Figyelő, 2001. június-szeptember (45. évfolyam, 26-39. szám)

2001-07-05 / 27. szám

_______ MOLEKULÁRIS KAPSZULÁK­­Gyűrűbe zárt üzlet Nano- és biotechnológiai kutatásaira alapozva a Cyclolab Kft. egyedülálló ipari módszereket fejlesztett ki. Á­ltalános jelenség a tudomány története során, hogy a laborokban elért eredmé­nyek évtizedek elteltével szűrődnek át a gyakorlatba. A konkrét ipari célok érdeké­ben végzett kutatómunka mindig az úgyne­vezett alapkutatásra épül, amelynek hasznát a felfede­zés pillanatban legfeljebb sej­teni lehet. Ilyesmi történt a budapesti Cyclolab Kft. kuta­tóival: 29 évvel ezelőtt egy természetes eredeti­ vegyület­­csoporttal, a ciklodextrinekkel kezdtek foglalkozni, és az ak­­kor még jóformán ismeretlen anyagra alapozva mára éven­ként 10 ezer tonnát is megha­ladó, folyamatosan növekvő felhasználói igény alakult ki. Aki tehát nem hallott még a ciklodextrinekről, jobb, ha megjegyzi a nevet: e vegyüle­­tek az élelmiszerektől a koz­metikumokon át a gyógysze­rekig számtalan termék nél­külözhetetlen alapanyagai. KÜLFÖLDIEKNEK. A Cyclo lab tudást, technológiát és sa­ját fejlesztésű termékeket ad el, ügyfelei pedig csaknem ki­zárólag külföldi cégek. A ciklodextrinek törté­nete a XIX. század végén kezdődött, amikor 1891-ben egy francia vegyész, Villiers megfi­gyelte, hogy a krumpli rothadásakor az ös­szeesett masszából időnként kristályos anyag válik ki. Az ismeretlen anyagot leszűrte, kris­tályosította, s azt feltételezte róla, hogy az a növények sejtfalát alkotó jól ismert cellulóz­­ nem az volt. Nem sokkal később egy bécsi mikrobiológus, Schardinger jött rá, hogy a fe­hér, kristálycukorszerű édeskés anyag valójá­ban a keményítő addig ismeretlen származé­ka, és az is kiderült, hogy a furcsa anyagot a burgonyát megrothasztó Bacillus macerans nevű mikroba állítja elő. Ez a baktérium olyan enzimet termel, amely a hosszú, sok ezer cukormolekulából álló keményítőmole­kulákat kisebb egységekre hasítja, így egy gyűrű alakú vegyület, a ciklodextrin jön létre, amely számos egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik. „Legfontosabb ezek közül, hogy a henger alakú molekula külső felülete vízoldékony, míg a belső víztaszító” - magyarázza Szejtli József, a Cyclolab Kft. ügy­vezetője. Így az egész anyag képes vízben oldódni, ám a molekulák közepén van egy belső, apoláros, vízoldhatat­­lan üreg. Vagyis egyfajta mo­lekuláris kapszulával állunk szemben, amelybe számta­lan vízben oldhatatlan anya­got becsomagolhatunk. Ilye­nek lehetnek például „tégla­­porszerű” gyógyszerható­anyagok, és tulajdonképp minden egyéb olyan vízzel nem elegyedő molekula, amely belefér a ciklodextrin központi üregébe. Ma már jól tudják a ve­gyészek, hogy a keményítő hasítását és a ciklodextrinek előállítását nemcsak a Bacillus macerans, hanem számos más mikroba enzim­jei is képesek elvégezni. Sőt újabban genetikailag módo­sított enzimeket használnak erre. A tisztí­tott és génsebészettel feljavított enzimek­nek köszönhetően a ciklodextrinek ipari mé­retű előállítása már nem probléma, erre szá­mos gyártó szakosodott. A különböző anya­gok becsomagolása azonban már nem ilyen egyszerű, ehhez nagy szakértelemmel ren­delkező kutatókra van szükség. Szejtli József vegyészmérnök évtizedek óta foglalkozik keményítőkémiával. Norvé­giában a hatvanas években a tengeri algák sejtfalait alkotó vegyületeket kutatta, ké­sőbb a Berlini Tudományos Akadémia Táp­lálkozástudományi Kutató Intézetében dol­gozott, majd Kubában, a Havannai Egyete­men. Közel tízéves vándorút után, 1971-ben tért haza. Ekkor a Chinoinban kapott mun­kát, ahol - mint mondja, „óriási szerencséjé­re” - a gyártól tizenhárom kilométerre lévő­­ rózsadombi laboratórium vezetésével bízták­­ meg. Mivel a kutató tudományos eredmén­­­y­nyei magukért beszéltek, többé-kevésbé sza-­­ bad kezet kapott: itt továbbra is kedvenc té­­é­máját, a poliszacharid kémiát gyakorolta. £ 28 FIGYELŐ 2001. július 5-11 Kozmetikáznak ■ A koleszterin vízben oldhatatlan, de haj­landó belebújni a ciklodextringyűrű vízta­szító üregébe; ezt használták ki a belga Corman tejipari cég kutatói, amikor kolesz­terinmentes vajat kezdtek gyártani. Az ere­ket károsító vegyület kivonását maguk meg­oldották, s csak akkor fordultak a Cyclolab­­hoz, amikor telepeiken már tonnás dombok­ban állt a koleszterint tartalmazó fehér por. A Cyclolab ezt követően kidolgozott egy el­járást, amellyel kivonta a vegyületet a gyű­rűkből és így újra használhatóvá tette a ciklodextrint. Az élelmiszeriparon kívül a gyógyszeripar a ciklodextrinek másik legjelentősebb piaca. Szívinfarktus esetén a károsodás vizsgálatá­ra radioaktív vegyületet fecskendeznek a vé­nába; az oldhatatlan anyagot ciklodextrinbe kell zárni. Ezt a munkát a Cyclolab egy amerikai gyártó számára végzi. Hosszú távú szerződéssel a zsebében, a biztonságos ter­melés érdekében a cég az idén 40 milliós be­fektetéssel steril laboratóriumot épített fel.

Next