Figyelő, 1995. január-március (39. évfolyam, 1-9. szám)
1995-02-16 / 7. szám
O › to › Q N › O cc › ›O › S | J PERSONNEL LEASING & Munkaerő - szervezési 1146 Budapest, Bethesda u.6. Telefon : 252-3272,252-3297 Fax : 252-3345 V ! 24 FIGYELŐ 1995. FEBRUÁR 16.__________________ ^ ^ ^ KV Törvényes iparvédelem? A közbeszerzési törvény készítésének különböző szakaszain végighúzódott a vita, a törvény mennyiben tölthet be piacvédelmi szerepet Z BESZERZÉSEK A BKV vezérigazgatóhelyettese egyik napilapunkban nemrég arról számolt be, hogy több százmillió forintot takarítottak meg azzal, hogy a gázolajszállítókat versenyeztetik és így olcsóbban vásárolhatnak. A legnagyobb volumenű beszerzéseket központosították és pályázatok alapján kötnek szerződést abroncsok, akkumulátorok, tisztító- és irodaszerek vételére. Ezek a példák azonban ma még újdonságszámba mennek. Ellenben gyakran találkozhatunk párhuzamos bevásárlásokkal, ahány minisztérium, annyi típusú — természetesen importból származó —, gépkocsit, számítógépet vásárolnak. Ezért is sürgető a közbeszerzésekről szóló törvény elfogadása, amely egyebek között meghatározná kiknek, milyen típusú beszerzéseknél, milyen értékhatárok között kellene kötelezően pályázatot kiírni bevásárlásaikhoz. A közbeszerzési törvény hatálya az államháztartás négy alrendszeréhez tartozó szervezetekre, vagyis a szűken vett költségvetési szférán kívül az önkormányzatokra, az egészségügyre és a nyugdíjbiztosítóra, valamint a különböző köztestületekre terjedne ki. Ahol tehát közpénzeket használnak fel. Mint Gulácsi Gábor, a törvény gazdasági és kereskedelempolitikai részének megalkotásával megbízott ipari és kereskedelmi tárca illetékese elmondta, egyetértésre jutottak abban, hogy egyéb szervezetekre akkor kötelező a közbeszerzési törvény alkalmazása, ha 50 százaléknál nagyobb állami támogatást kapnak az adott beszerzéshez vagy ahhoz állami garanciavállalás kapcsolódik. Vita folyt arról, hogy a víz-, energia-, közlekedés- és távközlési szektorban működő közüzemek árubeszerzéseire, építési-beruházási ügyleteire miként vonatkozzon a törvény. Erre nézve a nemzetközi példák — elsősorban az EU-szabályozás — sem adnak egyértelmű támpontot. Végül is olyan kompromisszumos megoldásban egyeztek meg — fejtette ki az IKM helyettes államtitkára —, hogy a közbeszerzési törvény mindazon közszolgáltatásokra terjedjen ki, amelyet gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetve önkormányzati intézmény jogszabály alapján, kizárólagos jogosítvánnyal nyújt. (Kivétel ez alól, ha a közszolgáltató tevékenységgel összefüggő beszerzés feltételeit egy másik, például koncessziós szerződés szabályozza.) A törvényi szabályozás egyik alapkérdése, hogy milyen értékhatáron belül legyen kötelező a pályáztatási rendszer. Gulácsi Gábor szerint erre vonatkozóan a költségvetési törvényből kell kiindulni, amely tartalmaz ilyen értékhatárokat. A versenytárgyalás kiírási kötelezettségéről szóló 1988/36 számú PM-rendelet árubeszerzésnél 2, beruházásnál 10 millió forint felett ír elő kötelező tendereztetést. Mivel a közbeszerzésről rendelkező törvényben szabályozott eljárások költségesek és időigényesek, az értékhatárokat úgy kell megszabni, hogy valamennyi jelentősebb közbeszerzés a procedúra hatálya alá essen, de a leves ne kerüljön többe, mint a hús. Vagyis a közpénzek ésszerű felhasználásából eredő megtakarítás nagyobb legyen, mint a tendereztetéssel kapcsolatos kiadások. Kisebb értékű beszerzésekre ne terjedjen ki az eljárás. Ezért azt javasolták — fejtette ki a helyettes államtitkár —, hogy az induló értékhatárokat ennek megfelelően a beszerzés típusától függően differenciáltan állapítsák meg (például az önkormányzatokra a BM alacsonyabb értékhatárokat javasol). Az előbbiekhez kapcsolódó kérdés, hogy milyen típusú beszerzésekre vonatkozzon a törvény. Három beszerzési típust lehet megkülönböztetni: az árubeszerzést, az építési beruházást és a szolgáltatást. Az árubeszerzést és az építési beruházási tevékenységet a törvény tételesen tartalmazza, a szolgáltatást ellenben negatív oldalról határozza meg: az árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység. A három beszerzési típusra másmás értékhatárok érvényesek. A törvény készítésének különböző fázisain végighúzódott a vita: EU társulási és egyéb nemzetközi kötelezettségeinket figyelembe véve, a közbeszerzések szabályozása mennyiben tölthet be piacvédelmi szerepet. Az Európai Megállapodás 66. cikkében Magyarország a megállapodás hatálybalépésétől — 1994 februárjától — számított tízéves átmeneti időszak végére, azaz 2004-re vállalt kötelezettséget a nemzeti elbánás elvének érvényesítésére a közösség cégeivel szemben. S nem arra, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó hazai jogszabályokat harmonizálja a közösségi normákkal és direktívákkal. Mindazonáltal a közbeszerzésekről szóló törvénytervezet készítésekor figyelembe vették az EU irányelveit már csak azért is, mert a társulási megállapodás 67. cikkelye általános jog*A helyi önkormányzat képviselőtestülete és azok társulása, továbbá a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében — amennyiben a beszerzéshez címzett vagy céltámogatással központi költségvetési támogatásban részesül — a beszerzés javasolt értékhatára 1996. december 31-ig. v Y KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Megnevezés millió forint Árubeszerzés 10 Építési beruházás 25 Építési tervezési munka 5 Szolgáltatás megrendelése 10 Építési beruházás esetén az előminősítési kötelezettség 200 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK* Árubeszerzés 2 Építési beruházás 5 Építési tervezési munka 2 Szolgáltatás megrendelése 2 Pályáztatni olcsóbb, mint... Még mindig hatályos a PM 36/1988-as rendelet, amelyik előírja, hogy állami finanszírozású beruházások megbízásait csak tendereztetéssel lehet odaítélni. De hol vannak már az állami beruházások? Nos, az önkormányzatok mindenesetre már nem érzik önmagukra nézve kötelezőnek a pályázat kiírását, illetve, ha mégis, akkor is inkább zártkörű pályázatban választják ki a kivitelezőt, és nem nyílt tendereztetéssel. Az önkormányzatok jellemzően a helybéli vállalkozók valamelyikét kérik fel az iskola felújítására, a sportcsarnok megépítésére vagy a víz- illetve gázvezeték lefektetéséhez. Hársfalvi Péter, a nyíregyházi ÉPKER Kft. ügyvezetője csak részben ért egyet a fenti megállapítással: „A falusi önkormányzatokra ez mindenképpen igaz — mondja —, de minél nagyobb településről, s rendszerint minél nagyobb projektről van szó, annál inkább háttérbe szorul, hogy az építőipari vállalkozó helybéli-e vagy sem, és annál fontosabbá válik az ár. Mivel az önkormányzatok rendszerint