Figyelő, 1996. május-június (40. évfolyam, 18-26. szám)
1996-05-02 / 18. szám
_ aw Am ■ 11S £)/)*!* 'T. HELYZETE \ UJC/UtO«-pj^C 'jcf 0 I 0© /ti-c f ;i^A -----------------------Gluvui'OG. III ITl/Au Vf**JIUl VM A nemzeti olajtársaság közel van ahhoz, hogy elveszítse a belföldi gáz- \ v nagykereskedelmi piacon őrzött monopolhelyzetét. Magyar állami és üzleti körök nem csupán tűrik, hanem támogatják is egy orosz vállalatbirodalom térnyerését - anélkül, hogy bárki meghatározta volna a piac liberalizálásának feltételeit. A pozícióharc eldurvult, ismét napirendre került a cég . Monopóliumként importálja Magyarországra a földgázt a Magyar Olajipari Rt. (Mal Rt.), s adja tovább az ipari felhasználóknak (erőműveknek, önálló és nagy kapacitású cégeknek), valamint a regionális gázszolgáltatóknak. A gázszolgáltatásról szóló törvény értelmében az a cég folytathat kül- és nagykereskedelmi tevékenységet a gázzal, amelynek távvezetékrendszere és tárolói vannak. Ennek a feltételnek jelenleg csak a Mal Rt. felel meg Magyarországon. Több tényező árulkodik azonban arról, hogy a magyar olajcég piaci helyzete a gázértékesítés terén a törvények megkerülésével, agresszív orosz akciók és tétova magyar állami magatartás miatt megrendülhet. Panrusgaz Rt. (Prg Rt.) - ez a neve annak a cégnek, amelynek törekvései a Mal Rt. érdekeit keresztezik. A Prg-t 1994 őszén alakította az orosz gáz-külkereskedelmi óriás, a Gazexport, annak egyik leányvállalata, az Interprokom, a Mal Rt.; a Mineralimpex Rt.; valamint a már akkor orosz-magyar vegyes cég, a DKG-East Kft. A Pig Rt. vezérkarában az orosz társtulajdonosok megbízottainak van döntő befolyásuk. Szindikátusi szerződése szerint a társaság orosz földgáz magyarországi eladására, s gáz ellenében magyar áruk oroszországi szállítására jött létre. A Pig Rt.-re úgy vetült reflektorfény, hogy március derekán nyilvánosságra került: az oroszok magyar asszisztenciával csorbították a Mal Rt. pozícióit. Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter 1996. március 1-jén aláírt egy kormányközi bizottsági jegyzőkönyvet, s nem kifogásolta, hogy az orosz fél abban leszögezte: nem ismeri el, hogy a Mal Rt. közvetlenül tárgyaljon a jamburgi szállításokért járó, évi 2 milliárd köbméternyi kedvezményes árú földgáz vásárlásáról az oroszokkal; ez a jog a Pig Rt.-t illeti meg. Ez azért vitatható, mert a 2 milliárd köbméterre kiterjedő opció vagyoni értékű jogként szerepel a Mal Rt. információs memorandumában, s a részvénykibocsátás idején a befektetők kalkuláltak ezzel a tétellel. Dunai egy hónappal ezelőtti, országgyűlésbeli magyarázkodása idején azzal érvelt, hogy külön levélben kifogásolta az oroszok diktátumát, a Pig Rt. pedig még segítséget is jelent abban, hogy magyar áruszállítással fizethessünk a földgázért. A miniszter elhallgatta annak a február végi tárgyalásnak az eredményét, amelyen a Pig Rt. képviselője, Rahimkulov úr - a Figyelő birtokában lévő dokumentum tanúsága szerint - lesöpörte a Mol Rt. álláspontját, s bejelentette: a jövőben nem kívánnak tárgyalni a magyar áruszállításról, csak az orosz gáz eladása a fontos. A Mol Rt.-nek mint a kereskedő cég egyik alapítójának véleménye cseppet sem befolyásolta az oroszok álláspontját. Ekkoriban már a zsebükben volt egy, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól kapott ígéret: a Pig Rt. távvezetéket építhet Magyarországon. Ez azonban csak a bánya- és koncessziós törvény módosításával vagy újabb államközi szerződés megkötésével, közös beruházásként lehetséges. Erről azonban szó sem esett a tranzitvezeték megvalósíthatósági tanulmányának múlt heti, kétoldalú egyeztetésén. A Figyelő értesülése szerint a napokban találkoztak a Pig Rt. főtulajdonosai, a Mal Rt. ésa Gázexport képviselői. Úgy álltak fel a tárgyalóasztal mellől, hogy a megvalósíthatósági tanulmány - úgymond „technikai” - részleteit július elsejéig átdolgozzák. Az már bizonyos, hogy a több mint 500 millió dollár értékű beruházásból 200 kilométeres szakasz Magyarország területén haladna át. A Szlovákiából valószínűleg Ivánkánál átlépő vezeték talán Lentinél hagyja majd el hazánkat, és Szlovénián átjut Olaszországba. Meglehet azonban, hogy Nyitra lesz a vezeték belépőhelye, és még az sem kizárt, hogy az Graz felé veszi az irányt, s onnan fordul délre. Ez utóbbi azért lenne lényeges, mert ha az osztrák szállítóvezeték is bekapcsolódhatna, az egyet jelentene a nyugati vezetékrendszerhez illeszkedéssel. Ez pedig az októberben munkába álló, Győr és az ausztriai Sopronkertes (Baumgarten) között épülő úgynevezett H.A.G. vezeték mellett már a második csatlakozási pont lehetőségét kínálná. A nyugati leágazás tervét az oroszok nem támogatják. A maximálisan évi 20 milliárd köbméter szállítására tervezett tranzitvezetéken át 10-15 éves távlatban - legfeljebb évi 3 milliárd köbméter lenne a magyar „levételi” igény. Az oroszok azt állítják, hogy olasz, horvát, szlovén vevőik lehetnek még, azonban egyetlen konkrét üzleti tervet sem sikerült még felmutatniuk erről. Aprócska akadály, hogy a bányatörvény pontosan szabályozza Magyarországon a szállítóvezeték építését. MOL-RÉSZVÉNYEK Az elmúlt év végén minden szempontból sikeresen zárult a Mol részvényeinek külföldi, illetve belföldi forgalomba hozatala. A kibocsátás - mint utólag kiderült - szerencsés időzítése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi befektetők figyelmének Magyarország felé terelődésével a kibocsátáskori 1100 forintról 1800 forint fölé szárnyaljon a Mol részvényeinek jegyzése. A befektetők minden korábbi várakozását felülmúló néhány hónapos árfolyam-emelkedés azonban az egyik napról a másikra megtorpant, sőt a tulajdonosoknak azt kellett szomorúan tudomásul venniük, hogy a Mol papírjai mintegy négyszáz forintot veszítettek az értékükből. Hiába jelent meg azokban a napokban a Nomura elemzése a hazai földgáznagykereskedelem elkövetkező években várható kimagasló nyereségességéről, a londoni székhelyű japán bankház optimista - a Mol vezetősége szerint túlzó - becslései sem tudták feléleszteni a külföldi befektetőkben a vásárlási kedvet. A korábban árlimit nélkül vásárló intézmények vételi ajánlataik felfüggesztésével reagáltak a jamburgi gázimport opciós jogának megkérdőjelezésére, illetve a Mol nagykereskedelmi monopóliumának megingására. Az árrobbanás előtt bevásárló pénzügyi befektetők viszont elérkezettnek látták az időt arra, hogy közben tisztes mértékűvé duzzadt árfolyamnyereségüket mielőbb realizálják. Miután az elmúlt néhány héten újabb hírek nem láttak napvilágot a vitatott kérdésekben, a Mol-részvények árfolyama csekély növekedés után 1600 forint körül stabilizálódott. * vezérkarának lefejezése. CIXvA A JlfatOC-k KT r\C\S QX x u oJUao^ l p oa y y (A. 1996. május 2. fflfelé is OnLGQ Jüw: 9* ■ Hiattclaac -Wfc-