Figyelő, 2004. szeptember-december (48. évfolyam, 40-53. szám)
2004-11-18 / 47. szám
FŐBB VÁLTOZÁSOK A KEDVEZMÉNY RENDSZERÉBEN • 8 millió forintos összjövedelemig vehető igénybe a családi adókedvezmény, e felett csak a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a 8 millió feletti összes jövedelmének 20 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény folyamatosan nullára csökken. Az eltartottak számától függ, hogy milyen jövedelemhatárnál fogy el a kedvezmény, például 2 gyermek esetén 8 millió 480 millió forintos összjövedelemtől nulla. 6 millió forintos jövedelemig a tandíj, a felnőttképzés és számítástechnika, valamint a közcélú adományok és a tevékenységi kedvezményeket a biztosítások kedvezményével együtt kell figyelembe venni, összesen legfeljebb 100 ezer forintot lehet ezekre visszaigényelni. É s 12 ezer forintról havi 2850 forintra nő a fogyatékkal élők kedvezménye, és jövedelemtől függetlenül érvényesíthető. A 6 millió és 6,5 millió forint között a fenti kedvezmények folyamatosan nullára csökkennek oly módon, hogy a kedvezmények együttes összegének, de legfeljebb a 100 ezer forintnak a 6 millió forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó részét igényelheti vissza az adózó. ► 20 százalékról 25 százalékra nő a forrásadó, családban összesen 100 ezer forinttal több marad a kasszában. Ez azonban csak akkor áll, ha az idén és jövőre is ugyanannyi adókedvezményt tudnak érvényesíteni, vagy egyik évben sem élnek (mert nem tudnak élni) ezekkel a lehetőségekkel. Mert igaz ugyan, hogy nem szüntettek meg adókedvezményeket, ám több korlátot is állítottak az igénybe vételükhöz (lásd külön), így ha éppen ez az átlagkereső polgár az idén 100 ezer főben és egyszerű, átlátható, s mindezek hatására az adófizetési hajlandóságot növelő kereteket alkosson. Az átlagember számára szinte követhetetlen adórendszert tovább bonyolítja, hogy jövőre a fiskális fegyelem jegyében korlátozzák az igénybe vehető kedvezményeket. Az agráriumot a kormányzati kommunikáció már most a jövő évi költségvetés nyerteseként emlegeti. A tervek szerint az ágazat 328 milliárd forint támogatási lehetőséget kap - fele-fele arányban belföldi, illetve uniós forrásokból -, ez 13 százalékos növekedésnek felelne meg. Az agrárlobbi vigyázott arra is, hogy a megemelkedő támogatások nyomán az adóterhelés ne növekedjen meg, így a mezőgazdasági őstermelők esetében a kedvezményes adózással elszámolható értékhatár 3 millióról 4 millió forintra emelkedik. Mérséklődik az egészségügyi hozzájárulás mértéke; a kormány által eredetileg javasolt 1200 forint helyett 1500 forinttal csökken a jelenlegi havi 3450 forintról.rintnyi adót visszaigényelhet az életbiztosítása után, 60 ezer forintot el tud számolni a felsőoktatási tandíjra, vagy akár *Az szja és a járulékok levonása után, az adójóváírás figyelembevételével, adókedvezmények nélkül Forrás: PM adókalkulátor Az adótörvények változtatása során a legnagyobb hajcihő az árfolyamnyereség-adó körül alakult ki, ám a javaslat végül megbukott. Az adóbevételek feltornázásának meglehetősen sajátos módja lesz jövőre a bankokra kivetett különadó. A költségvetés kiadási oldalának további megnyirbálása nehezen tűnik kivihetőnek az államháztartás nagyobb arányú szerkezetátalakítása nélkül. A koalíciós pártokban azonban a 2006-os választások közeledtével nincs meg a politikai hajlandóság a szerkezeti reformokra, így a büdzsé kénytelen a bankadóhoz hasonló, ötletszerű bevételnövelési intézkedésekkel operálni. DÓZSA GYÖRGY Sulinetre, akkor tavasszal 160 ezer forint jár majd vissza neki az államkasszából. Egy évvel később azonban a 2005-ös bevallásában ezekre csak összesen 100 ezer forint kedvezményt érvényesíthet, veszít tehát 60 ezer forintot. Azaz, hiába kapott az adókulcsok változásával valamivel több mint 50 ezer forintot, a szaldója mégis mínusz néhány ezer forint lesz. Egy jómódú háztartása még rosszabbul jár. Ezek a kedvezmények ugyanis 6 millió és 6,5 milliós forintos éves jövedelem között fokozatosan teljesen eltűnnek, így ha az évi 7 millió forintot kereső adózó 2004- re ugyanazt a 160 ezer forintos kedvezményt veszi igénybe, mint az előző átlagpolgár, 2005-ben erre már nem lesz lehetősége, ennyivel csökken tehát a nettó jövedelme. A legrosszabbul azonban az a 8 millió feletti, például 9 millió forintos bruttó keresettel rendelkező jár, aki már a gyermekek utáni, úgynevezett családi adókedvezményt sem érvényesítheti. Az elveszett kedvezmény mértéke persze a gyermekek számától is függ, ez két lurkó esetében éppen 96 ezer forint. Ha ez a „gazdag” adózó az idén ugyanazokat a kedvezményeket érvényesíti 160 ezer forintig, mint fenti társai, akkor a gyerekkedvezménnyel együtt együttesen 256 ezer forinttól esik majd el 2005- ben. Még ha a kedvezmények korlátozása, és azok adott sávhatáron belüli lemorzsolódása miatt bonyolultabbnak tűnik is a jövő évi adórendszer, valójában a magánszemélyek esetében drasztikus változás nem történt, inkább csak finomhangolásról van szó. Persze akinek több százezer forintos visszaigénylési lehetőségről kell lemonda-► Változó jövedelmek (ezer forint)* BRUTTÓ JÖV. NETTÓ JÖVEDELEM ÉVES 53,0 636,0 550,1 550,1 0,0 60,0 720,0 607,7 616,3 +8,6 80,0 960,0 752,8 780,7 +27,9 100,0 1 200,0 898,0 935,1 +37,1 150,0 1 800,0 1 144,0 1 200,0 +56,0 200,0 2 400,0 1 408,0 1 464,0 +56,0 300,0 3 600,0 1 900,0 2 046,0 +56,0 500,0 6 000,0 3 213,0 3 210,0 -3,0 700,0 8 400,0 4 581,0 4 778,0 -3,0 1 000,0 12 000,0 1 6 633,0 6 630,0 -3,0 2004. november 18-24. FIGYELŐ 15