Figyelő, 1999. január-március (43. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-11 / 10. szám

^f\'/\JENERGIAKERESKEDELEM Kelet kincsei Legyeik bármilyen hatékony a hazai ipar, vagy energiatakarékos a lakosság^Ma­gyarország ráutaltsága az import energiaforrásokra - s ezen belül is a keletiekre - rövid távon is nőni fog. A függés zuhanása miatt az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott, de eddig is egyértelmű volt: a külkereskedelmi­ deficitnek több mint a fele az onnan vásárolt energiahordozók után képződik. ■ M­agyarország 32 1996 elejé- Ilf- től számított három év I­VI alatt összesen 4 milliárd 465 millió dolláros kereskedelmi mérleghiányt halmozott fel az energiahordozók külkereskedel­mén. Az összehasonlítás kedvéért: ugyanezen időszakban a teljes ma­gyar külkereskedelmi deficit 7 mil­liárd 274 millió dollárra rúgott. Az energetikához hasonlítható ará­nyú negatív szaldó csak a feldolgo­zott termékek termékforgal­mában volt tapasztalható. Igaz, az energetika külkereskedelmi egyenlege folyamatosan javul. Az időjárástól erősen függő import tavaly például 3 százalékkal mér­séklődött, így „csak” 1 milliárd 256 millió dolláros negatívum ke­letkezett, 288 millió dollárral ki­sebb, mint 1997-ben. A magyar energiakivitel értéke eközben 435 millió dollárra rúgott. Mint ismeretes, az import ener­gia szinte kizárólag keletről érke­zik. A FÁK-országokkal folytatott kereskedelemben 928 millió dol­láros mínusszal zárt Magyaror­szág, önmagában Oroszországgal szemben viszont egymilliárddal. Tavaly a magyar import 9,2 száza­léka érkezett Oroszországból, s annak több mint kéthar­madát az energiahordo­zók adták. Jelenleg is magas, s - Szerdahelyi György, a Gazdasági Minisztérium (GM) közigazgatási ta­nácsadója szerint - kö­zéptávon tovább nő az energiabehozatal ará­nya. Azaz, ha az atom­energiát is hozzászámít­juk, a határokon belüli felhasználás közel 65 százaléka külső forrás­ból ered. A függőség nagy, ám lé­teznek magasabb arányok is Eu­rópában. A jövő pedig még na­gyobb külső forrásigényt hozhat. Az Európai Unió energiaszektora átlagban kétszer-háromszor haté­konyabb, mint a magyar - olvas­ható egy, a kormányzat számára készült összefoglalóban. Erre, va­lamint az energiaigényes ipar­ágak leépítésének szükségességé­re hivatkozva javasoltak a környe­zetvédők (például a Levegő Mun­kacsoport) radikális energia-áre­melést. Az energia iránti teljes ha­zai igény ugyan stagnál, vagy leg­feljebb ha évi 0,6 százalékkal nő a közeljövőben, ám a honi készle­tek apadása kizárólag importtal ellensúlyozható. A függés mér­séklése a GM szerint nagyban múlhat az energiatakarékossá­gon, amely azonnal kihat a beho­zatalra. Nem véletlen, hogy a ké­szülő új energiapolitikai koncep­cióban a takarékosság komoly hangsúlyt kap. A rendszerváltás utáni évek egyik energiapolitikai kulcsszava a diver­zifikáció volt. A vezetékes kapcso­latok kelet felé irányultak: elég itt megemlíteni a Barátság olaj-, a Testvériség gáz-, s a név nélküli 750 kilovoltos nagyfeszültségű táv­vezetéket. Az egyirányúság első ol­dása az 1979-ben üzembe állított Adria-olajvezeték volt. Csak 1993- ban létesült a 400 kilovoltos Győr-Bécs távvezeték (hivatalosan a bős-nagymarosi áram szállításá­val indokolták felépítését), 1995- ben pedig a 4,5 milliárd köbméter éves kapacitású HAG-gázvezeték, ugyancsak Ausztria felé. A diverzifikáció, legalábbis a veze­téki kapcsolatokat tekintve, mára lényegében teljesnek mondható. A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. már építi horvát-szlovén ma­gasfeszültségű összeköttetését, s magasabb szintre emelnék a ma­gyar-román villamos kapcsolato­kat is. Emellett több új, immár üz­leti alapokon nyugvó terv is él a kapcsolatok bővítésére. Intenzív Gazprom-Panrusgáz-Mol együtt­működés létezik egy harmadik úgynevezett gázbetáplálási pont kialakítására - mondta el Mihail Rahimkulov, a Panrusgáz Rt. ve­zérigazgatója -, mégpedig vagy az ukrán-magyar határnál, vagy Szlo­vákiából kiindulva, Nyitraivánka és Győr között. Vihart kavart viszont a Mol és az orosz gázipari óriás, a Gazprom között az úgynevezett déli gázveze­ték ügye. A cső Szlovákiából kiin­dulva Győr térségét érintve veze­tett volna Olaszországig. A Molt érzékenyen érintette, hogy a Gazprom a magyar szakasz 100 ki­lométeres körzetében maga akar­ta az „új” nagyfogyasztókat ellátni. A polémiát végül a halasztás oldot­ta fel, miután nem jött be a Gazprom számítása, hogy az ola­szok nagyobb mennyiséget rendel­nek. A mai helyzetértékelés alap­ján e létesítmény megépítése leg­közelebb 2003 után válhat aktuá­lissá. S nem valószínű cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó terminál RÉSZVÉNYCSAVAR Hosszú ideje izgatja a sajtó és a közvélemény fantáziáját, hogy mekkora részesedéssel is bírnak orosz cégek a magyar energiaiparban. „Sohasem létezett közvetlen Gazprom-tulajdon egyetlen magyar gázszolgáltatóban sem” - állítja Mihail Rahimkulov, aki a Panrusgáz Rt. mellett az orosz többségben lévő Általános Értékforgalmi Bank vezérigazgatója is. A bank kereskedik ugyan a Mol, a TVK, a Matáv és az OTP részvényeivel, ám kizárólag spekulációs céllal. A Mol sem tud orosz tulajdonosról. Mándoki Zoltán szerint a legutóbbi közgyűlésen a részvényesek 96 százalékát nevesítették, s köztük nem akadt orosz. Információnk szerint az észak-dunántúli és a dél­dunántúli gázszolgáltatókban egykor létező orosz tulajdont a Mal vásárolta meg, építése sem a horvátországi Fiume közelében; az ezzel kapcsolatos vizsgálatot elvégző szakemberek szerint túl drága ez a megoldás. Kevéssé vált közismertté a máso­dik olajvezeték létrehozásának ter­ve. Másfél éve vetették fel azt az el­képzelést, hogy a Barátság- és az Adria-vezetéken át juttatnák ki az orosz olajat a Földközi-tengerre. Miután az Adria jelenlegi állapota­* Előzetes adatok: * * Kivitel és készletváltozás együtt Forrás: Energia Információs Ügynökség Kht. ban erre alkalmatlan, a tervek sze­rint egy párhuzamos csövet kellett volna lefektetni Százhalombattától a tengerig. „Tárgyaltunk erről - válaszolta kérdésünkre Mándoki Zoltán, a Mal vezérigazgatója -, a projekt gondozása elindult.” Az éves tervezett kapacitás 15 millió tonna lenne, csakhogy míg egy éve 18-20 dollár volt barrelenként a kőolaj világpiaci ára, mára 10 dollár körüli szintre esett vissza. Az alacsony kőolajár és a világpia­ci túlkínálat lelassította a munkála­tok kidolgozását. A többirányú összeköttetés meg­valósultával a diverzifikáció a kor­mányzat számára időközben egé­szen más értelmet nyert. Szerda­helyi György szerint ma már arra kell vigyázni, hogy az importálók ne kössék le magukat túlzottan hosszú távú szerződésekkel egyet­len irányban. Ez a kritérium meg­valósulni látszik a kőolaj-behoza­talnál. Három évvel ezelőtt az orosz kormányzat egyedüli expor­tőrként a Jukoszt jelölte ki. A he- MAGYARORSZÁG ÖSSZEVONT ENERGIAHORDOZÓ­MÉRLEGE PETAJOULE 1996. 1997. 1998.* Termelés Szén 134,4 138,1 129,1 Kőolaj 60,5 55,8 53,3 Földgáz 150,7 140,6 121,5 Atomerőművi villamos energia 141,8 139,7 139,5 Vízerőművi villamos energia 2,1 2,2 1,7 Egyéb 47,2 47,1 47,4 Termelés összesen 536,7 523,5 492,5 Behozatal Szén 17,8 15,3 9,6 Koksz 28,1 20,1 20,6 Kőolaj 215,0 234,6 254,2 Kőolajtermék 64,5 65,2 68,1 Földgáz 304,2 274,2 295,5 Vili. energ, (imp.-exp. szaldó) 22,0 21,5 8,5 Behozatal összesen 651,6 630,9 656,5 Források összesen 1188,3 1154,4 1149,0 Forráscsökkentő tételek** 108,1 101,4 94,0 Belföldi felhasználás 1080,2 1053,0 1055,0 18­gigelő 1999. március 11.

Next