Figyelő, 2009. július-szeptember (53. évfolyam, 27-39. szám)

2009-07-09 / 28. szám

N­émetország legkeletibb városá­ban, Görlitzben a Siemens már hozzákezdett olyan, különle­gesen forró éghajlati viszonyok között működtethető gőztur­binák gyártásához, amelyek a Nap energiáját tudják árammá alakíta­ni. E turbinákat Észak-Afrika sivatagjai­ba szánják egy gigantikus projekt kere­tében, Európa számára kellene áramot termelniük. „Kiemelkedő tudományos-technikai­­üzleti vívmány éppúgy válhat ebből a tervből, mint a század egyik legnagyobb bukása" - kommentálja a Figyelőnek a Desertec néven elhíresült megaprojektet Jörg Degenhardt, a Deutsche Energie- Agentur GmbEt, a részben állami tulaj­donú energiahatékonysági kompetencia­­központ ügyvezető igazgatója. Azt azon­ban elismeri, hogy a Desertec megvaló­sulása példátlan módon változtatná meg Európa, de jószerivel az egész világ ener­giaellátásának viszonyait, látványosan ér­tékelné le a kőolaj és a földgáz jelentősé­gét. Persze példátlan pénzbefektetést, mintegy 400 milliárd eurót is igényel e terv, államtól és magántőkétől egyaránt. „Egyelőre magam sem tudom, hogyan és miből tudnánk ennyit leakasztani" - teszi hozzá Degenhardt. FÉLREÉRTETT ÖSSZEG? A kritikusok azonban tudni vélik, honnan: szerintük a konzorcium tagjai előbb a német költség­­vetés, majd később az Európai Unió pén­zére áhítoznak. Friedrich Früh, a projekt mögött álló alapítvány, a berlini bejegy­zésű Desertec Foundation elnöke azon­ban már az összeget is félreértésnek tartja. Mint mondja, a 400 milliárd eurót negy­ven évre kell elosztani, hiszen a projekt teljes egészében 2050-ben készülne el. Vagyis évente nagyjából 10 milliárdot fog­­nak mozgósítani a konzorcium tagjai. „Ez eltörpül akárcsak azon pénzek mellett is, amelyeket egyedül az atomenergetikába nyomnak bele a vállalatok világszerte" - hangsúlyozza. Szerinte nevetséges felté­telezés, hogy a Desertec állami szubven­ciókból akarja fenntartani magát. „Miért mesterséges támogatás az, ha a német ál­lam vagy az EU a kontinens lakói, vállalatai, gazdaságai számára pénzt bocsát rendel­kezésre a lehető legbiztonságosabb, leg­inkább környezetkímélő, hosszabb távon a legolcsóbbá váló, mindenesetre kor­látlanul rendelkezésre álló kristálytiszta energiaforrás kiaknázásához, egy párat­lan technológiai forradalom beindításá­hoz?" - teszi fel a költői kérdést. Valóban technológiai forradalomra len­ne szükség, és nem csak a szaharai nap­elem-farm megvalósításához, de az áram Európába juttatásához is. Friedrich Führ azonban lesöpri a kétségeket. Szerinte a német repülési és űrkutatási ügynök­ség (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt - DLR) megbízásukból készí­tett, minden részletet elemző tanulmá­nya abszolút reálisnak ítéli meg a projekt e részét is. Az alapítványi elnöknek te­hát meggyőződése: meg lehet valósítani, hogy Afrika és kontinensünk között nagy­­feszültségű vezeték-sztrádák épüljenek, amelyeken nem az energiaveszteséggel járó váltóáramot, hanem a sokkal gazda­ságosabban továbbítható egyenáramot fogják közlekedtetni. An­AjjJ J.­ ÚL Hatalmas sivatagi napelem-farmról elégítené ki Európa villamosenergia-igényének akár a negyedét is néháy meghatározó német cég. A világ sivatagjai hat óra leforgása alatt több energiát gyűjtenek magukba, mint amennyi JJ^J y vik­ig ílJ JiJ U | J L) _Jíj

Next