Figyelő, 1995. november-december (39. évfolyam, 44-52. szám)

1995-12-07 / 49. szám

l Újragombolt I­mum­a biztonság a . A pénzintézetekkel kapcsolatos jogszabályokat a bankcsődök írják - tartják a pénzügyi szakemberek, s ez még inkább igaz a betétesek védelmét szolgáló biztosítási rendszerrel kapcsolatban. Az idei év nem volt mentes a nehézségektől: az Agrobank összeomlása élesen rávilágított a hazai betét­­biztosítás összes betegségére. A Pénzintézeti törvény jövő év első felében tervezett módosítása várhatóan jelentősen átrajzolja a betétbiztosítás jelenlegi rendszerét. A ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP feuOjkAAj^TjlJK­Ojt^ ' "/CAo^ j, 1 )­^ CK-mt m h k * * . Ih'ilrmnc tplzintpttpl cj hptptpcplz vp- 1p«rp” T­ínorv Pz nnntnsan mit PS Pénzintézeti törvény (Pit) módosítása három fő pon­ton érintené a betétbiztosí­tási rendszert. Az előzetes elkép­zelések szerint egyrészt a biztosí­tott betétek felső határát a jelenle­gi egymillióról kétmillió forintra emelnék, és ezzel párhuzamosan tízszázalékos „önrészt” vezetnének be, vagyis egy esetleges csőd ese­tén ennyit automatikusan elbuk­nának az ügyfelek. Másrészt a be­tétek visszafizetéséért felelős Or­szágos Betétbiztosítási Alap (OBA) apparátusa beolvadna az Állami Bankfelügyeletbe (Baf), il­letve az annak helyébe lépő Orszá­gos Pénzügyi Felügyeletbe, bár a legfőbb döntéshozó szerve önálló maradna. Harmadrészt pedig ki­bővülnének az alap válsághelyze­tekben alkalmazható intézkedései,­­különös tekintettel a betétesek vé­delmét szolgáló megelőző lépé­sekre és a felszámolással kapcsola­tos szabályokra. Az OBA nemrégiben megbízott ügyvezető igazgatója, Jánossy Dá­niel úgy véli, hogy a Pit módosítá­sa során azért is kap kiemelt szere­pet a betétbiztosítással kapcsola­tos előírások átalakítása, mert a jogalkotók felismerték: a jelenlegi forrásellátottság mellett az alap nem képes a bankrendszerben tartósan meglévő problémákat ke­zelni. Az ugyan tény, hogy a betét­­biztosítás a világ egyetlen országá­ban sem alkalmas a bankrendszer mély, strukturális válságainak ke­zelésére, azonban egy­ egészséges gazdasági és pénzügyi környezet­ben képes lehet nagyobb megráz­kódtatás nélkül „elsimítani” és kü­lön kezelni a piacgazdaságban működő bankoknál keletkező ki­sebb gondokat. Ehhez persze pénz kell, ráadásul nem is kevés. A nemzetközi gya­korlatban a betétbiztosítási alapok általában a bankoknál felhalmozó­dó betétek 1-1,5 százalékáig van­nak feltőkésítve, nálunk ez az arány egyelőre csak ezrelékekben mérhető. Az OBA „pénztárcájában” ma lényegében csak a tagintézetek által befizetett biz­tosítási díj találha­tó: a szabad ren­delkezésű pénzesz­köz mintegy 1,5-2 milliárd forint, ami a teljes banki betétállománynak durva becslések szerint alig két ez­reléke. Az ügyve­zető szerint ahhoz, hogy az alap tőke­háttere elérje a nemzetközi szintet (15-20 milliárd fo­rintot), legalább egy évtizednyi, bankcsődöktől mentes időszakra lenne szükség. Ám erre vajmi kevés az esély: az Agro­bank mellett ugyanis már most is több pénzinté­zetnél szükség van - úgymond - „elő­zetes válságkeze­lésre”. Hogy ez pontosan mit és mennyit jelent, azt az ügyvezető - mint mondja - éppen a válságke­zelés sikere érdekében nem árulja el, annyit azonban sejtetni enged: ezek a lépések a nyitr bankcsődök és az ezzel járó betétvesztések el­kerülését szolgálják. Az Agrobank-válság mindazonál­tal rávilágított az alap tőkehiányá­ból fakadó veszélyekre. Az OBA jelenlegi pénzügyi helyzete mel­lett ugyanis már egy közepes mé­retű hazai bank csődjét sem tud­ták a hagyományos betétbiztosítá­si eszközökkel kezelni, és Jánossy Dániel számításai szerint legalább az ezredfordulóig tartott volna, míg a tagintézetek díjfizetéssel pótolni tudják az alap hitellel megelőlegezett forrásait. Az más lapra tartozik, hogy az állam vé­gül mentőövet dobott a bajban lé­vő banknak, azonban a jövőben vélhetően nem lehet ilyen akciók­ra számítani. Megoldás lehet viszont az OBA feltőkésítése, hiszen ezzel hosszú távon jelentős terheket vennének le az állam válláról. Terveikben a már említett 15-20 milliárd forin­tos „álomhatár” elérése szerepel, ezzel az összeggel a tarsolyában ugyanis az OBA akár már egy kö­zépméretű bank vagy több kisebb pénzintézet egyidejű válságkezelé­sét is el tudná látni. Mindez azon­ban - hangsúlyozza az ügyvezető - nem azt jelenti, hogy az állam­tól ekkora méretű azonnali tőke­­injekcióra számítanak: átmeneti­leg kedvezményes jegybanki hitel­lel és állami garanciával a hátuk mögött a válsághelyzetekben bő­víteni tudnák a tagdíjakból folya­matosan felhalmozódó saját for­rásaikat. Nagy kérdés persze, hogy az OBA ilyen mérvű tőkeszegénysége ese­tén nem kockázatos-e az alap ga­ranciavállalását a jelenlegi egymil­lióról kétmillió forintra emelni. Jánossy Dániel szerint nem, ugyanis a tízszázalékos önrész be­vezetése - számításaik szerint - hozzávetőleg fedezné a magasabb összegű kockázatvállalás költség­­igényét. Hogy ez kinek éri meg, azon per­sze lehet vitatkozni: a biztosított betétek átlagos nagysága ugyanis tavaly a pénzintézeteknél nem ér­te el a százezer forintot, így a kis­betétesek számára ez a változás nyilvánvalóan hátrányos lesz. Az Ast­a % _---------- _

Next