Figyelő, 2006. április-június (50. évfolyam, 14-26. szám)

2006-04-06 / 14. szám

A HÉT­­ POSTA Munkahely­kilátások N­emcsak Magyarországon ke­rült a figyelem középpontjá­ba az új munkahelyek létrehozá­sának szándéka, hanem, úgy tű­nik, az Európai Unióban általá­nosságban is, ezt tükrözte a leg­utóbbi uniós csúcs brüsszeli ta­nácskozása (Nyugodt uniós csúcs - Figyelő­ 2006/13. szám). Ez a probléma azonban soha ennyire nem volt még­­gen bonyolult és nehéz, mint napjainkban. Ideha­za a kormány közvetlen módon csak úgy tudna új munkahelye­ket létrehozni, ha állami vállala­tokat létesítene, vagy a közszfé­ra létszámát növelné. Az első va­riánsnak nullához közeli valószí­nűsége van, a második esetében gyakorlatilag borítékolható a még csak nem is csekély csökkentés. Ami marad, az viszont túlnyomó­kedv szerepel. Az idegenforga­lom nagy kincs, a vendégszere­tetünket, a látnivalóinkat, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatá­sainkat adjuk el, amiből nem le­het úgy kifogyni, mint az ásvány­kincsekből. Itt is fontos azonban, hogy a lelkesedés óvatossággal és nagyon komoly megfontolt­sággal párosuljon. Lehet ugyan wellnessberuházásokat támogat­ni, borturizmust fejleszteni, ren­dezvényeinket évről évre maga­sabb szinten megszervezni, ezek mind hasznos és jó dolgok, de ha ez nem jár együtt a turizmusban részt vevők és a vendégéjszakák számának növekedésével, akkor baj van. Ha ugyanis jelentősen nő az „idegenforgalmi lehetőségek” száma, az ezt igénybevevők szám­beli gyarapodása viszont ettől elmarad, akkor átlagosan csök­kenni fog a kihasználtság - és ez­zel együtt a nyereség is. Előfor­dulhat tehát az a furcsa helyzet, hogy az állam nagyon sok milli­árd forintot szán idegenforgalmi fejlesztésekre, ám az ágazat sze­replőinek egy része ennek nem fog örülni. Szükség lenne mindenképpen (még ha sok pénzbe kerül is) egy nagyon alapos közvélemény-ku­tatásra azokban az országokban, ahonnan sok vendég várható, hogy mivel elégedettek a potenciális turisták, illetve mivel nem, mire lenne igényük, és az eredményt komolyan kellene venni. Mindent egybevéve az a gondo­lat, hogy az elkövetkező években többszázezer új munkahelyet le­hetne létrehozni, továbbra is túl­zóan optimista várakozásnak tű­nik. Mellesleg, bár úgy lenne. HIRKÓ CSABA Budapest Vélemény? Megjegyzés? Írjon! figyelo@88nomabp.h­u A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a leveleket szerkesztve közölje, s azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet. Az OTP Bank ■ ■■ rrR r rr ■ jovojevol F­úzióra ítélve? című írásunk kapcsán (Figyelő, 2006/ 13. szám) az OTP Bank az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz: „Az OTP Bankcsoportról évek óta 20-30 rangos nyugat-euró­pai, amerikai és magyar befek­tetési bank készít rendszeresen elemzéseket, amelyek a nem­zetközi sztenderdeknek meg­felelően tükrözik a folyamatos analízis precizitását, alapossá­gát és megbízhatóságát. 2006. március 22-én a bank számára ismeretlen vállalkozás Az OTP függetlenségének fenn­tarthatósága címmel összeállí­tást jelentetett meg, amelyben első alkalommal kísérelte meg összegezni az OTP Csoport jö­vőjére vonatkozó meglátásait. A bemutatott értekezés a ma­gyar sajtótermékeken keresz­tül szakmai körökön túlra, az részben magántulajdonban van. Ezen a területen azonban csak közvetett hatás jöhet szóba. Figyelmeztető jelzés ráadásul a statisztikai oldaláról az a körül­mény, hogy az elmúlt négy évben az ipari termelés folyamatosan és dinamikusan nőtt (nemegyszer kétszámjegyű bővülést produ­kálva), ez azonban a foglalkoz­tatási adatokon egyáltalán nem látszódott meg. A mezőgazdaság­ban sok minden megváltozhat az elkövetkező években, de egyet­len mondatot sem lehet hallani, semmilyen fórumon sem, amely azt prognosztizálná hogy e téren a foglalkoztatás bővülése követ­kezne be. Mindezek alapján az várható, hogy az igencsak jelentős mun­kahelybővülésnek túlnyomó rész­ben a szolgáltatások terén kelle­ne megvalósulnia. Ezen belül is szemmel láthatóan az idegen­­forgalomnak szánnak kiemelt OTP Bank kisbefektetőihez is eljuthatott, ezért a bank szük­ségesnek tartja a tájékozta­tást arról, hogy az értekezés­ben megfogalmazott meglátá­sokkal az OTP Bank vezetése nem ért egyet. A nagy mennyiségű tény­anyagot összehalmozó dolgo­zat ugyanis több következte­tésében félrevezető, érvelé­sében pedig az OTP Csoport piaci helyzetének és stratégi­ai terveinek felszínes ismere­tét tükröző. A bank megítélé­se szerint a stratégiai mozgás­tér lényegesen szélesebb an­nál, mint amit az összeállítás sugall. Szemben a vállalko­zás anyagának konklúziójával,­­a bank álláspontja az, hogy az OTP Bank menedzsmentjének a jövőben is meghatározó sze­repe lesz a részvényesi értékte­remtésben csakúgy, mint az el­múlt tíz év 65-szörös árfolyam­emelkedésében.” OTP BANK Kommunikációs Osztály y±­cademy A KPMG-BME AKADÉMIA KÖVETKEZŐ KÉPZÉSEI: " Projektfinanszírozás: üzleti terv - mit, miként értékelnek a bankok? - április 12. " Vállalati pénzügyi és belső ellenőrzés a corporate governance szolgálatában - április 13. " A vállalatvétel és -eladás gyakorlata - május 3. " Felkészülés a 8-as direktívára, avagy a belső kontrollok dokumentálási kötelezettsége az európai tőzsdéken kibocsátó társaságoknál - május 4. " A hatékony motivációs eszköz: a beosztottak karrierjének fejlesztése - május 9. " Projektproblémák, -kockázatok menedzselése - május 9. Igény esetén cégek és intézmények, illetve iparági csoportok számára speciális, az egyes témákban rövidített, illetve részletesebb, többnapos, magyar és angol nyelvű kihelyezett kurzusokat szervezünk. Kérje ajánlatunkat! További információ: www.kpmg-bme-akademia.hu Kálmán Annamária Vajda Stella Veszely Krisztina Tel.: (1)887 7305 Tel.: (1) 887 7240 Tel.: (1) 887 7114 annamaria.kalman@kpmg.hu stella.vajda@kpmg.hu krisztina.veszely@kpmg.hu A KPMG-BME Akadémiát működtető KBA Oktatási Kft. nyilvántartásba vett és akkreditált felnőtt­­képzést folytató intézmény. Nyilvántartási szám: 01-0469-04.FAT lajstromszám: AL-1068. © 2006. KBA Oktatási Kft., magyar korlátolt felelősségű társaság. Minden jog fenntartva: 2006. április 6-12. FIGYELŐ 3

Next