Figyelő, 1997. január-február (41. évfolyam, 1-9. szám)

1997-01-30 / 5. szám

V-V­r ÍrTALÁNOS ÉRTÉKFORGALMI BANK , (juTuz— (1. (1 l) —T~T-------_--------------·2— a­­ctó - OS , díftÁ^^K/\ Gázerővel előre A múltat végképp eltörölni - vélhetőleg ez volt a jelszava a Gazprom moszkvai bankjának, miután a múlt év nyarán kizárólagos tulajdonosa lett a patinás Általános Értékforgalmi Banknak. Az orosz tulajdonos, a Gazprom-csoport tagja, azt követően, hogy tavaly szeptemberben 4 milliárd forinttal felemelte a jegyzett tőkét, röpke fél év alatt jelentősen átalakította az ügyfél- és tevékenységi kört, s a hitelintézetet a gázipari óriás magyarországi terveinek szolgálatába állította. N­agy utat tett meg alig fél év alatt az Álta­lános Értékforgalmi Bank (ÁÉB), ame­lyet lényegében a csőd széléről rántott vissza a Gazprom tavalyi belépése. A korábban amerikai-magyar vegyes tulajdonú hitelinté­zetnek a nemrégiben nyilvánosságra került mérlegadatok szerint 1995 végére véglegesen megrendült a tőkehelyzete: a saját tőke az egy évvel korábbi 2,168 milliárdról 926 millió fo­rintra csökkent, az adózás előtti eredmény pe­dig elérte a mínusz 1,241 milliárd forintot. A konszolidált mérleg szerint a banktevékeny­ségből származó kamatkülönbözet 1995-ben 52,26 százalékra csökkent, mindeközben esz­közoldalon 5 milliárd forintot meghaladó nem kamatozó állomány (lényegében befa­gyott követelés) keletkezett. A céltartalék-állo­mány ennek következtében a többszörösére emelkedett, és a tőkehelyzet rövidesen kriti­kussá vált: a saját tőke a jegyzett tőke alá csök­kent. A bank könyvvizsgálója ezért olyan zára­dékkal látta el a mérleget, mely szerint vállal­kozás folytatásához és a 8 százalékos tőkemeg­felelési mutató eléréséhez jelentős tőkeemelés­re van szükség. Ekkor lépett a képbe a Gazprom leánybankja, a moszkvai Gazprombank, amely tárgyaláso­kat kezdett az ÁPV Rt.-vel az állam tulajdoná­ban lévő 50 százalékos ÁÉB-részvénycsomag megvásárlásáról, majd pedig felvette a kapcso­latot a másik tulajdonossal, a Ronald Lauder­­csoporthoz tartozó Közép-Európai Fejlesztési Társasággal is. Bár a tranzakciónak a hírek sze­rint sokan próbáltak gátat vetni (főleg az a CIB Bank, amely a Gazprom magyar leányvál­lalatának, a Panrusgáznak a számláját vezette), ám az ÁÉB egyre kritikusabbá váló tőkehelyze­te (a saját tőke tavaly júliusban már csupán 502 millió forint volt) és más vevők hiánya rö­videsen minden ellenállást elsöpört az útból. Ráadásul az orosz vevő nemcsak azt vállalta, hogy a jegyzett tőkét legalább 2 milliárd forint­tal emeli, hanem azt is, hogy a részvényeket névértéken veszi meg, és nem kér a bank mi­nősített kinnlevőségei mögé - ilyenkor egyéb­ként szokásos - állami garanciát. A Gazprom magyarországi terveinek komoly­ságát leginkább az mutatja, hogy ez a gázipari óriás első Oroszországon kívüli befektetése a pénzügyi szektorban. A Figyelőnek nyilatkoz­va Mihail Rahimkulov az ÁÉB elnökeként nem is rejtette véka alá: a Gazprom döntő sze­repet szán a banknak Kelet-Közép-Európában tervezett beruházásai finanszí­rozásában. Ehhez azonban el kell érnie azt a tőkeméretet, amely már alkalmassá teszi ilyen feladatok ellátására. En­nek jegyében emelték tavaly szeptember 16-án az ÁÉB jegy­zett (és készpénzben befizetett) tőkéjét egyről ötmilliárd forint­ra, ami a duplája a privatizációs szerződésben vállaltnak. Ezt az idén márciusban további há­­rommilliárd forinttal „fejelik” meg, a végső cél pedig az 50-60 millió dolláros (mintegy 10 milliárd forintos) jegyzett tőke elérése. Szó ami szó, a vártnál nagyobb méretű tőkein­jekciónak köszönhetően az ÁÉB fél év alatt lát­ványosan talpra állt. A tavaly november végi adatok szerint a hitelintézet mérlegfőösszege a júliusi 36 milliárd forintról alig fél év alatt kö­zel megkétszereződött, miközben a mérleg szerinti eredmény mínuszról pluszra váltott. (Lásd erről bővebben táblázatunkat.) Az üzleti aktivitás növelése mellett gyökeres változások mentek végbe a bank belső életé­ben is. Egyes vélemények szerint az orosz tulaj­donos még a nyugati befektetőkön is túltett abban a keménységben, amellyel a „rendra­kást” végezte. Eladták például a korábban a stratégiai befektetések között szerepeltetett mikroelektronikai Interbip Rt.-t, amelyet ép­pen a korábbi vezérigazgató vezetése alatt álló Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vett meg. Hasonló sorsra jutott az ÁÉB értékpapír­kereskedő cége is, amely egy magyar csoport (Pretium Holding) tulajdonába jutott. Emel­lett a bank kétes kinnlevőségeinek jelentős ré­szén is túladtak. A „végkiárusítás” mellett a szervezeti felépítés­ben is gyökeres változások mentek végbe. Újonnan létrehozott szervezeti egység foglal­kozik például a meglévő és jövőbeni kihelyezé­sek biztonságával, és külön szervezetbe került a stratégiai tervezés, az innováció és az ezt szol­gáló marketing. Az ÁÉB irányító szervezeteibe új - főleg orosz - személyek kerültek, miköz­ben távozott például Beszédes Antal vezérigaz­gató, Feleki Ferencné vezérigazgató-helyettes, illetve az elnöki főtanácsadóként és ügyvezető­ként működő Schiffer Péter. A hitelintézet aktív oldalon is jelentősen mó­dosította tevékenységét, s előtérbe kerültek a gáz- és energiaellátás területén tevékenykedő ügyfelek. Mindez Rahimkulov szerint nem je­lenti azt, hogy meg akarnának válni jó minősí­tésű régi ügyfeleiktől, ám az ügyfélkapcsolato­kat alárendelik a bank új célkitűzéseinek. A hi­telkihelyezések bővítése során pedig elsősor­ban azon ügyfelek igényeit tartják szem előtt, akik kapcsolatban állnak a magyar, illetve a külföldi energiaellátás szereplőivel. Kiemelt célnak tekintik az együttműködést az iparág je­­lentős honi cégeivel, így például a Mollal és a Panrusgázzal. Ez utóbbi egyébként már a számlaforgalmának jelentős részét is áthelyez­te az ÁÉB-hez. A bank növekvő „súlyát” egyéb­ként mutatja az a Gazpromnak közelmúltban nyújtott 160 millió dolláros konzorciális hitel is, amelyben az ÁÉB vezetése mellett többek közt a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP Bank vett részt. Passzív oldalon az ÁÉB elsősorban a deviza­­források bővítése érdekében tett erőteljes lé­péseket. A közelmúltban végrehajtott kamat­­változtatások azt mutatják: a hitelintézet első­sorban a dollárban megtakarító ügyfelek hosszabb lejáratú (6-12 hónapos) betéteit ré­szesíti előnyben. Rahimkulov ezzel együtt hangsúlyozta lapunknak a forintforrások fon­tosságát is. Mint mondta, a közeljövőben konkrét lépéseket is tesznek ebben az irány­ban: többek közt devizaalapú forintkártyát ve­zetnek be, s a folyószámla- és értékpapír-szol­gáltatásokat is bővítik. Az elnök ugyanakkor megerősítette: abban bí­zik, hogy a bank eddig is meglévő oroszországi kapcsolatait kibővítve fontos szerepet játszhat majd az orosz-magyar kereskedelmi forgalom újjáélesztésében, elsősorban az exportfinanszí­rozás területén. Ugyancsak a terveik közé tar­tozik, hogy a bank szerepet vállal az orosz ál­lamadósság finanszírozásában - bár ennek konkrét formáiról Rahimkulov nem szolgált közelebbi részlettel. Abban mindazonáltal biz­tos volt: az eddig kisbanknak számító ÁÉB - háta mögött a Gazprom vagyonával és nemzet­közi tekintélyével - rövid időn belül Magyaror­szág egyik legjelentősebb hitelintézetévé növi ki magát. ■ MILLIÓ FORINT 1995. XII. 31 1996. VII. 31* 1996. XI. 30* Mérlegfőösszeg 37 969 36 502 60 139 Saját tőke 926 502 5 057 Jegyzett tőke 1 000 1 000 5 000 Tőketartalék - - 85 Eredménytartalék 562 -81 -81 Mérleg szerinti eredmény -635 -416 53 * Nem auditált adatok Forrás: A bank saját adatközlése 1997. január 30. éivelő is

Next