Figyelő, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-14 / 20. szám

4 (Folytatás a 3. oldalról.) Úgy tűnik, az új rendszerben a különmunkával szerzett jövedel­mek nem lesznek olyan kifizetődők. Egyrészt az összevonás miatt, másrészt, mert közülük nem mindegyik lesz bruttósítva. ► A szocialista szektor béreinek bruttósítása egyrészt azt jelenti, hogy a főmunkaviszony nettó keresetének változat­lansága érdekében a fizetendő adót beépítjük a bérekbe, másrészt, hogy az első szektor bruttó jövedelmei közelíte­nek a második szektor — például a vgmk — bruttó jöve­delmeihez. Nyilvánvaló, hogy az új rendszerben élesebb lesz az alku a megrendelő és a vállalkozó között. A legke­vésbé akkor lesz számára kifizetődő a különmunka, ha a főállásban magas a jövedelme. De ez is csak az átálláskor jelent majd változást. A jövőben az emberek a nettó bérük­ből, illetve ennek növeléséből kiindulva próbálják majd meg a bruttó jövedelmüket optimalizálni. Ez a vállalatok­nál bérharcot válthat ki, esetleg munkahely- és szervezeti­­forma-váltást is eredményezhet. Amikor a ke­reset­szint-szabály­ozást életbe léptették, azt mondták, ez az előfutára a SZJA-nak. Megszűnik tehát a keresetszabályo­zás? ► A béradó már a SZJA „forrása” volt az 1985. évi beve­zetésekor. Másrészt a keresetszint-szabályozás valóban ugyanazt a funkciót látja el vállalati, mint a SZJA egyéni szinten. De nemcsak keresetszint-szabályozás működik, hanem még sokféle egyéb keresetszabályozási forma van. Ezeket alapvetően megváltoztatjuk, de egy lépésben való­színűleg nem tudjuk megszüntetni. Egy ilyen intézkedés­nek túl nagy volna a vásárlóerő-kiáramlás kockázata. Az elképzelések szerint a mai keresetszabályozás helyébe egy érdekegyeztetéses bérszabályozás lépne. A kereseteket nem lehet és nem is szabad szabályozni. A kormány a szakszer­vezettel megállapodna abban, hogy mekkora lenne a meg­engedhető legnagyobb bruttó béremelkedés és esetleg ab­ban is, hogy hol célszerű az átlagosnál nagyobb béremelést végrehajtani. Az egyik elgondolás szerint a teljesítmény­mutatók arányában további differenciálás is lehetséges. Ezt a megállapodást „bontanák le” azután a vállalatok a szakszervezetekkel és a kereskedelmi kamarával való meg­állapodások során. Ez a rendszer lényegesen különbözne a maitól, nem az adóviselő képességhez mért adó volna a ki­fizetések korlátja, hanem elsősorban a vezető — és a kol­lektíva — jövedelmét fájdalmasan érintő szankciók. A ve­zetők érdekeltsége elsősorban a vállalati vagyongyarapítás­hoz kapcsolódik majd. Ehhez a rendszerhez az érdekképvi­seleteknek némileg át kell alakulniuk, például erősíteni kell a szakmai érdekképviseleteket. Vagyonbevallás Úgy hírlik, bevalláskor nemcsak a jövedelemről, hanem az önaz e­­gyütt vagyonról is számot kell majd adni. ► A jövedelemadó hatékonyan vagyonadóval együtt mű­ködtethető, mithogy a vagyonná merevedett jövedelemét az adóhatóság sokszor nem „éri el”. A jövedelemadó mel­lett mi mégsem vezetünk be vagyonadót. Tervezzük vi­szont, hogy a jövedelemelszámolás mellé a bevezetéskor és utána 3-5 évenként vagyonbevallást is kérünk, hogy a jöve­delmeket és a vagyoni helyzetet össze lehessen hasonlítani. Részletkérdésnek tűnik, de sokaknak bizonyára fontos: a beval­láshoz a vagyonszerzés körülményeiről nyilatkozatot is kell majd mellékelni? ► Nem. De ha adóellenőrzésre kerül sor és szükséges, ak­kor majd természetesen el kell számolni a vagyon forrásául szolgáló jövedelemmel is. Ez egyébként így van a mai rendszerben is. Korábban azó volt arról, hogy az eljövendő SZJA rendszer a látha­tatlan jövedelmeket is megadóztatja. Valóban tervezik ezt? ► Igen. Minden olyan szakmában, amelyben a magánsze­mélyek is lehetnek megrendelők, vagy jövedelem szárma­zik tőlük, adóbevallást kell adni. Gondolom, hogy ehhez a lépéshez társadalmi támogatást fogunk kapni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az elmaradott területeken a szol­gáltatások megszűnhetnek, ha a láthatatlan jövedelmeket megadóztatjuk. Nyilván bérkorrekciókra is szükség lehet az alacsonyan megállapított alapbérek miatt. De ahhoz, hogy ezt a kérdést rendbe tegyük, partnereket kell talál­nunk erős szakmai érdekképviseletek személyében. A szociálpolitika szempontjai beépülnek-e az adórendszerbe? ► A SZJA bevezetése egyrészt alkalmat ad arra, hogy a szociálpolitikai és a gazdaságpolitikai célok jobban elkülö­nüljenek eszközrendszerükben is. Másrészt az állampolgá­rok tényleges jövedelmi helyzetének megismerése megbíz­hatóbb alapot nyújt a szociálpolitika eszközrendszerének mainál hatékonyabb működtetéséhez. Ami a kérdést illeti, ha a mai szociálpolitika atomizált, különböző részterülete­ken különböző szociális „mutatókat” figyelembe vevő rendszerét beépítjük az adórendszerbe, óhatatlanul nem kí­vánatos jövedelemátrendezést indítanánk el. Ezt erősíti az a körülmény, hogy szociálpolitikai célú adókedvezményt annak lehet adni, aki adót fizet, tehát éppen a legrászorul­tabb rétegek maradnának ki a rendszerből. Ezért — éppen az adó és a szociálpolitika eltérő funkciója miatt — nem látszik célszerűnek a szociálpolitika és az adózás „összeke­verése”. De ez is vitatott kérdés. Azt mondják, a magyar SZJA rendszerben nem lehet majd leszá­mítani az adóalapból az olyasfajta kiadásokat, mint például a kon­ferenciákon, tanfolyamokon való részvételi díj, mert ezzel bonyo­lulttá válna a bevallás­ra annak ellenőrzése. Ez azt jelenti, hogy egyszerű lesz kitölteni a bevallási ívet? ► Amint arról szó volt, a konkrét költségelszámolást — a vállalkozók kivételével — nem akarjuk alkalmazni. Gon­dolom, hogy az éves adómentes összeg és az alkalmazotti kedvezmény felfogható költségelszámolásnak és nem is kis összeg. A közadakozást, az alapítványokat az adórendszer preferálja. A bevallási ív valóban egyszerű lesz és rendsze­res adóbevallást csak annak kell adnia, aki magánszemé­lyektől származó jövedelemmel is rendelkezik, a többiek helyett a munkáltató értesíti az adóhatóságot. Többen kétségbe vonják, hogy a komplex adóreform még hátrale­vő munkálatai az őszre tervezett országgyűlési vitáig befejeződ­nek, a bevezetés előkészítése pedig az azt követő három-négy hó­napban megvalósítható. Azt javasolják tehát, hogy ne lépjük meg egyszerre az egészet. Mi a véleménye erről? ► Nagyon rosszul járnánk, ha nem egyszerre lépnénk. Ha csak az ÁFA-t vezetnénk be, túl kevés volna a termelői jövedelmek átcsoportosítása, márpedig a SZJA bruttósítá­sára fordítandó 50 milliárd forintot nem hagyhatjuk válla­lati jövedelmekben, mert akkor nincs adóreform, nem csökkenthető a nyereségadózás és nem szüntethető meg a keresetszabályozás mai rendszere. De másként sem von­hatjuk el, hacsak a fogyasztói árakon keresztül nem, de ezt el akarjuk kerülni. Végül azt se látom be, hogy miért kelle­ne kétszer „felforgatni” a gazdálkodás rendjét, a lakosság életét. Egyébként az előkészítő munka nem ma kezdődött, másfél éve folyik. Személyi jövedelemadó Párbeszéd az adóreformról a ksh jelenti Medgyessy Péter pénzügyminiszter a múlt héten konzultációt tartott azon hetven gaz­dálkodó egység vezető szakembere számá­ra, akik részt vesznek az adóreformmal kapcsolatos kísérleti számításokban. A pár­beszéd célja az volt, hogy megismerjék: az érintett vállalatok, szövetkezetek, bankok eddigi számítási eredményei mennyiben tá­masztják alá az adóreformmal szemben tá­masztott követelményeket. A pénzügyminiszter vázolta az év eddig eltelt időszakának gazdasági fejlődését és megállapította, hogy 1986-hoz viszonyítva, amely mint viszonyítási év nem tekinthető kedvezőnek, a fejlődés az első két hónap­ban lassúbb volt, mint a tavalyi év azonos időszakában. Bár márciusban és áprilisban a javulás határozott jelei mutatkoztak, a ne­gyedév összesített gazdasági eredményei nem jobbak a tavalyinál. A miniszter szólt azokról az intézkedé­sekről is, amelyek a hatékony termelés és export élénkítését szolgálják, valamint azok­ról a lépésekről, amelyek a költségve­tési hiány 10—15 milliárd forinttal való csökkentését célozzák. Hangsúlyozta, hogy a külföldi eladósodás ütemét erőteljesen csökkenteni kell és a szelektív fejlesztést még akkor is szorgalmazni kell, ha ez átme­netileg a külkereskedelmi forgalom volu­menét mérsékli. A volumennövelés és a ha­tékonyság közötti konfliktusról szólva el­mondta, hogy véleménye szerint csak a sze­lektív fejlesztés kikényszerítése lehet a hosszabb távra is elfogadható alternatíva. Az adóreform-munkák jelenlegi állását ismertetve, hangsúlyozta: az adóreform alapelvet világos és a szakmai közvélemény általában támogatja. Vannak azonban tisz­tázatlan kérdések is. Az adórendszer átala­kítása a gazdasági reform megvalósításá­nak egyik eszköze s az csak egy adott gaz­daságpolitikát tud kiszolgálni, nevezetesen olyat, amely a szelektív fejlesztést tűzi ki célul. E politika nem lehet defenzív jellegű. A kora délutántól a késő esti óráig tartó párbeszédben résztvevő szakemberek egyetértettek azzal, hogy az adóreformra szükség van, mert ma már annyi adófajta, szabályozási elem működik a gazdaságban, amelyet a gazdálkodó szervezetek nem tud­nak áttekinteni, s minden olyan lépés, amely e téren a rendcsinálást szolgálja, elő­remutató. A számítási eredmények tükrében több kérdés is bírálat is elhangzott. A felszólalók többsége nem az ÁFA, hanem a SZJA ki­dolgozatlanságára és nem kellő megalapo­zottságára hívta fel a figyelmet, így sokan foglalkoztak a bérek bruttósításának bukta­tóival, a bruttó bérek közötti nagyarányú differenciálódással, a szociálpolitikai bi­zonytalanságokkal. Kifejezték reményüket, hogy a számításokhoz szükséges mértékek és módszerek mihamarabb rendelkezésükre állnak majd, mert jelenlegi számításaik eredményei nem minden esetben felelnek meg azoknak a feltételezéseknek, amelye­ket a pénzügyi kormányzat állított fel. Szóvá tették, hogy az adóreformmal kap­csolatos teendők a vállalatoktól olyan ro­hammunkát követelnek, amelynek minősé­ge nem minden esetben szavatolható. (W) MEGJELENT Gazdaság 87/1 Földi Tamás—Nyers Rezső: A közgazdaság-tudomány és a közgazdászok szerepe gazdasági feladataink megol­dásában Simai Mihály: A közgazdászok a magyar társadalom­ban és a Magyar Közgazdasági Társaság Hegedűs Miklós: Iparpolitikánk és a kőolaj-árválto­zások összefüggései Berkó Lilli—Kiefer Márta—Nádor Vera: Exportsike­rek — gondokkal Ladó Mária—Tóth Ferenc: A munkaszervezeti meg­újulás feltételei és esélyei Csaba László: Kelet-Európa világgazdasági alkalmaz­kodásának feltételrendszere Nyúl Emil: A magyar—szovjet közgazdasági vegyes­bizottság ülése A külkereskedelmi forgalom egyenlege* Rub«4*4számolások Nsm ruboMszámolások tv ------------------------------------------------------------------------------------------------------ Osszsssn Millió rubel Millió forint Millió dollár Millió forint mllH6 tarin* 19*3 —549,1 -14 508,7 + 568,9 + 27 794,0 +13 1852 1984 - 229,9 - 8 332,6 + 720,8 + 35 218,9 + 28 888,4 1985 + 254,9 + 7219,7 + 303,0 +12 132,1 +19 351,8 1988 + 17,4 + 812 -401,1 -18317,1 -18 255,9 1986. Január—február -228,3 - 8 437,5 -1822 - 8 593,9 -15 031,4 1987. január—február - 31,8 - 928,8 - 274,7 -12 440,0 -13 388,9 Fórrá»: Statisztikai Havi Kózl»mányak 2-3. szám * Egyenleg a tényleges fuvarfizetések figyelembevételével 1987. május 14. STATISZTIKAI GYORSTÁJÉKOZTATÓ 1986. 1987. 1986. év MII. hó MII. hó 1985. év -----------------------------------------­%-éban az előző év azonos időszakénak %-éban IPAR A termálé» volumen» 101,4 99,8 1032 Ebből: Bányászat 99,9 99,1 1022 V­amosenergia-iper 101,0 99,9 102,5 Kohászat 101,8 103,8 102,5 Gépipar 102,8 101,8 1032 Építőanyag-ipar 101,9 102,1 102,0 Vegyipar 101,3 98,4 104,8 Könnyűipar 100,0 99,3 101,3 Élelmiszeripar 101,5 1002 104,8 Foglalkoztatottak száma 99,3 99,5 98,1 Egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,1 1002 1052 Egy téliesített órára jutó termelés 102,9 103,9 101,0 Foglalkoztatottak havi átlagbére 107,4 107,9 106,7 Alapárak (termelői) 102,1 104,8 99,6 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Építésl-steralési tevékenység 100,0 113,0 97,1 Foglalkoztatottak száma 98,6 98,0 97,5 Egy foglalkoztatottra jutó ápítási-szaralási tavakanyaág 103,5 117,6 99,8 Foglalkoztatottak havi átlagbére 108,8 111,5 108,3 MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE (felvásárlás) összesen 99,5 98,9 1082 Ezen belül: növénytermelési és kertészeti termékek 1022 107,8 89,3 élőállatok 98,8 94,1 110,4 állati termékek 1002 99,4 1042 KÖZLEKEDÉS Áruszállítás (árutonnakm.) 1002 101,1 97,9 Távolsági személyszállítás (utaskm.) 1002 99,4 99,3 A SZOCIALISTA SZERVEK BERUHÁZÁSAI (folyó áron) Központi beruházások 95,2 70,7 95,3 Tanácsi beruházások 101,5 98,8 141,3 Vállalati beruházások 110,8 102,0 105,4 összesen 105,1 91,8 107,6 A LAKOSSÁG PÉNZBEVÉTELE (folyó áron) Lakossági pénzbevétel összesen 109,5 109,9 108,9 Ezen belül: munkabérek 107,3 109,2 104,5 keresetek a mezőgazdasági tsz-ekben 103,5 106,0 100,4 mezőgazdasági termékek értékesítése 109,9 100,3 112,1 pénzbeli társadalmi jövedelem 107,6 108,5 107,3 KISKERESKEDELEM Eladási forgalom (folyó áron) 108,3 108,4 107,2 Árindex 104,5 104,8 104,7 Eladási forgalom volumene 103,6 103,4 102,4 Ebből: élelmiszerek ás élvezeti cikkek 103,2 104,5 99,9 ruházati cikkek 96,7 100,0 96,3 vegyes iparcikkek 108,1 103,4 106,3 KÜLKERESKEDELEM (folyó áron) Behozatal 1072 116,7 99,8 Rubelelszámolású 110,5 111,9 96,1 Nem rubelelszámolású 104,3 121,1 103,0 Kivit­el 99,0 108,6 103,1 Rubelelszámolású 1062 113,9 107,8 Nem rubelelszámolású 92,5 103,6 98,5

Next