Figyelő, 1992. június-augusztus (36. évfolyam, 23-35. szám)
1992-06-04 / 23. szám
KISOSZ-KÖZGYŰLÉS Rózsaszín vagy fekete? A vállalkozók sorsa, boldogulása 2—2,5 millió embert érint Magyarországon — mondotta a Kereskedők Országos Szövetségének (KISOSZ) múlt hét végi közgyűlésén Káli János elnök. A közgyűlés számára készített előterjesztés részletesen elemezte a kereskedők és vendéglátók helyzetét, felvázolta a szövetség javaslatait. Az érdekképviselet aktivitását jelzi, hogy az elmúlt egy évben 13 kezdeményezést tett és 26 esetben kért állásfoglalást az adóhatóságtól és más szervezetektől, ám ezek hatása elmaradt a várttól. A felszólaló küldöttek határozottan tiltakoztak a kereskedőket elítélő, őket csalónak megbélyegző megfogalmazások ellen. Szerintük ez egyrészt elsősorban az illegális kereskedelemre jellemző, amely ellen határozott fellépést sürgettek, másrészt utaltak arra: ha majd lesz tisztességes szabályozás, akkor lesz tisztességes kereskedés is, mert ma a nagyarányú elvonások maguk kényszerítik adóeltitkolásra a vállalkozókat. Több bírálat érte a vállalkozói törvényt, amely túl liberális, az önkormányzatok pedig képtelen eleget tenni ellenőrzési feladataiknak. A gombamód szaporodó illegális piacokon sok milliárd forint értékű csempészett vagy lopott áru cserél gazdát, miközben a fogyasztói érdekvédelemmel, a minőségvizsgálattal foglalkozó szervezetek tehetetlenül szemlélik mindezt, vagy csak több hónapos késéssel reagálnak. Fodor István, a független képviselők frakcióvezetője — aki egyben az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke — úgy vélekedett, hogy egy egészséges társadalom egészséges reflexeinek működésbe kell lépniük az illegális kereskedelem ellen. Igaz, hogy ehhez egyelőre hiányoznak a termékfelelősségről és a fogyasztóvédelemről szóló törvények, de még a hatályban lévő jogszabályokat sem sikerül érvényesíteni. A Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára, Pulay Gyula szóvátette, hogy a vállalkozók kelléktárából hiányzik a „rózsaszín füzet”, amelybe a jót is beírhatnák. A magas TB-járulék ügyében segélykiáltásokat küldözgetnek, de nem gondolnak azokra, akiknek ebből az ellátásból kell megélniük. A tárca maga is érdekelt a feketepiac visszaszorításában, nemcsak a magasabb adóbevételek miatt, hanem az illegális kereskedők által okozott egészségügyi és egyéb veszélyek elhárítása érdekében is. A Liberális Polgári Szövetség- Vállalkozók Pártja nevében Zwack Péter elnök kijelentette: pártja rövid időn belül a gazdaságpolitika megváltoztatását célzó javaslatokat nyújt be a kormánynak. Szerinte nem annyira az adók nagyságával van baj, mint inkább a filozófiájával, vagyis az egész rendszert meg kellene fordítani: az államháztartást nem a kiadásokhoz, hanem a bevételekhez kellene igazítani. Ahhoz azonban, hogy bevétel legyen, előbb lehetővé kellene tenni, hogy ezt a vállalkozók el is érhessék. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Schagrin Tamás azt hangsúlyozta: a szaktárca feladatának tekinti a kisvállalkozók segítését, és rövidesen a kormány elé kerül az ennek érdekében az ORFI közreműködésével elkészített koncepció. Utalt arra is, hogy 1990 végétől 1991 végéig 72 ezerről 134 ezerre nőtt a legális kereskedők száma, és közülük mindeddig kevesen jelentettek csődöt. Egyetértett azzal, hogy a vállalkozás legyen szabad, ugyanakkor a szakmai követelmények legyenek szigorúak. Ennek érdekében az IKM-ben megkezdődött a belkereskedelemre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata. Az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében a minisztérium és az érdekképviseletek között egyetértés van a tekintetben, hogy szigorítani kell a vámellenőrzést, az árusok és az áruk ellenőrzését, sőt adott esetben a kétes eredetű áru elkobzásától sem szabad visszariadni. A közgyűlés kialakította a kamarai törvénnyel kapcsolatos álláspontját, és úgy határozott, hogy a szervezet neve ezentúl Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarája legyen. S. G. 4 HÉTKÖZBEN A PRIVATIZÁCIÓ ZÖKKENŐI A munkavállalók érdekei szempontjából a privatizációs folyamat korántsem nevezhető kedvezőnek, minden érdekképviseleti erőfeszítés ellenére sem. A privatizációs bevételekből továbbra sem jut igazán új munkahelyek teremtésére; a kormány nem vizsgálja a privatizáció negatív hatásait, s úgy tűnik, nincs tisztában a foglalkoztatáspolitikai következményekkel sem. A vállalatiszintű ellenőrzés hiányzik, az ÁVÜ felelőssége elmosódik; az MRP-tervezet pedig — mai formájában — csak a dolgozók rendkívül szűk rétegének jelenthet valóban kedvezményes tulajdonhoz jutást. Egyebek között ezek a megállapítások hangzottak el azon a tanácskozáson, amelyen a MSZOSZ szakértői összegezték véleményüket a privatizációs folyamatról. A szövetség szerint szükség lenne egy átfogó privatizációs törvényre, amely a kívánatosnak vélt tulajdonosi struktúrát vázolja fel, az ennek elérésére szolgáló eszközöket, s meghatározza a privatizálandó vagyon körét, értékét. Ehelyett a Parlament elé csak résztörvények kerültek. Mindezzel együtt, a MSZOSZ pozíciója ma jobb, mint két évvel ezelőtt volt. A kormány ma sokkal inkább tárgyaló partner, s így a szövetség a maga eszközeivel tovább küzd a privatizációs folyamatok kívánatos módosításáért. Egy másik privatizációs tanácskozáson, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezett, Báger Gusztáv, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szintén felhívta a figyelmet a tulajdonosváltás negatív (vagy legalábbis nem egyértelműen kedvező) vonásaira. Rámutatott, hogy a privatizáció céljai máig vitatottak, a négy szóba jöhető motívum — a vállalati működés hatékonyságának növelése; az államadósság mérséklése; a gazdasági verseny erősítése; illetve az állami bürokrácia beavatkozási lehetőségének csökkentése — az éppen aktuális gazdaságpolitikától függően másmás súllyal vezéreli a folyamatokat. Ráadásul kiderült az is, hogy e célok és a privatizáció közvetlen kapcsolata jóval gyengébb, mint azt korábban feltételezték. A két éve tartó folyamat tavaly gyorsult fel, az 1991 végéig privatizált 218 vállalat átalakulásának 88 százaléka az elmúlt évre jutott. Az idei első negyedévben — Báger Gusztáv adatai szerint — további 59-cel szaporodott az átalakulások száma. A munkavállalói tulajdonlás egyelőre minimális, eddig a privatizált vállalatok alaptőkéjének körülbelül 2 százaléka került dolgozói tulajdonba. Az államtalanítási folyamat gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban felfokozott a várakozás, ám előnyei csak hosszú távon jelenhetnek meg, miközben sok negatív következménnyel is számolni kell — jelentette ki a főosztályvezető. A lakossági megtakarítások növekedése csak csekély mértékben tudható be a privatizációs szándékú takarékoskodásnak, inflációcsökkentő hatása sem számottevő (a bevételeknek csak kisebb részét fordítják az államadósság csökkentésére, a nagyobb hányadot a költségvetés viszi el), a külföldi tőke megjelenése pedig — a beáramló többletpénz miatt szükségessé váló restrikción át — a hitelhiány fennmaradásához is hozzájárul. A privatizált vállalatoknál gyakori a termelés csökkentése (a külföldiek jónéhányszor a gyár helyett inkább a piacot kívánják megszerezni), a privatizáció egyelőre nem jár együtt megfelelő szerkezetátalakítással. Közvetlenül a privatizáció után — a várakozásokkal ellentétben — általában nem kerül sor az elavult technológia korszerűsítésére, a túlméretezett termelés átalakítására: ezek az új cégek is zömmel rövid távú túlélési programokat hajtanak végre. S olyan tendencia sem mutatható ki, hogy a privatizált vállalatok hatékonyabban működnének az ágazat átlagánál. A privatizáció új rizikófaktort is jelent. Ha rövid időn belül a tervezett nagyságúra — a mainak mintegy felére — csökken az állami tulajdon, akkor ezaz új tulajdonosok magatartása következtében) a teljes vállalati körben akár 10—15 százaléknyi létszámcsökkentéssel is járhat. Ez pedig — ha más okból kisebbíthetné is — legalább három-négy évig garantáltan elnyújtja a mai súlyos munkanélküliséget. ZSUBORI Változás a Figyelő Rt. élén Vince Mátyás, a Figyelő Rt. igazgatótanácsának elnöke a tulajdonosokhoz intézett levelében lemondott tisztségéről. Kollégánk és barátunk önálló kiadói kft.-t hozott létre, amelynek ő a vezetője, s amelyet a múlt héten jegyeztetett be hivatalosan. A nyilvánvaló összeférhetetlenség elkerülése érdekében hozta meg lemondásáról szóló döntését. A Figyelő szerkesztőségének értekezletén vett búcsút a lap újságíróitól. Új vállalkozásában szerencsekívánataink kísérik. A HÉT GRAFIKONJA Az állatállomány fontosabb állatfajonként március 31-én Vállalkozói fórum Dunaújvárosban A térség két legnagyobb érdekképviseleti szervezete, az IPOSZ-hoz tartozó Ipartestület és a Kereskedők Fejér Megyei Szervezete a múlt hét végén Dunaújvárosban rendezett vállalkozói fórumot, amelynek vendégeit (országgyűlési képviselőt, polgármestereket, a pártok képviselőit) a vállalkozók csaknem 100 küldötte próbálta tájékoztatni a vállalkozások mai helyzetéről. Vitaindítójában Kurucz Zsigmond, az IPOSZ örökös tiszteletbeli elnöke — aki maga is 36 éve aktív iparos — szólt a vállalkozásokat sújtó jogszabályokról, amelyek a vállalkozókban csupán a mának élést erősítik. Semmi ösztönzés, de lehetőség sincs arra, hogy fejlődjenek, fejlesszenek. Ezért szükség lenne egy összefüggő, a kisvállalkozások valamennyi területét érintő komplex szabályozásra. A hozzászólók többsége a vállalkozások napi gondjairól beszélt: a teljesen ellenőrizetlen kontártevékenységről, a virágzó feketepiacról. Több kereskedő is kifogásolta a helyi iparűzési adó igazságtalanságát: azt, hogy a bevételhez és nem a jövedelemhez kötik az adófizetést. A nemrég bevezetett új társadalombiztosítási törvény következtében sokan visszaadták iparengedélyüket, köztük több nyugdíjas, akiket különösen sújt a járulékmentesség megvonása. Az érdekképviseleteket a kormány nem veszi komolyan, mert nincsenek közjogi funkcióik. A megoldást egy olyan kamarai törvény megalkotásában látják, amely egyértelműen rögzíti a jogokat és a kötelezettségeket. Illés István, a körzet országgyűlési képviselője egy jó hírt is közölt a résztvevőkkel: a társadalombiztosítási törvény módosítása rövidesen a parlament elé kerül. A vállalkozók gondjainak szerinte két fő oka van: nincs fizetőképes kereslet (és ezt az elmúlt rendszer örökségének tulajdonította), valamint az elvonások mértéke magas. Ez utóbbi oka viszont az, hogy a közkiadásokat finanszírozni kell. Kijelentette: minden józan politikus tudja, hogy az országot ebből a helyzetből a vállalkozások fogják kimozdítani. Ugyanakkor többen bírálták a képviselőt, az önkormányzatokat is, emlékeztetve őket a választott tisztséggel járó felelősségre. A vállalkozók elvárják, hogy a jövőben a törvényalkotók valós helyzetük ismeretében, érdekképviseleti szerveik véleményét kikérve, javaslataikat komolyan véve hozzanak döntéseket. FÜLÖP ILONA Ha Ön gazdasági szakember, és részt akar venni a szakma legnagyobb rendezvényén, vagy csak arra kíváncsi, hogy „Mire képes gazdaságunk?”, akkor feltétlenül ott kell lennie a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett jubileumi, XXX. közgazdász-vándorgyűlésen, Pécsett, július 8—10-én! A vándorgyűlés plenáris és szekcióülésein neves szakemberektől (köztük miniszterektől, államtitkároktól és vezető ellenzéki politikusoktól) hallgathat meg előadásokat — a gazdasági fordulat esélyeiről — a pénzügyi folyamatoknak a gazdasági életre gyakorolt hatásairól — a gazdasági fordulat külgazdasági feltételeiről — a vállalati gazdálkodásról (a nyereségről, a csődről, az adózásról, az amortizációról, a kereskedelmi bankok szerepéről) — a munkaerőpiacról, a bérpolitikáról, a vállalati ösztönzés lehetőségeiről — a régiók és az önkormányzatok gazdálkodásáról. Ha érdeklik Önt ezek a témák, és még nem jelentkezett, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk! Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés Programiroda 7601 Pécs Pf.: 346 Tel./fax: (72) 26-166 Telefon: (72) 11-433/122 1992. JÚNIUS 4.