Figyelő, 1992. június-augusztus (36. évfolyam, 23-35. szám)

1992-06-04 / 23. szám

Kárpótlási jegyek Immár két hete, hogy megindult a kárpótlási jegyek szabadpiaci kereskedelme. Cikkeink az ezzel kapcsolatos időszerű gondokat és tudnivalókat, valamint a tőzsdei bevezetés nehézségeit tárgyalják. 9. oldal Deficit és válságkezelés Erdős Tibor: „A beruházásokat ösztönözni, a gazdaságot élénkíteni kell. De csak azért, hogy a zuhanás helyett emelkedjünk!” 13. oldal Maastricht és Visegrád A Külügyminisztérium államtitkára szerint itthon már sokan vélik úgy, hogy az Európai Unióhoz történő gyors, idő előtti csatlakozás hatalmas megrázkódtatást okozna az erre még felkészületlen magyar gazdaságnak és több kárral, mint előnnyel járna. 15. oldal Westel-per A háttérben mozgó érdekeket csak sejteni lehet, de az máris biztos, hogy a telefonra váró állampolgár rosszul járt. 23. oldal Piacfigyelő: kerékpár Divatbringákból bőséges kínálat, a hétköznapi kerékpárokból hiány várható. 25. oldal GAZDASÁGI HETILAP AGONIZÁL A DIÓSGYŐRI KOHÁSZAT Egy kis DIMAGógia kormánygaranciával vagy anélkül, a diósgyőri kohászatnak befelleg­zett — írtuk múlt heti lapunkban. A krach nem egyszerre érinti a vál­lalat mind a nyolc és fél ezer dolgo­zóját, de az úgynevezett mini-acél­mű program elfogadása esetén — amit a kormányzat támogat — leg­alábbis minden második embert. S — úgy tűnik — befellegzett a Di­­mag volt vezérkarának. Közülük Csathó Gézát és Szalai Józsefet, volt vezérigazgató-helyetteseket a múlt héten a gazdasági rendőrség néhány napra őrizetbe vette, és bár Tolnay Lajosnak, a Dimag Rt. volt elnök-vezérigazgatójának, a Kama­ra jelenlegi elnökének zárkába­ nem kellett vonulnia, de a főü­gyész nyilatkozatai szerint „az em­lített vádak rá is érvényesek”. A vád: egy részvényvásárlási ügylettel 160 millió forint értékű kárt okoztak a Dimagnak és a Csa­var- és Húzottáru Rt.-nek, miköz­ben az áron alul értékesített dolgo­zói részvényekből 70 millió forint névértékű papírt maguknak is meg­szereztek. Nem tudom, valójában milyen politikai érdekek húzódnak meg a Dimag-ügy mögött, de abban biz­tos vagyok, hogy azok hangsúlyo­zottan politikai és nem gazdasági természetűek. Nem tudom, hogy a vállalati munkástanács feljelentésé­ben valójában miért és kit vádolt — hiszen ahány nyilatkozó, annyi­féle a változat —, de nem kétsé­ges, hogy akik a Dimag régi veze­tőire össztüzet nyitottak, igen jól tájékozottak a vállalat belügyei­­ben, hisz képesek az információkat célszerűen csoportosítani. Nem tu­dom továbbá: ha Klicsu András, a Dimag Rt. jelenlegi vezérigazga­tója komolyan gondolja, hogy a vállalatot csak kormányzati segít­ség mentheti meg — és az valóban megmentheti — akkor miért nem egy megalapozott üzleti tervet tesz le a döntéshozók asztalára a zsaro­lási kísérletek helyett. Emlékszel a szövetkezeti elnö­kök elleni hetvenes évek eleji pe­rekre? — kérdez vissza ismerő­söm, amikor a Dimag ügy hátteré­ről faggatom. Nem tudom, miért juthatott éppen ez az eszébe, hi­szen a diósgyőri privatizáció-fel­számolás, adósság­ rendezés körül valami az első pillanattól nincs rendben (még az adatokat illetően sem). Azokról a volt szövetkezeti elnö­kökről pedig utólag kiderült, hogy nem gazdasági hibát követtek el. ELLER ERZSÉBET Kalandra kárhoztatva Mi gátolja a vállalkozások fejlődését? A Figyelő áprilisban — az IPOSZ-Magyar Kézműves Kamara közreműködésével — kérdőíves felmérést végzett a kisvállalkozók körében, hogy megtudjuk: miként értékelik saját elmúlt évi teljesítményüket és mit várnak az idei esztendőtől, illetve mely tényezők akadályozzák a vállalkozások fejlődését. Bár a mintavétel tudományos szempontból nem nevezhető reprezentatívnak, a válaszokból kirajzolódó tendenciákat tanulságosnak védjük. (ISO (32. oldal.) Egyházi ingatlanok Egy-egy volt egyházi ingatlan visszaigénylése körül esetenként felkorbácsolódnak az indulatok, de összességében szép csendben megkezdődött a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény végrehajtása. A nagy kérdés, lesz-e a költségvetésnek elegendő pénze a szükséges kártalanításokra. (Folytatás a 7. oldalon) Krónikus agrárválságra kell számítani Juhász Pál: „A magyar mezőgazdaság... kényszerforradalmi helyzetbe került...” Nem elsősorban túltermelés, ha­nem a piaci lehetőségek kihasz­nálására való képtelenség fenye­geti az agrárgazdaságot. Juhász Pál, az MTA Közgaz­daságtudományi Intézet kutatója, az SZDSZ ügyvivője és parla­menti képviselője mondta el véle­ményét az agrárválságról. (1- 27. oldal.) VÁLLALKOZÁSI MÉRETSTRUKTÚRA Sok kicsi mire megy? A nemzetgazdaság termelési, fog­lalkoztatási, külkereskedelmi, be­ruházási szerkezete az utóbbi há­rom évben — a bruttó hazai ter­mék számottevő csökkenése mel­lett — rendkívül nagymértékben megváltozott. Ugyanezen idő alatt a nemzetgazdaság szerveze­ti struktúrájában minden várako­zást felülmúló, viharos gyorsasá­gú fejlődés következett be — ol­vasható többek között a KSH ta­nulmányában a nemzetgazdaság szervezeti struktúrájáról. (13- 31. oldal.) Door-to-Door. Worldwide. Swissair Cargo: 117-2806

Next