Figyelő, 2007. október-december (51. évfolyam, 40-51. szám)
2007-11-08 / 45. szám
Willilile új luxusmárkák a magyar piacon a magyar piacon azonban ez - a vitathatatlanul erős és ismert márkanév dacára - vevőriasztó árkalkuláció lenne. Azért a divatcégeket is érik meglepetések hazánkban. „Nyugaton erősebb a Guess farmeres vonala, itthon viszont az elegánsabb darabokat keresik. Jól fogynak a drága és exkluzív holmik, a 170 ezres kabát előbb kelt el, mint az 50 ezres" - mutat rá Nagy Zsuzsanna. Mások Magyarországon a vásárlási szokások is. „A kilencvenes évek óta a plázák irányába tolódott a kereslet, bár a luxus és közepes márkák üzletei képesek lehetnek a vásárlókat visszacsalogatni az utcára" - utal az Andrássy út megélénkülésére Salamon Adorján, az Eston International Ingatlantanácsadó elnök-vezérigazgatója. A plázaépítési láz ellenére ma lényegében csak három ilyen létesítmény mondható igazán sikeresnek: a Mammut, a WestEnd és az Árkád. Ennek dacára a fejlesztők bátran nyitják a további központokat: november 15-én debütál közlekedési szempontból mellesleg szintén remek helyszínen, a Keleti pályaudvar tőszomszédságában, még ha a metróállomástól kisebb sétatávolságra is - a minden eddigi vetélytársánál nagyobb, 65 ezer négyzetméteres alapterületű Arena Plaza. A középkategóriájú divatmárkák közül máris üzlettel jelentkezik itt a Zara, a H&M, a C&A, a Marks & Spencer és az Esprit. Emellett itt mutatkoznak be először a magyar piacon a Zara anyacége, az Inditex olyan további márkái, mint a Bershka, a Stradivarius, az Oysho, és a Pull and Bear. Az Andrássy úti debütálás után az Arénában nyitja második üzletét a Guess, és a Petőfi Sándor utcai, kisebb területű bolt kedvező tapasztalatain felbuzdulva ide teszi az első igazán nagy áruházát a Peek & Cloppenburg. A luxuskategória azonban nem megy be a plázákba, így marad az Andrássy út, ahol csak a legalább 150 négyzetméteres földszinti alapterülettel és 3-4 nagy kirakattal rendelkező helyiségek jöhetnek szóba - és még így is 4-6 hónapot vesz igénybe egy-egy brand igényeinek megfelelő átépítés. A Nyugaton „department store"-nak nevezett minőségi áruház, mint a New York-i Macy's, a londoni Harrod's vagy a berlini Kadewe hazánkban jóformán ismeretlen. (Az egybefüggő terekben csoportosítva árult márkákkal a Centrum és a Skála próbálkozott korábban.) ELSŐ FECSKÉKRE VÁRVA. A plázákból kimerészkedve viszont a parkolási gondok, a sétálóutcák, illetve a szóbajövő ingatlanok hiánya nehezíti, hogy Budapest felzárkózzon Milánóhoz, Bécshez, Frankfurthoz, Zürichhez vagy akár csak a jóval előttünk járó Prágához. „Nincsenek egybefüggő gyalogos s zónák, nincs szintben összekötve a két Váci utca" - mutat rá Salamon Adorján. A bevásárlóutcák, övezetek létrejöttéhez az önkormányzatnak is partnernek kéne lennie: megfelelő parkolási lehetőségek, elfogadható színvonalú járdák, utak, köztisztaság és közbiztonság kellenének, hogy betelepedjenek az elit üzletek, amelyek ide vonzzák majd shoppingolni a turistákat. Mint a Liszt Ferenc tér példája mutatja: sokszor elég egy „első fecske", hogy a hasonszőrű vállalkozások is odagyűljenek és egy mikrovárosrész felvirágozzék. MARTONFFY ZSUZSA Egy franchise üzlet nyitására legalább 100-200 millió forintot kell szánni, legyen szó ruházati boltról vagy 9V°rs étteremről. ■ ■ 50 FIGYELŐ 2007 november 8-14 Heagen-Dozs