Figyelő, 2009. július-szeptember (53. évfolyam, 27-39. szám)

2009-07-02 / 27. szám

M­ing posta Bioetanol H­a valaki túl részletes és pon­tos szakmai ismeretekkel rendelkezik egy adott szakte­rületről, akkor az adott témá­ban közölt publikációkban elő­forduló általánosítások, egy­szerűsítések nagyon tudják za­varni - ezzel intett türelemre egyik ismerősöm, mellesleg az Európai Parlament egyik ma­gyar képviselője, amikor az el­múlt években felbosszantott egy-egy, a bioetanolról szóló tudományos látszatú bulvár­értekezés. A Figyelő viszont nem egy igénytelen bulvártermék, ta­lán ezért zavar különösen a té­mában a közelmúltban meg­jelent anyag (Bioetanol béka­lencséből - Figyelő, 2009/20. szám) néhány megállapítása. Az írás szerint „Mostanra töb­­bé-kevésbé bebizonyosodott, hogy a kukoricából általában nemigen éri meg bioetanolt előállítani, legalábbis a kuko­ricaszemek keményítőjéből nem. Ugyanis az ehhez szük­séges energia (...) több mint a kinyerhető." Sommás vélemény ez egy létező iparágról, amely­nek szereplői a jelenleg ipari méretekben elérhető legmo­dernebb biotechnológiai mód­szereket alkalmazzák környe­zetkímélő üzemanyag előállí­tására, és emellett a matemati­ka alapvető törvényeit is hasz­nálják. Ez utóbbit arra, hogy ne csináljanak olyan butasá­got, hogy egy energiahordo­zó előállításához több energi­át használnak fel, mint ameny­nyit a termék tartalmaz. Mert ha igen, az a tevékenység nem lenne gazdaságos. A bioetanol-gyártás környe­zetre gyakorolt hatásának iga­zolására vannak tudományo­san elfogadott módszerek. Azt, hogy a Hungrana Kft. által elő­állított bioüzemanyag a fosz­­szilis üzemanyag felhasználá­sához képest mennyivel keve­sebb üvegházhatású gázt bo­csát ki, egy független és erre a tevékenységre akkreditált kuta­tóintézet számítása 57 százalék­ban határozta meg. Ez az arány (ami egyébként az előbb emlí­tett energiahatékonysági muta­tó is egyben) tovább javul majd a biomassza alapú energiának a bioetanol-gyártáshoz való to­vábbi felhasználásával. A Hungranánál két éve he­lyeztük üzembe Magyaror­szág első bioetanol-gyárát. Az üzem megnyitóján arra is ígé­retet tettem, hogy ha a máso­­dik/harmadik generációs tech­nológia ipari méretekben elér­hető lesz, azt is elsőként fog­juk bevezetni. Továbbmegyek, a cikkben említett békalencsé­hez nagyon hasonló területe­ken is vannak ígéretes kutatási eredményeink. Már ma is rész­ben biogázt használunk fel a bioetanol-termeléshez, és en­nek arányát tovább növeljük a közeljövőben. A fejlődés tehát nem állt meg. A zöld energiapolitikában pont az a nagy lecke, hogy nincs és belátható időn belül nem is lesz olyan alternatívája a fosszi­lis energiahordozóknak, amely egyedül és egy lépésben képes kiváltani azokat. Néhány szá­zalékos alternatívák vannak, amelyek együttesen kínálnak komoly potenciált. LENGYEL ATTILA ügyvezető igazgató, Hungrana Kft. Netes véleménye I­ nternetes oldalunkra (www. fn.hu/hetilap) a hazai tehet­ségek felfedezéséről, gondozá­sáról és menedzseléséről szó­ló összeállításunkhoz (Miként legyünk agyhatalom? - Figyelő, 2009/26. szám) érkeztek az alábbi hozzászólások: ■ A szocializmus egyik legna­gyobb hibája az volt, hogy kö­zépszerű emberek próbáltak megbirkózni felelős pozíciók­ban olyan feladatokkal, ame­lyek még tehetségek számára is nagy falatot, komoly kihí­­vást jelentettek. Ezek az em­­berek tisztában voltak sze­rény képességeikkel, ebből fakadóan érdekeltek voltak a te­hetségek kiszorításában, a sze­rényebb képességű, következés­képpen irányítható beosztottak kinevezésében. Könnyű elképzel­ni, ha a szerénynél is egyre sze­rényebb képességű emberek ve­zetnek egy országot, akkor az­zal mi történik. Fia a hatalom­ban dilettánsok ülnek, és nem engedik érvényesülni a tehetsé­geket, akkor az ország süllyed­ni fog. Van egy festmény, ame­lyen Voltaire beszélget III. Fri­gyessel az uralkodó könyvtár­­szobájában. Utóbbi áll, Voltaire pedig ül­­ az uralkodó jelenlé­tében. Mert az etikettnél fonto­sabb mindkettőjük számára az, amiről beszélgetnek, és egy voles uralkodó megbecsüli a tehetsé­geket, mert tudja, hogy ők virá­­goztatják fel az országot. Neki nincs más dolga, „csak"annyi, hogy a tehetségek számára él­hető országot teremtsen, és mi­vel a rendezőelv a tehetségeket részesíti előnyben, nem a dilet­tánsokat, az ország szükségsze­rűen fejlődni fog. stim ■ A művészvilágról tudok nyi­latkozni. A protekció ebben a körben nagy úr. Valakinek a va­lakije mindenáron művész akar lenni. Semmi sem számít, min­dent megtesz érte. Ő jut előbbre, ő tesz sikeres vizsgát, a tehetsé­get viszont kiszórják, mert nem fér bele a létszámba. Más kér­dés, hogy az idő viszont őt iga­zolja, mert hiába a papír, ha nincs tehetség. MOLNARY ! Vélemény? Megjegyzés? Írjon! figyelo@sanomabp.hu A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a leveleket szerkesztve közölje, s azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet. -----------------h ZZ h v. www.bankarkepzo.hu Több mint 20 év tapasztalat 50.000 oktatott hallgató

Next