Figyelő, 1996. július-augusztus (40. évfolyam, 27-35. szám)
1996-07-25 / 30. szám
1,5 millió, a Békéscsabai Konzervgyár és a Pápai Textilgyár pedig 0,4-0,4 millió ecu-höz jut. Információink szerint szeptemberben az illetékesek aláírhatják a megállapodásokat. Ezeken kívül több további támogatandó cég neve röppent föl, úgy mint az Ikarusé, a debreceni MGM-é, a Csepeli Csőgyáré, a Nitrokémia Rt.-é, az Alkaloidáé vagy a Kispesti Textilgyáré. A HYFERP a következő fordulóban a tervek szerint további 22 millió ecu-vel támogatja a vállalatokat. Infralámpa A beruházások jellegéből fakadóan a vállalati szerkezet-átalakításnál több pénz jutott az infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítani hivatott Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak (KHVM). Az EU egyik prioritása ugyanis 1992-től éppen az infrastruktúrafejlesztés. A koppenhágai és esseni csúcstalálkozókon 15 illetve 25 százalékban határozták meg a PHARE-segély infrastruktúrára vonatkozó hányadát, és kimondták: az unió csak társfinanszírozást vállal. A KHVM 1990 és 1996 között mintegy 95 millió ecu támogatással gazdálkodhatott, amelynek a többi ágazathoz képest igen magas arányát, hozzávetőlegesen 80 százalékát lehetett beruházásra fordítani. A támogatások egy része - a nemzeti PHARE-programokon túl - a több országot átfogó szektorprogramok, illetve a határmenti együttműködési programok költségvetéséből érkezik. A több országot átfogó, regionális közlekedési szektorprogram a PHARE történetében először nyújt beruházási támogatást: Magyarország 5 millió ecu-t kapott a határátkelőhelyek térségének közúti fejlesztésére. 1995-től kezdődően a PHARE-programok éves tervezése az 1995-99. közötti időszakot felölelő ötéves indikatív programhoz igazodik; itt is, mint más területeken, az éves tervezésről áttértek az ötéves keretösszeg meghatározására. A KHVM munkáját a várakozások ellenére sem könnyítette meg a középtávú program megszületése, mert az egyes projekteket továbbra is évente kell Brüsszellel jóváhagyatni - mondta a Figyelőnek Kóti László, a tárca PHARE irodájának főosztályvezetője. Ez két szempontból okozhat gondokat. Egyrészt a brüsszeli követelmények - a tapasztalatok szerint - évről évre változnak, miközben az infrastrukturális szükségletek természetüknél fogva sokkal lassabban módosulnak. Nehéz tehát minden brüsszeli igényhez - így az „alkalmi jellegűekhez” is - pontosan igazodó projektet készíteni. Másrészt a nagy infrastrukturális beruházásokat több éven keresztül folyamatosan kell finanszírozni. Ez viszont a biztató előjelek ellenére az EU részéről eddig nem talált megértésre - állítja a főosztályvezető. Ide vezethetők vissza az M3-as autópálya építése körüli bonyodalmak. Az M3-as építéséhez szükséges forrásokat az Útalap és a költségvetési hozzájárulás mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsöne, valamint a kedvezményes német hitel biztosítja; ezekhez társult volna a PHARE támogatása. A Budapest és Füzesabony közötti építési költségeket 1995 januárjában közel 29 milliárd forintra becsülték, ebből 10 millió ecu lett volna a PHARE hozzájárulása - fejtegeti Kóti László. Több hónapos alkudozás után az EU végül arra hivatkozva lépett vissza, hogy a projekt túlfinanszírozott, mivel a szükséges forrásokat a résztvevő két nemzetközi finanszírozó intézmény már biztosítja. Márpedig a 10 millió ecu kiesése problémát okoz a KHVM-nek, mert lassíthatja a kormányprogram megvalósítását, és szükségessé tesz bizonyos pénzügyi átcsoportosítást - mondja a főosztályvezető, hozzátéve: ilyen esetekben meglehetősen nehéz magyarázatot találni a brüsszeli döntésekre. A KHVM-nél úgy tartják: az EU jelenlegi politiNAGYOBB TORTA, KEVESEBB PÉNZ KIFIZETÉSEK ARÁNYA AZ 1990. ÉS 1994. KÖZÖTTI PHARE-KERETBŐL (AZ 1996. JÚLIUSI ÁLLAPOT SZERINT) kára a vasútfejlesztést tartja a legsürgetőbb feladatnak, s nehezen fogadják el Brüsszelben, hogy Magyarországon az autópálya-építés nem kevésbé fontos, az Útalapnak köszönhetően ráadásul gyorsabban megvalósítható. A szaktárca véleménye szerint a hosszú távú érdemi tervezés néha lehetetlenné válik: 1996-ban a 23 millió ecu helyett csak 7 millióhoz jutott a minisztérium. Ezt a MÁV átalakítására és a kombinált szállítás fejlesztésére költik majd. Az infrastrukturális és más programok kritikáit az Európai Unió tisztségviselői azzal hárítják el, hogy a támogatás konkrét felhasználásáról a szerződő felek közösen döntenek, a szükségleteket Magyarországon határozzák meg. Vannak ugyanakkor olyan vélemények is - például az Eurocooperation tanácsadó cég korábbi felmérése szerint -, hogy az összegek alacsony kihasználtsága a magyar ötletek hiányára és hazai szervezeti problémákra vezethető vissza. Nyitva az agrárkapu A nemzeti PHARE-programok közül - a mértéket illetően - a mezőgazdaságnak nyújtott támogatás a második helyen áll az elsősorban a TEMPUS programra épülő oktatási támogatás után. Az agrárszféra ugyanis négy év alatt 68 millió ecu-közkamattal növelten az összeg már csaknem eléri a 70 millió ecu-t) jutott, ami egyértelműen jelzi, hogy Brüsszel kiemelt jelentőséget tulajdonít a csatlakozni kívánó országok mezőgazdasági fejlődésének. Az 1990 és 1992 közötti programok szinte 100 százalékát már elköltötték, és a 1993-ban elfogadott program 30,5 millió ecu-s keretének is több mint a felét kifizették. A három évvel ezelőtt elfogadott program szerződéskötési határideje néhány nap múlva, július végén jár le. A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint a kifizetések aránya eléri a 75 százalékot. A közel 70 millió ecu-ből 29 milliót, azaz kevesebb mint a felét teszik ki a tőkejuttatások, 16 millió jut(ott) eszközök és berendezések vásárlására, 22 millió pedig oktatásra és tanácsadásra. Az agárprogram két legjelentősebb komponense a 20 millió ecu-t érő Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány létrehozása és az integrált takarékszövetkezeti bankhálózat kialakítása volt. A tavaly elfogadott 10 millió ecu-s programból ennek negyede fordítható szakértői tanulmányokra, a fennmaradó rész pedig eszközbeszerzésre, vagyis a főszerep ezúttal is a technikai segítségnyújtásnak jutott. Az agárprogrammal kapcsolatban is felmerül az a vád, hogy az EU a segélyek egy részét (egyes számítások szerint 50 százalékát) „visszaszívja”, és főleg saját érdekei szerint folyósítja (lásd: Kiss Judit cikkét a Figyelő 1996/20 számában). Nagy Árpád, a földművelésügyi tárca főosztályvezetője az 50 százalékot túlzottnak tartja. Szerinte nincs akadálya annak, hogy a tanácsadásra fordítható PHARE-pénzek kedvezményezettjei magyar szakemberek és cégek legyenek. Szervezeti túltengés A kis- és középvállalkozások fejlesztése a harmadik legjelentősebb projekt a PHARE segélyprogramjában. Az e célra szánt pénzeket a nonprofit szervezetként működő és az utóbbi időben többször viharos átalakuláson átesett Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kezeli. Az alapítvány önrészesedése a kis- és középvállalkozói programoknál el kell, hogy érje az 50 százalékot, amely magasabb a többi PHARE- programénál. A hitelkonstrukciók közül újszerű megoldásnak számít, hogy a tőkehitelt tulajdonrész vásárlásával kombinálják, vagyis az MVA tulajdonrészt szerez a már működő középvállalkozásokban. A részvényeket később a vállalat visszavásárolhatja az MVA-tól. A PHARE-segélyek egyik eredménye, hogy kiépítették a helyi vállalkozásfejlesztési központokat 20 megyei központtal és 150 irodával. Információink szerint felvetődött, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok is a helyi vállalkozásfejlesztési központok bázisán jöjjenek létre. Ez a konstrukció sok szempontból indokolható lett volna, hiszen a két intézményrendszerbe szinte ugyanazok a szervezetek delegálják a tagokat. Végül azonban a PHARE partnernek bizonyult a két különálló intézményrendszer kiépülésében, amelyek között, bár a feladatok sok esetben hasonlóságot mutatnak, nincs szervezeti átjárás. MARTIN JÓZSEF PÉTER, SPÄT JUDIT Mezőgazdaság Regionális Infrastruktúra 68 millió forint fejlesztés 76 millió forint 10 millió forint 100% 4 Privatizáció Kis- és és szerkezet-átalakítás középvállalkozások 59 millió forint 45 millió forint Forrás: Minisztériumok. MVA. Figyelő 1996. Július 25. JiTelő 15 Dosszié