Figyelő, 2009. július-szeptember (53. évfolyam, 27-39. szám)
2009-07-09 / 28. szám
Németország legkeletibb városában, Görlitzben a Siemens már hozzákezdett olyan, különlegesen forró éghajlati viszonyok között működtethető gőzturbinák gyártásához, amelyek a Nap energiáját tudják árammá alakítani. E turbinákat Észak-Afrika sivatagjaiba szánják egy gigantikus projekt keretében, Európa számára kellene áramot termelniük. „Kiemelkedő tudományos-technikaiüzleti vívmány éppúgy válhat ebből a tervből, mint a század egyik legnagyobb bukása" - kommentálja a Figyelőnek a Desertec néven elhíresült megaprojektet Jörg Degenhardt, a Deutsche Energie- Agentur GmbEt, a részben állami tulajdonú energiahatékonysági kompetenciaközpont ügyvezető igazgatója. Azt azonban elismeri, hogy a Desertec megvalósulása példátlan módon változtatná meg Európa, de jószerivel az egész világ energiaellátásának viszonyait, látványosan értékelné le a kőolaj és a földgáz jelentőségét. Persze példátlan pénzbefektetést, mintegy 400 milliárd eurót is igényel e terv, államtól és magántőkétől egyaránt. „Egyelőre magam sem tudom, hogyan és miből tudnánk ennyit leakasztani" - teszi hozzá Degenhardt. FÉLREÉRTETT ÖSSZEG? A kritikusok azonban tudni vélik, honnan: szerintük a konzorcium tagjai előbb a német költségvetés, majd később az Európai Unió pénzére áhítoznak. Friedrich Früh, a projekt mögött álló alapítvány, a berlini bejegyzésű Desertec Foundation elnöke azonban már az összeget is félreértésnek tartja. Mint mondja, a 400 milliárd eurót negyven évre kell elosztani, hiszen a projekt teljes egészében 2050-ben készülne el. Vagyis évente nagyjából 10 milliárdot fognak mozgósítani a konzorcium tagjai. „Ez eltörpül akárcsak azon pénzek mellett is, amelyeket egyedül az atomenergetikába nyomnak bele a vállalatok világszerte" - hangsúlyozza. Szerinte nevetséges feltételezés, hogy a Desertec állami szubvenciókból akarja fenntartani magát. „Miért mesterséges támogatás az, ha a német állam vagy az EU a kontinens lakói, vállalatai, gazdaságai számára pénzt bocsát rendelkezésre a lehető legbiztonságosabb, leginkább környezetkímélő, hosszabb távon a legolcsóbbá váló, mindenesetre korlátlanul rendelkezésre álló kristálytiszta energiaforrás kiaknázásához, egy páratlan technológiai forradalom beindításához?" - teszi fel a költői kérdést. Valóban technológiai forradalomra lenne szükség, és nem csak a szaharai napelem-farm megvalósításához, de az áram Európába juttatásához is. Friedrich Führ azonban lesöpri a kétségeket. Szerinte a német repülési és űrkutatási ügynökség (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt - DLR) megbízásukból készített, minden részletet elemző tanulmánya abszolút reálisnak ítéli meg a projekt e részét is. Az alapítványi elnöknek tehát meggyőződése: meg lehet valósítani, hogy Afrika és kontinensünk között nagyfeszültségű vezeték-sztrádák épüljenek, amelyeken nem az energiaveszteséggel járó váltóáramot, hanem a sokkal gazdaságosabban továbbítható egyenáramot fogják közlekedtetni. AnAjjJ J. ÚL Hatalmas sivatagi napelem-farmról elégítené ki Európa villamosenergia-igényének akár a negyedét is néháy meghatározó német cég. A világ sivatagjai hat óra leforgása alatt több energiát gyűjtenek magukba, mint amennyi JJ^J y vikig ílJ JiJ U | J L) _Jíj