Figyelő, 1997. január-február (41. évfolyam, 1-9. szám)
1997-02-06 / 6. szám
TB-JÁRULÉKRENDSZER Játék a betűkkel A kiegészítő tevékenységként vállalkozók, valamint a társas vállalkozók 45 százalékos járulékfizetési kötelezettsége, illetve az ilyen jogviszonyokhoz kapcsolt minimális járulékok általános tiltakozási hullámot váltottak ki az érintettekből. Szinte észrevétlen maradt ugyanakkor az a rendelkezés, amelynek értelmében nem kaphatja meg adó-visszatérítését és nem részesülhet állami támogatásban az a cég vagy magánszemély, amelynek köztartozása van. tb-járulékrendszer körüli kormányzati sürgölődés végeredménye a „technikai módosítás” értelmezhetetlen tartalma miatt már még ismeretlen. Az erőviszonyok kiegyenlítettsége mindenesetre azt sejteti, hogy egyik szélsőséges megoldásnak - a jelenleg érvényben lévő rendszer fenntartásának, illetve a változások megsemmisítésének sincs esélye. A kormány által létrehozott, a tb-járulékrendszert vizsgáló bizottság eredeti feladata valóban technikainak nevezhető problémák górcső alá vétele volt: itt kellett volna utólag összehangolni a tb-járulékokat és az adózást szabályozó törvényeket. A két törvény egymásnak ellentmondó rendelkezései miatt ugyanis - a törvényalkotó szándékával ellentétben -jelenleg nem kell járulékot fizetni a kis összegű, 3000 forint alatti kifizetések, illetve a nem vállalkozó természetes személytől kapott jövedelmek után. Mindkét esetben az a probléma, hogy e jövedelmek után nem kell adóelőleget fizetni, s így ezek a törvény betűje szerint nem is tekinthetők szja- és így járulékköteles jövedelemnek. Hasonló problémát vet fel a cégautó használata, amely után nem adóelőleget, hanem havonta szja-t fizetünk. A heves tiltakozások és a számtalan alkotmánybírósági beadvány miatt a bizottság által megvitatandó kérdések már egészen más súlycsoportba kerültek, a technikai probléma kifejezés viszont megmaradt. Ezt a szót használta a miniszterelnök, László Csaba helyettes államtitikár, PM-szóvivő, és az ügyben feltűnően kompromisszumkész SZDSZ is. Maximum a minimálbér fele A tiltakozási hullám középpontjában a főállás mellett kiegészítő tevékenységet végzők és a társas vállalkozások 45 százalékos járuléka, illetőleg a járulékok minimuma áll. Kormányzati körökben pillanatnyilag teljes az egyetértés abban, hogy az eltérő típusú - megszerzett - jövedelmek eltérő járulékoltatását meg kell szüntetni, vagyis az erre vonatkozó lépések visszavonása nem várható. Más a helyzet a meg nem szerzett jövedelmekkel, vagyis a járulékminimumokkal. A kisebbik kormányzópárt szakértői most azt tartanák helyesnek, ha a minimálbér helyett e körben csak a minimálbér fele után kellene járulékot fizetni. Az SZDSZ szerint túlságosan nagy terheket ró a vállalkozókra az a szabály is, amelynek értelmében a minimális járulékot minden nem főállású jogviszony után meg kell fizetni. Ezért javasolják azt is, hogy a főállás mellett csak egyetlen jogviszony után kelljen a minimumot megfizetni. Az SZDSZ által javasolt - becslések szerint 4-5 milliárdos bevételkiesést okozó könnyítések jó eséllyel keresztülmehetnek a kormányon és a parlamenten, ám az Alkotmánybíróság a szabaddemokratáknál is nagyobb hatású visszavonulót fújhat járulékügyben. A testület egy korábbi határozata ugyanis kimondja, hogy feltételezett jövedelmek után nem szedhető járulék. Az OEP titkolózik Az újonnan teljes járulék alá vont jövedelmek miatti felháborodásban viszonylag csekély nyilvánosságot kapott az a tény, hogy 1997. január elseje óta nem kaphat adó-visszatérítést vagy állami támogatást az a cég vagy magánszemély, amelynek köztartása van. Az ilyenek visszatérítendő adóját az APEH egyből átutalná a hitelezőnek, már ha lennének pontos adatai. A járulékbehajtást végző Országos Egészségbiztosítási Pénztár azonban az eddigi nyilatkozatok szerint nemigen akar adatokat szolgáltatni adósairól az APEH- nek. Simsa Péter, az alapot felügyelő önkormányzat alelnöke szerint az OEP-nek az 1975/11- es tb-alaptörvény tiltja, hogy adósairól bármely nem társadalombiztosítási szervnek adatokat szolgáltasson. Az inkriminált 199/B paragrafus 4. bekezdése ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az OEP csak törvényi felhatalmazással, jogszabály által meghatározott céllal tehet ilyet. E paragrafus 6. bekezdése egyben meg is adja a szükséges felhatalmazást, amikor kimondja: a tájékoztatás joga az adóigazgatást is megilleti, az adó és adó jellegű befizetések teljesítésével, illetőleg ezek ellenőrzésével összefüggésben. A törvény félreértése azt mutatja, hogy az OEP nem akar adatokat szolgáltatni 566 ezer adósáról és az ezek által be nem fizetett 230 milliárd forint körüli járulékról, holott e forrásból igen jelentős bevétele származhatna. Szakértők ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy az OEP szeretné elkerülni a nem mindig pontos nyilvántartási rendszere miatt várható felháborodást, a szervezet felügyeletét ellátó munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek pedig nem szívesen vállalnák magukra az esetleg bekövetkező csődhullám ódiumát. I I / MÁTÉ DÁNIEL Nemzetköz településfejlesztési szakleállítás 1997 Bl PAPE S T1^^^R^ UO[jouJldlA* . A/vOI /s / Magyar gazdaság 1997. február 6. JETelő 21