kell adni. Gondolom, hogy ehhez a lépéshez társadalmi támogatást fogunk kapni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az elmaradott területeken a szolgáltatások megszűnhetnek, ha a láthatatlan jövedelmeket megadóztatjuk. Nyilván bérkorrekciókra is szükség lehet az alacsonyan megállapított alapbérek miatt. De ahhoz, hogy ezt a kérdést rendbe tegyük, partnereket kell találnunk erős szakmai érdekképviseletek személyében. A szociálpolitika szempontjai beépülnek-e az adórendszerbe? ► A SZJA bevezetése egyrészt alkalmat ad arra, hogy a szociálpolitikai és a gazdaságpolitikai célok jobban elkülönüljenek eszközrendszerükben is. Másrészt az állampolgárok tényleges jövedelmi helyzetének megismerése megbízhatóbb alapot nyújt a szociálpolitika eszközrendszerének mainál hatékonyabb működtetéséhez. Ami a kérdést illeti, ha a mai szociálpolitika atomizált, különböző részterületeken különböző szociális „mutatókat” figyelembe vevő rendszerét beépítjük az adórendszerbe, óhatatlanul nem kívánatos jövedelemátrendezést indítanánk el. Ezt erősíti az a körülmény, hogy szociálpolitikai célú adókedvezményt annak lehet adni, aki adót fizet, tehát éppen a legrászorultabb rétegek maradnának ki a rendszerből. Ezért — éppen az adó és a szociálpolitika eltérő funkciója miatt — nem látszik célszerűnek a szociálpolitika és az adózás „összekeverése”. De ez is vitatott kérdés. Azt mondják, a magyar SZJA rendszerben nem lehet majd leszámítani az adóalapból az olyasfajta kiadásokat, mint például a konferenciákon, tanfolyamokon való részvételi díj, mert ezzel bonyolulttá válna a bevallásra annak ellenőrzése. Ez azt jelenti, hogy egyszerű lesz kitölteni a bevallási ívet? ► Amint arról szó volt, a konkrét költségelszámolást — a vállalkozók kivételével — nem akarjuk alkalmazni. Gondolom, hogy az éves adómentes összeg és az alkalmazotti kedvezmény felfogható költségelszámolásnak és nem is kis összeg. A közadakozást, az alapítványokat az adórendszer preferálja. A bevallási ív valóban egyszerű lesz és rendszeres adóbevallást csak annak kell adnia, aki magánszemélyektől származó jövedelemmel is rendelkezik, a többiek helyett a munkáltató értesíti az adóhatóságot. Többen kétségbe vonják, hogy a komplex adóreform még hátralevő munkálatai az őszre tervezett országgyűlési vitáig befejeződnek, a bevezetés előkészítése pedig az azt követő három-négy hónapban megvalósítható. Azt javasolják tehát, hogy ne lépjük meg egyszerre az egészet. Mi a véleménye erről? ► Nagyon rosszul járnánk, ha nem egyszerre lépnénk. Ha csak az ÁFA-t vezetnénk be, túl kevés volna a termelői jövedelmek átcsoportosítása, márpedig a SZJA bruttósítására fordítandó 50 milliárd forintot nem hagyhatjuk vállalati jövedelmekben, mert akkor nincs adóreform, nem csökkenthető a nyereségadózás és nem szüntethető meg a keresetszabályozás mai rendszere. De másként sem vonhatjuk el, hacsak a fogyasztói árakon keresztül nem, de ezt el akarjuk kerülni. Végül azt se látom be, hogy miért kellene kétszer „felforgatni” a gazdálkodás rendjét, a lakosság életét. Egyébként az előkészítő munka nem ma kezdődött, másfél éve folyik. Személyi jövedelemadó Párbeszéd az adóreformról a ksh jelenti Medgyessy Péter pénzügyminiszter a múlt héten konzultációt tartott azon hetven gazdálkodó egység vezető szakembere számára, akik részt vesznek az adóreformmal kapcsolatos kísérleti számításokban. A párbeszéd célja az volt, hogy megismerjék: az érintett vállalatok, szövetkezetek, bankok eddigi számítási eredményei mennyiben támasztják alá az adóreformmal szemben támasztott követelményeket. A pénzügyminiszter vázolta az év eddig eltelt időszakának gazdasági fejlődését és megállapította, hogy 1986-hoz viszonyítva, amely mint viszonyítási év nem tekinthető kedvezőnek, a fejlődés az első két hónapban lassúbb volt, mint a tavalyi év azonos időszakában. Bár márciusban és áprilisban a javulás határozott jelei mutatkoztak, a negyedév összesített gazdasági eredményei nem jobbak a tavalyinál. A miniszter szólt azokról az intézkedésekről is, amelyek a hatékony termelés és export élénkítését szolgálják, valamint azokról a lépésekről, amelyek a költségvetési hiány 10—15 milliárd forinttal való csökkentését célozzák. Hangsúlyozta, hogy a külföldi eladósodás ütemét erőteljesen csökkenteni kell és a szelektív fejlesztést még akkor is szorgalmazni kell, ha ez átmenetileg a külkereskedelmi forgalom volumenét mérsékli. A volumennövelés és a hatékonyság közötti konfliktusról szólva elmondta, hogy véleménye szerint csak a szelektív fejlesztés kikényszerítése lehet a hosszabb távra is elfogadható alternatíva. Az adóreform-munkák jelenlegi állását ismertetve, hangsúlyozta: az adóreform alapelvet világos és a szakmai közvélemény általában támogatja. Vannak azonban tisztázatlan kérdések is. Az adórendszer átalakítása a gazdasági reform megvalósításának egyik eszköze s az csak egy adott gazdaságpolitikát tud kiszolgálni, nevezetesen olyat, amely a szelektív fejlesztést tűzi ki célul. E politika nem lehet defenzív jellegű. A kora délutántól a késő esti óráig tartó párbeszédben résztvevő szakemberek egyetértettek azzal, hogy az adóreformra szükség van, mert ma már annyi adófajta, szabályozási elem működik a gazdaságban, amelyet a gazdálkodó szervezetek nem tudnak áttekinteni, s minden olyan lépés, amely e téren a rendcsinálást szolgálja, előremutató. A számítási eredmények tükrében több kérdés is bírálat is elhangzott. A felszólalók többsége nem az ÁFA, hanem a SZJA kidolgozatlanságára és nem kellő megalapozottságára hívta fel a figyelmet, így sokan foglalkoztak a bérek bruttósításának buktatóival, a bruttó bérek közötti nagyarányú differenciálódással, a szociálpolitikai bizonytalanságokkal. Kifejezték reményüket, hogy a számításokhoz szükséges mértékek és módszerek mihamarabb rendelkezésükre állnak majd, mert jelenlegi számításaik eredményei nem minden esetben felelnek meg azoknak a feltételezéseknek, amelyeket a pénzügyi kormányzat állított fel. Szóvá tették, hogy az adóreformmal kapcsolatos teendők a vállalatoktól olyan rohammunkát követelnek, amelynek minősége nem minden esetben szavatolható. (W) MEGJELENT Gazdaság 87/1 Földi Tamás—Nyers Rezső: A közgazdaság-tudomány és a közgazdászok szerepe gazdasági feladataink megoldásában Simai Mihály: A közgazdászok a magyar társadalomban és a Magyar Közgazdasági Társaság Hegedűs Miklós: Iparpolitikánk és a kőolaj-árváltozások összefüggései Berkó Lilli—Kiefer Márta—Nádor Vera: Exportsikerek — gondokkal Ladó Mária—Tóth Ferenc: A munkaszervezeti megújulás feltételei és esélyei Csaba László: Kelet-Európa világgazdasági alkalmazkodásának feltételrendszere Nyúl Emil: A magyar—szovjet közgazdasági vegyesbizottság ülése A külkereskedelmi forgalom egyenlege* Rub«4*4számolások Nsm ruboMszámolások tv ------------------------------------------------------------------------------------------------------ Osszsssn Millió rubel Millió forint Millió dollár Millió forint mllH6 tarin* 19*3 —549,1 -14 508,7 + 568,9 + 27 794,0 +13 1852 1984 - 229,9 - 8 332,6 + 720,8 + 35 218,9 + 28 888,4 1985 + 254,9 + 7219,7 + 303,0 +12 132,1 +19 351,8 1988 + 17,4 + 812 -401,1 -18317,1 -18 255,9 1986. Január—február -228,3 - 8 437,5 -1822 - 8 593,9 -15 031,4 1987. január—február - 31,8 - 928,8 - 274,7 -12 440,0 -13 388,9 Fórrá»: Statisztikai Havi Kózl»mányak 2-3. szám * Egyenleg a tényleges fuvarfizetések figyelembevételével 1987. május 14. STATISZTIKAI GYORSTÁJÉKOZTATÓ 1986. 1987. 1986. év MII. hó MII. hó 1985. év -----------------------------------------%-éban az előző év azonos időszakénak %-éban IPAR A termálé» volumen» 101,4 99,8 1032 Ebből: Bányászat 99,9 99,1 1022 Vamosenergia-iper 101,0 99,9 102,5 Kohászat 101,8 103,8 102,5 Gépipar 102,8 101,8 1032 Építőanyag-ipar 101,9 102,1 102,0 Vegyipar 101,3 98,4 104,8 Könnyűipar 100,0 99,3 101,3 Élelmiszeripar 101,5 1002 104,8 Foglalkoztatottak száma 99,3 99,5 98,1 Egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,1 1002 1052 Egy téliesített órára jutó termelés 102,9 103,9 101,0 Foglalkoztatottak havi átlagbére 107,4 107,9 106,7 Alapárak (termelői) 102,1 104,8 99,6 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Építésl-steralési tevékenység 100,0 113,0 97,1 Foglalkoztatottak száma 98,6 98,0 97,5 Egy foglalkoztatottra jutó ápítási-szaralási tavakanyaág 103,5 117,6 99,8 Foglalkoztatottak havi átlagbére 108,8 111,5 108,3 MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE (felvásárlás) összesen 99,5 98,9 1082 Ezen belül: növénytermelési és kertészeti termékek 1022 107,8 89,3 élőállatok 98,8 94,1 110,4 állati termékek 1002 99,4 1042 KÖZLEKEDÉS Áruszállítás (árutonnakm.) 1002 101,1 97,9 Távolsági személyszállítás (utaskm.) 1002 99,4 99,3 A SZOCIALISTA SZERVEK BERUHÁZÁSAI (folyó áron) Központi beruházások 95,2 70,7 95,3 Tanácsi beruházások 101,5 98,8 141,3 Vállalati beruházások 110,8 102,0 105,4 összesen 105,1 91,8 107,6 A LAKOSSÁG PÉNZBEVÉTELE (folyó áron) Lakossági pénzbevétel összesen 109,5 109,9 108,9 Ezen belül: munkabérek 107,3 109,2 104,5 keresetek a mezőgazdasági tsz-ekben 103,5 106,0 100,4 mezőgazdasági termékek értékesítése 109,9 100,3 112,1 pénzbeli társadalmi jövedelem 107,6 108,5 107,3 KISKERESKEDELEM Eladási forgalom (folyó áron) 108,3 108,4 107,2 Árindex 104,5 104,8 104,7 Eladási forgalom volumene 103,6 103,4 102,4 Ebből: élelmiszerek ás élvezeti cikkek 103,2 104,5 99,9 ruházati cikkek 96,7 100,0 96,3 vegyes iparcikkek 108,1 103,4 106,3 KÜLKERESKEDELEM (folyó áron) Behozatal 1072 116,7 99,8 Rubelelszámolású 110,5 111,9 96,1 Nem rubelelszámolású 104,3 121,1 103,0 Kivitel 99,0 108,6 103,1 Rubelelszámolású 1062 113,9 107,8 Nem rubelelszámolású 92,5 103,6 98,5