Figyelő, 2005. október-december (49. évfolyam, 40-52. szám)

2005-10-20 / 42. szám

'› 6 '› 2 '› › cc › › GO 'LU __I­­ZD M CO 'LU LU LI_ O § O HÁROM PUSZTÍTÓ INFLUENZAJÁRVÁNY A XX. SZÁZADBAN q 4 Q1Q Spanyolnátha (H1N1 vírus): 19 l6“ 19 19a 20-40 millió halott • Az első világháború végén, az utolsó nagyobb csapatmozgások idején söpört végig a földgolyón minden idők legnagyobb inf­luenzajárványa. A feltételezések szerint egy amerikai ka­tona betegen szállt fel a Spanyolországba tartó hajóra, az úton megfertőzte társait, így a szárazföldre több száz ví­rushordozó lépett. Néhány hónap alatt a kór a világ min­den pontjára eljutott, és hatására a becslések szerint a föld népességének harmada-fele, közel egymilliárd ember bete­gedett meg. A magas lázzal járó, gyors lefutású betegség­gel szemben a többéves ál­lóháborúban legyengült ka­tonák és az élelmezési gon­dokkal küzdő civil lakosság egyaránt védtelennek bszo­keil megakadályozni, hogy embe­rek a beteg madarak által meg­­fertőződjenek, és azt is, hogy a madárinfluenza vírusa összeta­lálkozzon és gént cseréljen a hu­mán influenzavírus valamelyik al­típusával. Ennek egyik módja, ha a kormányok megpróbálják kivé­deni, hogy „hagyományos” influenzajárvány alakuljon ki. Ehhez azonban a már ismert és használt oltóanyagok minél szélesebb körben való alkalmazására is szükség van. Az unió és a nemzeti kormányok máris az oltóanyagok nagyobb tömegű előállításá­ra késztetik a vakcina­gyártókat. Nálunk 1,3 millió dózist vásá­rolt az OEP az Omninvest Kft.-től, ezt ingyen kapják meg a leg­inkább rászorulók, de azt nem tudni, egy felvásárlási láz esetén elég vakcinát lehet-e majd kapni a gyógyszertárakban. Ezen a téren ellentmondásba került az országos tisztifőorvos és a szak­­miniszter, míg Bujdosó László mindenkit arra biztat, hogy oltas­sa be magát, Rácz Jenő szerint erre nincs szükség. Bár az utóbbi napokban már ő is hajlik arra, hogy minél többen kapnak oltást a „hagyományos” influenza ellen, annál kisebb annak lehetősé­ge, hogy éppen nálunk fejlődjön ki a halálos vírus. Lapunk hiába kérdezte az egészségügyi minisztert, hogy mennyit költött eddig erre a célra a kormány a költségvetésből, azt a választ kaptuk, hogy az összeg államtitok. Hogy miért? Mert nemzetbiz­tonsági kockázatot jelentene, ha kitudódna ez az összeg. Hogy mi a kockázat? Az, hogy ebből következtetni lehetne a gyártókapaci­tásra, válaszolta a miniszter. Közben számtalan nyilatkozatban el­hangzott, hogy az Omninvest (lásd a keretes írást) oltóanyaggyártó pilisborosjenői üzeme a gyár­tás kezdetétől számított ötve­nedik naptól kezdve heti 500 ezer dózis szállítását vállalta Mi az, amit ezen felül titokban kell tartani? Rácz Jenő szerint a legfontosabb nemzetbiztonsági érdek, hogy a raktárak helyszíne és a gyógy­nyult. Egyes források 20 millióra, mások 40, illetve 50-100 mil­lióra teszik a halottak számát - annyi bizonyos, hogy járvány következtében többen haltak meg, mint a négy évig tartó világ­háborúban. A spanyolnátha kórokozóját csak 1997-ben sike­rült azonosítani, miután az alaszkai jégmezőn egy olyan eszki­mó mumifikálódott holttestét találták meg, aki annak idején a járványnak esett áldozatul. Két évvel ezelőtt egy 1918-ban húsz évesen meghalt londoni lány teteméből vett minta felhasználá­sával azonosították az influenzavírus génkészletét, amelynek nyomán a kutatók azt feltételezik: már akkor madaraktól szár­mazó vírus mutációja okozta a járványt, szerek mennyisége titokban marad­jon. Ez utóbbit lehet indokolni az­zal, hogy az emberre veszélyes ví­rus terjedésének hírére esetleg pá­nik törhet ki, s az emberek megroha­moznák a raktárakat - mint ahogy ennek előszelét láthattuk is néhány országban. De másutt a kutatásra és járványmegelőzésre fordított állami pénzek körül nincs ilyen tit­kolózás. Például Amerikában sincs. Szeptember közepén a tenge­rentúlon nyilvánosságra hozták, hogy az Egyesült Államok 100 mil­lió dollár (25 milliárd forint) értékű szerződést kötött a Sanofi Pas­teur világcéggel madárinfluenza elleni oltóanyag szállítására (a ku­tatás, akárcsak nálunk, Amerikában is a finishez közeledik). Azóta Washington újabb 97 millió dollárt adott a cégnek arra, hogy gyor­sabb gyártást eredményező technológiát vezessen be. BESPÁJZOLTAK. Idehaza a miniszter és az országos tisztifőorvos is említést tettek egy általános vírusellenes gyógyszerről, amelyből a kormányzat, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nagyobb készletet halmozott fel a Készletgaz­dálkodási Intézet raktáraiban. A gyógyszer neve és a gyártója egy­aránt titok. „A magyar kormány felkészült, hogy mindaddig ellás­sa a lakosságot, amíg nincs oltóanyag” - magyarázza lapunknak Molnár Kornélia, aki annyit elárul, hogy a szer feltehetően alkal­mas arra, hogy a madárról emberre terjedő vírustól megvédjen, de nem véd a madárinfluenza emberről emberre terjedő változata ellen (amely még nem is fejlődött ki), csak erősíti a szervezetet, így csökkenti a fertőzésveszélyt. A gyógyszert arra az időszakra tartalékolják, amikor az emberről emberre terjedő vírus már jár­ványt okoz, de még nincs a lakosság számára elég oltóanyag. Külföldi hí­rekből arra lehet következtetni, hogy ez a gyógyszer minden bizonnyal a svájci Roche cég terméke. Annyi bizonyos, hogy Magyarország a világ élvonalában van az oltóanyag kifejlesztésében (Figyelő 2005/32. - kutatók szerint a való­színűsége, hogy öt éven belül kitör a madár­­influenza-világjárvány. H 1­4 Ázsiai influen-I­a/b­ra(H2N2 vírus): 1 millió halott • A Dél-Kínából indult járványt egy olyan vírus FOTÓ: MTI/AP AMERIKAI KÓRHÁZ 1918-BAN, Spanyolnátha a világháború idején 90­­ százalék 32 FIGYELŐ 2005. október 20-26. s­ ecc

Next