Figyelő, 1996. január-február (40. évfolyam, 1-9. szám)

1996-01-04 / 1. szám

útja ezt a t&v-------------_ Velünk sget beszélni Sőt érdemes is -amennyiben • · az ön vállalata i/*’modern, ✓ megbízható telekommunikációs rendszert kíván kialakítani. • az ország legnagyobb alközponti szolgáltatója • rugalmas pénzügyi konstrukciók • világszínvonalú rendszerszállítók • folyamatos szerviz- és diszpécserszolgálat IN­COMEX BUDAPESTI TELEFON ALKÖZPONTI Kft. Budapest X., Bihari út 6. Tel: 263-8000 Levélcím: 1476 Pf. 176 tikkor hívja A EZT z­ szamot* —y 1996. január 4. figelő 3 ÉV ELEJI ÁREMELÉSEK. Ez az év sem kezdődött jól. A fogyasztási adó változása miatt január elsejétől többet kell fizetni az üzemanyago­kért, a szeszes italokért, a dohányárukért, valamint a nemesfémekért. Drágult valamennyi postai szolgáltatás, a telefon, továbbá a vonat­jegy. A helyi és távolsági autóbuszok viteldíja is emelkedett. KONVERTIBILIS LAKOSSÁGI FORINT. Azért jó hír is akad. A kormány eltörölte az addigi évi 800 dolláros valutakeretet. Ezentúl nem lesz szükség a valutalapra. Utazásonként 1250 SDR-nek (1 SDR mintegy 1,50 dollár) n m­m megfelelő valuta vá­­g­án­ sorolható forintért a pénzváltó helyeken. jo­rrunk is­­,szolna­m kál, ezelőtt ugyan iga­zolással, de korlátla­nul kivihető, a forint a lakosság és az üzleti szektor folyó fizetési mű­veleteire teljesen konvertibilisnek tekinthető. Csupán a tőkeművele­tekben maradnak még bizonyos korlátozások. JAVULÓ KÜLSŐ EGYENSÚLY. A lakossági valutakeret eltörlését többek között az ország folyamatosan javuló külső pénzügyi egyensú­lya tette lehetővé. A folyó fizetési mérlegben októberben 122 millió dolláros többlet keletkezett, így a hivatalos adatok szerint az év első tíz hónapjában a külső pénzügyi deficit 2,1 milliárd dollárra tehető. Ta­valy január óta a devizatartalékok állománya csaknem 2 milliárd dol­lárral gyarapodott, s novemberben elérte a 8,6-8,7 milliárd dolláros szintet. Az elmúlt év végi privatizációs értékesítések hatására a tartalé­kok várhatóan körülbelül további 3 milliárd dollárral növekednek. VITA A PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEKRŐL. Alkalmasint a privati­zációs bevételek sorsa nem tekinthető véglegesnek, holott a parla­ment december 20-án elfogadta, hogy az elmúlt és az ez évre elő­irányzott, összesen 250 milliárd forintos közvetlen költségvetési befi­zetést meghaladó privatizációs készpénzbevételt az államadósság tör­lesztésére kell fordítani. Még meg sem száradt azonban a tinta a költ­ségvetési törvényen, amikor a példátlan módon leszavazott miniszter­­elnök máris jelezte: ha a kormány be tudja bizonyítani, hogy előnyö­sebb lenne a szóban forgó összeget fejlesztésre fordítani, akkor en­nek érdekében módosítják a törvényt. ÁTALAKULÓBAN A BANKSZEKTOR. Nem sokkal járult hozzá a privatizációs rekordbevételhez a bankok magánosítása. Mint ismere­tes, az OTP Bank privatizációja ugyan közel 9 milliárd forintot hozott a költségvetés konyhájára, ám a decemberben eladott Buda­pest Bank vételára épp hogy fe­dezte az azóta megszüntetett Állami Vagyonkezelő Rt.-n ke­resztül tavaly februárban jutta­tott 12 milliárd forintos tőke­­tartalékot. A többi nagybank közül a Magyar Hitel Bank pri­vatizációja akár még ez év vé­gén tető alá kerülhet, feltéve, hogy a közeli napokban kor­mánydöntés születik a banknak juttatandó állami segítségről. A Kereskedelmi Bank magánosí­tása későbbre tehető, ám az Ibusz Bank január elsejei beke­belezése kétségtelenül javítja az ügylet esélyeit. Ami az állami tulajdo­nú kisbankokat illeti: ahogy az várható volt, az elmúlt év végi közgyű­lésen a tulajdonosok az Iparbankház piacról való kivonulása mellett voksoltak, ami tulajdonképpen a pénzintézet megszűnését vetíti elő­re. A hasonló helyzetű Dunabank sorsa még nem pecsételődött meg, az újonnan választott igazgatóság feladata lesz felmérni, milyen lehe­tőségek vannak e pénzintézet rendbetételére. % tU 3tu Q. *■' os tu

Next