Figyelő, 2001. január-március (45. évfolyam, 2-13. szám)

2001-03-15 / 11. szám

I PLUSZ ! M­ájusig kell várni arra, hogy Magyarországon is debü­táljon a legújabb oroszlán, a Genfi Autószalonon bemutatott Peugeot 307-es. A svájci városba a csapott hátú változatot vitte el a francia gyártó, három benzi­nes és kétfajta dízel motorral, de a bennfentesek már kész tény­ként kezelik egy kombi és négy­ajtós kivitel gyors piacra dobá­sát is. A 206-os kistestvérhez szoro­san kötődő külső és belső design ellenére a 307-es korszakváltás­ként is értékelhető. A Citroennel közös PSA-csoport nem pusztán a majd’ egy évtizedig szolgáló 306-ost cserélte le vele; az új tí­pust a mai biztonsági igényeknek (energiaelnyelés, ütközésállóság) megfelelő vadonatúj padlólemez­re építették fel. Más részletekben is szakítottak a hagyományokkal a 307-esnél, így korszakos bizton­sági kiegészítőkkel öltöztették fel a járgányt. ABS elektronikus fék­erő szabályozóval; vészfék assistance-szal; kipörgésgátlóval; első, oldalsó és függönylégzsák­kal; végül olyan automatikus (telematikus) segélyhívó szerke­zettel, amely a légzsákok aktivá­lódásakor lép működésbe. A kor­nak megfelelő a fedélzeti kom­munikációs rendszer részeként az új Peugeot-hoz CD-lejátszó, GPS, hangvezérléses, beszédszintetizá­­toros, WAP-funkciós GSM tele­fonnal kombinált rádiókészülék, illetve fedélzeti navigációs rend­szer is rendelhető. A vezető így aktuális forgalmi, vagy éppen tu­risztikai információkhoz juthat, és az automatikus segélyhívás mellett közvetlen a kapcsolatban állhat az ügyfélszolgálati köz­ponttal. • PEUGEOT 307 Korszakváltó Billy szerencséje ■ Jelzésértékű a brit Stephen Dald­­ry filmjének indítá­sa: a 11 éves Billy Elliot bokszedzés közben bele­pillant a terem másik sarkában folyó balettórába, minek követ­keztében rövid úton balettcipő­re cseréli a bokszkesztyűt. A baj csak az, hogy abban a környe­zetben, ahonnan Billy szárma­zik, ezt a műfajt nem igazán tartják férfias mesterségnek. A bányászok durva, pragmatikus világában azt sem díjazzák, hogy a kissrác nem közli apjával a hirtelen váltást. Ez nem csoda, hiszen a sztrájkok közt őrlődő, napi kenyérgondokkal küzdő bányászokkal nehéz is lenne megértetni e választást. Ebből a sötét tónusú világból indul Billy - immár a fia teljesítményétől elbűvölt apja kíséretében­­ Lon­donba, hogy részt vegyen a ba­lettiskola felvételijén. Szokvá­nyos karriertörténet helyett rendkívül izgalmas, majd két­órás életmesében lesz része an­nak, aki beül a nézőtérre megte­kinteni a Billy Elliot című fil­met. Tiszta gondolatok, termé­szetes, mély emberi érzések kel­nek életre a Billyt játszó Jamie Bell és az apát alakító Gary Lewis megformálásában. Ugyan­akkor elgondolkodtató, hogy ez a film a Brit Filmakadémia díjáért folytatott versenyben éppen az Oscar-esélyes Gladiátor ellené­ben maradt alul. • Elképzelt város ■ Építészhallgató ko­rában ironikusan el­torzított body art önarckép-fotókkal keltett feltűnést, két társával pe­dig megalkotta a fotózó, festő-raj­zoló, tárgykészítő, sőt a performansz és a zene irányába is elmozduló Brettschneider-csopor­­tot, önálló munkáiban olyan plasztikai formákat teremtett, amelyek egyszerre tekinthetők „egy elképzelt város részleteinek”, építészeti modelleknek, posztku­bista szobrászati installációknak és bútor- vagy hangszerdizájn 34 FIGYELŐ 2001. március 15-21. IM'M­U'MiH Testi, szellemi oromok ■ Nemzetközi művészeti sereg­szemlévé nőtte ki magát az év­ről évre társművészetekkel bő­vülő fővárosi rendezvénysoro­zat, a Budapesti Tavaszi Feszti­vál. A szponzorváltáson is át­esett fesztivál az idén arra a kér­désre keresi a választ, hogy mennyit ér, mit jelent a klasszi­kus művészet és a hagyomány a számítástechnika és az informá­ciós világháló korában. Az im­már huszonegyedik ilyen prog­ramsorozaton mintegy kétszáz esemény várja a látogatókat. A koncertek, opera- és színházi előadások többsége a múltat idé­zi, jelezve, hogy az elektronikus kor nem létezhetne a klasszikus hagyományok nélkül. A nagyze­nekari koncerteken számos vi­lágsztár - köztük Msztyiszlav Rosztropovics, Radu Lupu, Mar­ton Éva, Rost Andrea és Szabadi Vilmos - lép fel. A művészet és a modern kor összefonódását pe­dig olyan produkciók bizonyít­ják, mint Eötvös Péter Az álmok hídján mentem át című színpadi hangjátékának magyarországi bemutatója. A műben az ősi fa-

Next