Figyelő, 1998. július-szeptember (42. évfolyam, 27-39. szám)

1998-09-10 / 37. szám

A gázárral kapcsolatos kon­zultációk - amelyek még a választások előtt indul­tak - az új kormány megalakulá­sakor megakadtak, ám azóta is­mét megtörtént a kapcsolatfel­vétel. A tárgyalások tényét mindkét oldal megerősítette. A Mal és - részben közvetve, rész­ben közvetlenül - a legnagyobb orosz gázipari cég, a Gazprom fele-fele arányú tulajdonában lé­vő Panrusgáz Rt. vezérigazgató­ja, Mihail Rahimkulov kérdé­sünkre elmondta: az olajtermé­kek világpiaci ára komoly mér­tékben ingadozott az elmúlt idő­szakban, s ez a felhasználó és a termelő számára egyaránt káros. Túlságosan magas árnál hosszú távon más energiaforrást része­sít előnyben a fogyasztó, az ala­csony ár pedig nem fedezi a ki­termelési költségeket sem. Az orosz földgázt a magyar határon a Mólnak átadó cég vezetője sze­rint ezért merült fel, hogy a gázár csak bizonyos határok közt kövesse az olajtermékek vi­lágpiaci árát. A másik oldalon a Mal Rt. is megállapodásra törekszik, mert elérkezettnek látja az időt, hogy csökkentse a földgázvásárlá­sainak pénzü­gyi kockázatát. Mándoki Zol­tán vezérigaz­gató a lépéstől az üzlet stabil­lá és kiszámít­hatóvá válását várja. Ám sze­rinte szó sincs kizárólagos Mol-szempontokról; a lakosság és az ipar érdekeit is szolgálná, ha csökkentenék az ár hektikus mozgásából eredő rizikót. Ma ugyan alacsony a földgáz nemzetközi ára, két éve azon­ban rekord magasságban, 100 dollár fölött volt ezer köbméte­renként. Mándoki Zoltán a je­lenlegi barrelenként 12 dolláros világpiaci olajárat is irreálisan alacsonynak tartja, s bizonyos abban, hogy drágulás követke­zik majd. Ha ez megtörténik, a piaci mozgásba beleférhet akár két és félszeres olajár-emelke­dés is, amelyet kisebb mérték­ben, de a gáz ára szintén követ­het. Azzal egyébként, hogy a kő­olaj és a földgáz világpiaci ára megugorhat, egyetért Hatvani György, a Magyar Energia Hiva­tal (MEH) főigazgatója és vala­mennyi más megkérdezett is. Felvetésünkre, miszerint a megállapodás emlékeztet a KGST-idők bukaresti árelvére, Mándoki Zoltán úgy válaszolt: a párhuzam mesterkélt, mert az árelvnek mindenhez volt köze, csak a termék valós piaci értéké­hez nem. Egyébiránt a Mal Rt. a nem orosz partnereitől vásárolt olajszállítmányaira is árfedeze­tet köt (kisebbítendő az időköz­beni árváltozások hatásait), ar­ról nem is beszélve, hogy ezt te­szik a bankok és a gazdálkodók is a maguk szerződéseinél. Politikailag érzékeny kérdésről van szó - is­merte el a Mal vezetője. Ezért, továbbá árható­sági szerepükre tekintettel a Gazdasági Mi­nisztériumtól és az energiaható­ságtól is jóváha­gyást várnak az esetleges meg­állapodásra. Amúgy a hivatalt folyamatosan tájékoztatja a Mal a tárgyalások előrehaladtáról. Rahimkulov ugyanakkor hozzá­tette: a földgáz ára közvetlenül kihat más termékek és szolgálta­tások egész sorának árára, azaz jelentősen befolyásolja az élet­ GÁZÁR-TÁRGYALÁSOK Sávbafagyasztás Az import gázár alsó és felső határok közé szorításáról tárgyal a Mal Rt. és a Panrusgáz Rt., illetve a mögötte álló orosz exportőr. Amennyiben az év végéig tető alá hoznák a szerződést, úgy meg nem erősített információnk szerint ez lenne az első ilyen megállapodás a térségben. Az eladó és a vevő egyaránt a kockázat mérséklését kívánja elérni, színvonalat. Reméli tehát, hogy törekvéseik a magyar hatóságok támogatására találnak. Formálisan nem szükséges jóvá­hagynunk a jövendő megállapo­dást - válaszolta megkereső­NYÚJTÓGYAKORLAT A 2015-ig szóló hosszú távú gázszállítási szerződés további 10 éves meghosszabbítása is szóba került a Mal és a Panrusgáz kapcsolatfelvételekor. Az orosz oldal nyilvánvalóan érdekelt a biztos megrendelésben, ám a Mol is jól járna, mert a most folyó erőművi tender gázblokkokra pályázó jelentkezőivel 20-25 éves szállítási szerződéseket köthetne. A ma érvényes megállapodás keretében az orosz partner 2015-ig évi 6,3-11,5 (összesen 225) milliárd köbméternyi gázt szállít hazánkba. Nem hiányzik a diverzifikáció sem: a Mol a Gaz de Francé­tól 15 éven át évi 400 millió köbmétert vásárolhat, a német Ruhrgas céggel pedig két szerződése van: az egyik évi 900 millió, a másik 15 év alatt 8 milliárd köbméter átadásáról szól. Tünkre a MEH-nél Hatvani György, emlékeztetve rá, hogy a villamosenergia-importhoz sem kell a hozzájárulásuk. Tájékozta­tást viszont kaptak, merthogy az ársáv lényeges kihatással járhat a hazai gázárakra. A lényeg a hi­vatal számára a legkisebb költ­ség elve, s ebbe valóban belefér egy esetleges erőteljes világpiaci ármozgás hatásainak fékezése, vagyis az üzleti kockázat csök­kentése. A Gazdasági Miniszté­rium illetékese a jóváhagyást fir­tató kérdésünkre nem kívánt vá­laszolni. Korábban egyébként már volt példa néhány hónapig tartó „fa­gyasztásra”, a mostani lépés azonban hosszú távra szólna. Ily módon - érvelt Mihail Rahim­kulov - a magyarországi fo­gyasztói és importár különbsé­géből keletkező Mol-vesztesége­­ket is csökkenteni lehet. Hogy milyen határok közé szorítanák a gázárat, azt valamennyi meg­kérdezett üzleti titoknak minő­sítette. Ugyanez igaz a két fél ár­képzési megállapodására is, amelyről csak annyi publikus, hogy a földgáz importára képlet szerint követi az olajtermékek­nek a földközi-tengeri térség­ben jellemző értékét. Nem kap­tunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy mi történik majd azon összeggel, amennyivel esetleg kevesebbet fizet a Mól, illetve mi lesz akkor, ha a ten­dencia megfordul. Annyit mindenesetre megtudhattunk, hogy jelenleg ezer köbméter­nyi földgáz vételára több mint 70 dollár. A Mal vezérigazgatója - miután az alsó és felső határ meghúzásában „nincs nagy különbség” a két fél álláspontja kö­zött - még az idén aláírhatónak tartja a szerződést. A földgáz részaránya a teljes hazai energiafo­gyasztáson belül folya­matosan növekszik; a magyar energiapoliti­káról készült 1997-es ipari minisztériumi je­lentés alapján részese­dése 1996-ban 37 szá­zalék volt, vagyis jóval magasabb a 20-22 szá­zalékos európai átlagnál. Az 1996-os 13,4 milliárd köbméte­res belföldi felhasználás 2010- re elérheti a 15-17 milliárd köbmétert (1998 első felében 6,2 milliárd köbméter volt a tényadat). Gyökeresen átalakul a források szerkezete is. Míg két éve 35 százalék volt a hazai termelés, addig ez az arány 2010-re várhatóan lényegesen alacso­nyabb lesz. Elsősorban a föld­gáz térhódításával magyarázha­tó, hogy a magyar energiarend­szer importfüggősége - amely­nek 51 százalékos értéke nem­zetközi összehasonlításban ma nem kiugró - 2010-re megha­ladhatja a 80 százalékot. A HONI FÖLDGÁZFELHASZNÁLÁS FORRÁSAI PETAJOULE Időpont Hazai termelés Behozatal 1985. 244 137 1992. 151 172 1996. 151 304 2000. 130 350 2005. 125 357­ 400 2010. 116 374-442 Forrás: ECO-Energy Bt. 20 figyelő 1998. szeptember 10. 1­0 KUBIK PÁL

Next