Figyelő, 1997. január-február (41. évfolyam, 1-9. szám)

1997-02-06 / 6. szám

TB-JÁRULÉKRENDSZER Játék a betűkkel A kiegészítő tevékenységként vállalkozók, valamint a társas vállalkozók 45 százalékos járulékfizetési kötelezettsége, illetve az ilyen jogviszonyokhoz kapcsolt minimális járulékok általános tiltakozási hullámot váltottak ki az érintettekből. Szinte észrevétlen maradt ugyanakkor az a rendelkezés, amelynek értelmében nem kaphatja meg adó-visszatérítését és nem részesülhet állami támogatásban az a cég vagy magánszemély, amelynek köztartozása van. tb-járulékrendszer körüli kormányzati sürgölődés végeredménye a „techni­­kai módosítás” értelmezhetetlen tartalma miatt már még ismeret­­len. Az erőviszonyok kiegyenlí­­tettsége mindenesetre azt sejteti, hogy egyik szélsőséges megoldás­nak - a jelenleg érvényben lévő rendszer fenntartásának, illetve a változások megsemmisítésének­­ sincs esélye. A kormány által létrehozott, a tb-járulékrendszert vizsgáló bi­zottság eredeti feladata valóban technikainak nevezhető problé­mák górcső alá vétele volt: itt kellett volna utólag összehangol­ni a tb-járulékokat és az adózást szabályozó törvényeket. A két törvény egymásnak ellentmondó rendelkezései miatt ugyanis - a törvényalkotó szándékával ellen­tétben -jelenleg nem kell járulé­kot fizetni a kis összegű, 3000 fo­rint alatti kifizetések, illetve a nem vállalkozó természetes sze­mélytől kapott jövedelmek után. Mindkét esetben az a probléma, hogy e jövedelmek után nem kell adóelőleget fizetni, s így ezek a törvény betűje szerint nem is tekinthetők szja- és így já­rulék­köteles jövedelemnek. Ha­sonló problémát vet fel a cégau­tó használata, amely után nem adóelőleget, hanem havonta szja-t fizetünk. A heves tiltakozások és a számta­lan alkotmánybírósági beadvány miatt a bizottság által meg­vitatandó kérdések már egészen más súlycsoportba kerültek, a technikai probléma kifejezés vi­szont megmaradt. Ezt a szót használta a miniszterelnök, Lász­ló Csaba helyettes államtitikár, PM-szóvivő, és az ügyben feltű­nően kompromisszumkész SZDSZ is. Maximum a minimálbér fele A tiltakozási hullám középpont­jában a főállás mellett kiegészítő tevékenységet végzők és a társas vállalkozások 45 százalékos járu­léka, illetőleg a járulékok mini­muma áll. Kormányzati körök­ben pillanatnyilag teljes az egyet­értés abban, hogy az eltérő típu­sú - megszerzett - jövedelmek el­térő járulékoltatását meg kell szüntetni, vagyis az erre vonatko­zó lépések visszavonása nem vár­ható. Más a helyzet a meg nem szerzett jövedelmekkel, vagyis a járulék­­minimumokkal. A kisebbik kor­mányzópárt szakértői most azt tartanák helyesnek, ha a mini­málbér helyett e körben csak a minimálbér fele után kellene já­rulékot fizetni. Az SZDSZ szerint túlságosan nagy terheket ró a vál­lalkozókra az a szabály is, amely­nek értelmében a minimális járu­lékot minden nem főállású jogvi­szony után meg kell fizetni. Ezért javasolják azt is, hogy a főállás mellett csak egyetlen jogviszony után kelljen a minimumot megfi­zetni. Az SZDSZ által javasolt - becslé­sek szerint 4-5 milliárdos bevé­telkiesést okozó­­ könnyítések jó eséllyel keresztülmehetnek a kor­mányon és a parlamenten, ám az Alkotmánybíróság a szabadde­mokratáknál is nagyobb hatású visszavonulót fújhat járulékügy­ben. A testület egy korábbi hatá­rozata ugyanis kimondja, hogy feltételezett jövedelmek után nem szedhető járulék. Az OEP titkolózik Az újonnan teljes járulék alá vont jövedelmek miatti felháborodás­ban viszonylag csekély nyilvános­ságot kapott az a tény, hogy 1997. január elseje óta nem kap­hat adó-visszatérítést vagy állami támogatást az a cég vagy magán­­személy, amelynek köztartása van. Az ilyenek visszatérítendő adóját az APEH egyből átutalná a hitelezőnek, már ha lennének pontos adatai. A járulékbehajtást végző Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár azonban az eddigi nyilatkozatok szerint nemigen akar adatokat szolgáltatni adósairól az APEH- nek. Simsa Péter, az alapot fel­ügyelő önkormányzat alelnöke szerint az OEP-nek az 1975/11- es tb-alaptörvény tiltja, hogy adósairól bármely nem társada­lombiztosítási szervnek adatokat szolgáltasson. Az inkriminált 199/B paragrafus 4. bekezdése ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az OEP csak törvényi fel­hatalmazással, jogszabály által meghatározott céllal tehet ilyet. E paragrafus 6. bekezdése egy­ben meg is adja a szükséges fel­hatalmazást, amikor kimondja: a tájékoztatás joga az adóigazga­tást is megilleti, az adó és adó jellegű befizetések teljesítésével, illetőleg ezek ellenőrzésével összefüggésben. A törvény félreértése azt mutat­ja, hogy az OEP nem akar adato­kat szolgáltatni 566 ezer adósá­ról és az ezek által be nem fize­tett 230 milliárd forint körüli já­rulékról, holott e forrásból igen jelentős bevétele származhatna. Szakértők ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy az OEP szeretné elkerülni a nem mindig pontos nyilvántartási rendszere miatt várható felháborodást, a szervezet felügyeletét ellátó munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek pedig nem szívesen vállalnák magukra az esetleg bekövetkező csődhullám ódiumát. I­ I / MÁTÉ DÁNIEL Nemzetköz településfejlesztési szakleállítás 1997 Bl PAPE S T1^^^R^ U­O­­[jouJldlA* . A/vOI /s / Magyar gazdaság 1997. február 6. JETelő 21

Next