Figyelő, 1998. július-szeptember (42. évfolyam, 27-39. szám)
1998-09-10 / 37. szám
A gázárral kapcsolatos konzultációk - amelyek még a választások előtt indultak - az új kormány megalakulásakor megakadtak, ám azóta ismét megtörtént a kapcsolatfelvétel. A tárgyalások tényét mindkét oldal megerősítette. A Mal és - részben közvetve, részben közvetlenül - a legnagyobb orosz gázipari cég, a Gazprom fele-fele arányú tulajdonában lévő Panrusgáz Rt. vezérigazgatója, Mihail Rahimkulov kérdésünkre elmondta: az olajtermékek világpiaci ára komoly mértékben ingadozott az elmúlt időszakban, s ez a felhasználó és a termelő számára egyaránt káros. Túlságosan magas árnál hosszú távon más energiaforrást részesít előnyben a fogyasztó, az alacsony ár pedig nem fedezi a kitermelési költségeket sem. Az orosz földgázt a magyar határon a Mólnak átadó cég vezetője szerint ezért merült fel, hogy a gázár csak bizonyos határok közt kövesse az olajtermékek világpiaci árát. A másik oldalon a Mal Rt. is megállapodásra törekszik, mert elérkezettnek látja az időt, hogy csökkentse a földgázvásárlásainak pénzügyi kockázatát. Mándoki Zoltán vezérigazgató a lépéstől az üzlet stabillá és kiszámíthatóvá válását várja. Ám szerinte szó sincs kizárólagos Mol-szempontokról; a lakosság és az ipar érdekeit is szolgálná, ha csökkentenék az ár hektikus mozgásából eredő rizikót. Ma ugyan alacsony a földgáz nemzetközi ára, két éve azonban rekord magasságban, 100 dollár fölött volt ezer köbméterenként. Mándoki Zoltán a jelenlegi barrelenként 12 dolláros világpiaci olajárat is irreálisan alacsonynak tartja, s bizonyos abban, hogy drágulás következik majd. Ha ez megtörténik, a piaci mozgásba beleférhet akár két és félszeres olajár-emelkedés is, amelyet kisebb mértékben, de a gáz ára szintén követhet. Azzal egyébként, hogy a kőolaj és a földgáz világpiaci ára megugorhat, egyetért Hatvani György, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatója és valamennyi más megkérdezett is. Felvetésünkre, miszerint a megállapodás emlékeztet a KGST-idők bukaresti árelvére, Mándoki Zoltán úgy válaszolt: a párhuzam mesterkélt, mert az árelvnek mindenhez volt köze, csak a termék valós piaci értékéhez nem. Egyébiránt a Mal Rt. a nem orosz partnereitől vásárolt olajszállítmányaira is árfedezetet köt (kisebbítendő az időközbeni árváltozások hatásait), arról nem is beszélve, hogy ezt teszik a bankok és a gazdálkodók is a maguk szerződéseinél. Politikailag érzékeny kérdésről van szó - ismerte el a Mal vezetője. Ezért, továbbá árhatósági szerepükre tekintettel a Gazdasági Minisztériumtól és az energiahatóságtól is jóváhagyást várnak az esetleges megállapodásra. Amúgy a hivatalt folyamatosan tájékoztatja a Mal a tárgyalások előrehaladtáról. Rahimkulov ugyanakkor hozzátette: a földgáz ára közvetlenül kihat más termékek és szolgáltatások egész sorának árára, azaz jelentősen befolyásolja az élet GÁZÁR-TÁRGYALÁSOK Sávbafagyasztás Az import gázár alsó és felső határok közé szorításáról tárgyal a Mal Rt. és a Panrusgáz Rt., illetve a mögötte álló orosz exportőr. Amennyiben az év végéig tető alá hoznák a szerződést, úgy meg nem erősített információnk szerint ez lenne az első ilyen megállapodás a térségben. Az eladó és a vevő egyaránt a kockázat mérséklését kívánja elérni, színvonalat. Reméli tehát, hogy törekvéseik a magyar hatóságok támogatására találnak. Formálisan nem szükséges jóváhagynunk a jövendő megállapodást - válaszolta megkeresőNYÚJTÓGYAKORLAT A 2015-ig szóló hosszú távú gázszállítási szerződés további 10 éves meghosszabbítása is szóba került a Mal és a Panrusgáz kapcsolatfelvételekor. Az orosz oldal nyilvánvalóan érdekelt a biztos megrendelésben, ám a Mol is jól járna, mert a most folyó erőművi tender gázblokkokra pályázó jelentkezőivel 20-25 éves szállítási szerződéseket köthetne. A ma érvényes megállapodás keretében az orosz partner 2015-ig évi 6,3-11,5 (összesen 225) milliárd köbméternyi gázt szállít hazánkba. Nem hiányzik a diverzifikáció sem: a Mol a Gaz de Francétól 15 éven át évi 400 millió köbmétert vásárolhat, a német Ruhrgas céggel pedig két szerződése van: az egyik évi 900 millió, a másik 15 év alatt 8 milliárd köbméter átadásáról szól. Tünkre a MEH-nél Hatvani György, emlékeztetve rá, hogy a villamosenergia-importhoz sem kell a hozzájárulásuk. Tájékoztatást viszont kaptak, merthogy az ársáv lényeges kihatással járhat a hazai gázárakra. A lényeg a hivatal számára a legkisebb költség elve, s ebbe valóban belefér egy esetleges erőteljes világpiaci ármozgás hatásainak fékezése, vagyis az üzleti kockázat csökkentése. A Gazdasági Minisztérium illetékese a jóváhagyást firtató kérdésünkre nem kívánt válaszolni. Korábban egyébként már volt példa néhány hónapig tartó „fagyasztásra”, a mostani lépés azonban hosszú távra szólna. Ily módon - érvelt Mihail Rahimkulov - a magyarországi fogyasztói és importár különbségéből keletkező Mol-veszteségeket is csökkenteni lehet. Hogy milyen határok közé szorítanák a gázárat, azt valamennyi megkérdezett üzleti titoknak minősítette. Ugyanez igaz a két fél árképzési megállapodására is, amelyről csak annyi publikus, hogy a földgáz importára képlet szerint követi az olajtermékeknek a földközi-tengeri térségben jellemző értékét. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy mi történik majd azon összeggel, amennyivel esetleg kevesebbet fizet a Mól, illetve mi lesz akkor, ha a tendencia megfordul. Annyit mindenesetre megtudhattunk, hogy jelenleg ezer köbméternyi földgáz vételára több mint 70 dollár. A Mal vezérigazgatója - miután az alsó és felső határ meghúzásában „nincs nagy különbség” a két fél álláspontja között - még az idén aláírhatónak tartja a szerződést. A földgáz részaránya a teljes hazai energiafogyasztáson belül folyamatosan növekszik; a magyar energiapolitikáról készült 1997-es ipari minisztériumi jelentés alapján részesedése 1996-ban 37 százalék volt, vagyis jóval magasabb a 20-22 százalékos európai átlagnál. Az 1996-os 13,4 milliárd köbméteres belföldi felhasználás 2010- re elérheti a 15-17 milliárd köbmétert (1998 első felében 6,2 milliárd köbméter volt a tényadat). Gyökeresen átalakul a források szerkezete is. Míg két éve 35 százalék volt a hazai termelés, addig ez az arány 2010-re várhatóan lényegesen alacsonyabb lesz. Elsősorban a földgáz térhódításával magyarázható, hogy a magyar energiarendszer importfüggősége - amelynek 51 százalékos értéke nemzetközi összehasonlításban ma nem kiugró - 2010-re meghaladhatja a 80 százalékot. A HONI FÖLDGÁZFELHASZNÁLÁS FORRÁSAI PETAJOULE Időpont Hazai termelés Behozatal 1985. 244 137 1992. 151 172 1996. 151 304 2000. 130 350 2005. 125 357 400 2010. 116 374-442 Forrás: ECO-Energy Bt. 20 figyelő 1998. szeptember 10. 10 KUBIK PÁL