Figyelő, 1993. április-június (37. évfolyam, 13-25. szám)
1993-05-06 / 18. szám
MŰKINCS PÉCSI SZECESSZIÓ Legyen világosság! Egy Adolf Hitlert profilból ábrázoló festett öntvénydombormű jónéhány német és osztrák turistát megállásra késztetett az áprilisi pécsi műkincsvásárban A tenyérnyi nagyságú — s a háború előtt nyilván (tíz)ezerszámra kibocsátott igénytelen — relief ezer schillinges árát azonban a kuncsaftok (nevetve) sokallták. Ugyancsak vonzotta a szemet egy Telepy Károly aláírását viselő festmény. A 60-szor 70 centis visszafogottan romantikus, kissé idősebb Markó hatását tanúsító tájképről természetesen nem hiányoztak a festő korának jellegzetes motívumai, a vízpart, a romos templom, az idilli fák, a táj méretéhez képest kiszolgáltatottan kicsi, de boldognak tűnő figurák. A tulajdonos állította, hoy a kép vitathatatlanul eredeti, és indulásként ötvenezret kért érte. A szemlélők viszont el tudtak képzelni más verziót is az egyébként arányos, ízléses, hangulatos alkotás eredetéről. Például azt, hogy egy névtelen, ám jókezű Telepy-követő vagy tanítvány munkája, esetleg egy képzőművészetin tanuló növendék közgyakorlata ez a meglehetősen olcsón kínált mű. Megkérte viszont az árát egy békéscsabai kereskedő két múlt századi, szignózatlan, ismeretlen műhelyből származó, 50-szer 50 centis osztrák festményért. Párban akarta eladni e két ugyancsak romantikus alkotást, összesen kétszázezerért. Az egyik kép alpoki tájat ábrázolt, tóval és vadászokkal, a másik vízimalom környéki idillt. Kár, hogy a romantikus stílusjegyeket remekül használó festő személye ismeretlen. A megvilágosodás igényétől hadd lépjek kicsit „hátrébb”, a világosság igényéhez. Eddigi beszámolóim során nem szóltam arról, milyen gazdag a pécsi vásár „lámpabörzéje”. Nem elsősorban a kommersz petróleumlámpákra gondolok — bár azok között is lelhető értékesebb darab —, hanem a század első felében gyártott elektromos réz- és facsillárokra. Persze ezek között sok a hiányos illetve a működésképtelen darab. Van, amelyiknek a búrái hibádznak, van amelyiknek a foglalatai sem teljesek. A három-, öt-, hat-, hét- és nyolcágú nem működő, de még reperálható rézcsillárok ára négy- és tízezer forint között mozog. Legtöbbjük díszítése meglehetősen eklektikus: a barokk elemei dominálnak a rézdomborításokon, de felfedezhetők gótikus motívumok is. Emellett találtam jónéhány fajtiszta szecessziós lámpát is. A hibátlan, minden üvegbúráját megőrző, működőképes, többágú rézcsillárok ára viszont húszezerről startol, és a legszebbekért elkérik a hatvanezer forintot is. Ám ezek a drágább lámpák igazi iparművészeti csemegének számítanak. Akárcsak az aranyszínűre festett gyertyaizzós facsillárok. Ezúttal csak egy hibátlan facsillárt láttam Pécsen, s ezért a hétágú barokkos darabért 35 ezret várt volna el gazdája. A csillár mennyezeti csatlakozóját megbámult bojtok fedték, s paszománt díszítette a csillár rúdját az izzók felett is. A legszebb lámpát egy román árusnál fedeztem fel. Ő kétezer márkát kért elegáns jószágáért, de a tapasztalat az, hogy a kikiáltási ár megfelelő taktikával szinte a felére lealkudható. Az egyágú csillár fényét egy petróleumlámpa szolgáltatta. A petróleum tartályát sárga és barna szeceszsziós virágmintás porcelán rejtette. A fényt színes virágmintás tejüveg búra szűrte meg. A búra szélén tizenöt centi hosszú, vékonyka üvegrúderdő csilingelt. Az egész csillár három figurákkal dúsan díszített, széles rézlánc segítségével rögzíthető a plafonhoz. UNGÁR TAMÁS A Sotheby’s 20—30 ezer forintra becsüli ezt a 19. századi 25 cm magas török, aranyozott ezüst ékszerdoboz II FIGYELŐ 1993. MÁJUS 6. KIÁLLÍTÁS A SZÉCHENYI KÖNYVTÁRBAN Az angol királynő Évszázadok óta fogadók, szállók, vendéglők viselik a nevét Nemzeti könyvtárunk bemutatót rendez saját tulajdonú és kölcsönzött műkincseikből a hazánkba látogató angol királyi pár tiszteletére. A kiállítás első része magyar királyok portréit vonultatja föl legszebb kódexeink és ősnyomtatványaink lapjain. Az angol királyi pár megtekintheti — többek között — Szent István képmását a Képes Krónikában, Szent Lászlóét a Thúróczy-krónikában, Mátyás király, Beatrix királyné és Corvin János trónörökös megjelenítéseit hat corvinában. Régi metszetek Angliát, Oxfordot és a királynő által különösen kedvelt windsori kastélyt idézik. A magyar államiság írásos dokumentumai közül az Aranybulla és a másolatban melléhelyezett Magna Charta az angol és a magyar jogalkotás 13. századi párhuzamosságát mutatja. A második rész II. Erzsébet magyar szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékezik. A gyönyörű erdélyi grófnő Alexander Württemberg német herceg felesége lett, fiuk az angol királyi házba nősült. Rhédey Claudia unokája, Queen Mary, nagyanyja volt II. Erzsébetnek. A fiatalon, lovas baleset folytán elhunyt Rhédey Claudia életének és halálának felvillantása mellett a Rhédeyek ma föllelhető írásos és tárgyi dokumentumai — köztük Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem arcképe, a grófi címeres levél és egy régi női díszruha a család történelmi és műpártoló tevékenységét illusztrálják. Az utolsó tárlók azt követik nyomon, hogy az angol királyi család életének egyes eseményei és velük párhuzamosan Rhédey Claudia története hogyan jelenik meg a magyar sajtóban, egészen 1910-ig, amikor V. György hitveseként Rhédey Claudia unokája Anglia trónjára kerül. Külön tárló hívja fel a figyelmet a walesi herceg, a későbbi VII. Edward magyarországi népszerűségére. (A kiállítás május 16-ig tart nyitva.)