Figyelő, 2015. április-június (59. évfolyam, 14-26. szám)
2015-06-04 / 23. szám
Facebook hirdetéseit választani, vagy ha profi kiszolgálást szeretnének és komplexebb elvárásaikat akarják kielégíteni, akkor a reklám- és médiaügynökségek vannak segítségükre. A csak internetes hirdetés biztosítása ráadásul a mai napig nem tűnik életszerűnek, minden hirdető komplex elérést szeretne, több média összehangolásából. A BTel azt is bejelentette, hogy európai franchisepartnereket szerzett az XPrimera, ezek megnevezése azóta várat magára - informátoraink állítása szerint ilyen szerződéseket valós ügyfelekkel nem kötöttek, pénz ebből nem folyt be. A tájékoztatók alapján azonban ezektől évi 1,2 milliárd forint árbevételt vártak. Érdemes azonban azon elgondolkodni, hogy miért fizetne valaki egy a monitoron reklámokat elhelyező és mérő szoftverért ennyi pénzt. A szkeptikusabbak gondolhatják úgy is, hogy ilyet senki sem tett. Főként az online gazdasági média rengeteget cikkezett a szolgáltatásról, a legkisebb szkepszis nélkül. Mi azonban azt hallottuk, hogy csak egy tucat tesztelő volt, és a szoftverrel is akadtak bőven problémák. A BTel 2015. május 19-i rendkívüli tájékoztatója is kétségeinket látszik alátámasztani: ebben nem tagadják, hogy az 5,4 millió euró, amit árbevételként ismertek el 2013-ban, nem folyt be, és 2014. június 17-én a számlafizetési határidőket további fél évvel tolták ki. Egyben elismerik, hogy szerződéses vállalásaikat sem tudták teljesíteni, és hogy ezekről a fontos körülményekről nem tájékoztatták a részvényeseket - kérdés, ki kérhette volna ezt egyáltalán számon. XPRIME-TRÜKKÖK A 2014. évi első negyedéves BTelbeszámoló így kezdődött: „Megugrott az árbevétel a világszabadalom XPrime bevezetése óta.” Világszabadalom valójában nem létezik, minden ilyen kizárólagos engedélynek területi hatálya van, szoftvert és üzleti modellt Európában nem is lehet szabadalmaztatni. Bőven akadt tehát finoman szólva sem túl hitelesnek tűnő elem a magyar világcsoda kapcsán. Az egyedinek nem tekinthető ötlet egyébként máshol sem ment igazán. Angliában a Samba nevű cég próbálkozott hasonlóval, de ott sem jött be. És még egy gondolat: vajon milyen hirdetési potenciállal rendelkeznek azok az internetezők, akik a havi néhány ezer forintos netszámlát sem hajlandók kifizetni? A hírek tehát figyelmeztetők voltak, nem kevésbé a kötelező tájékoztatók. Ha a cég visszafizetett egy esedékes tartozást, ami elvileg a normál ügymenet része lett volna, örömjelentést tett közzé. Minden egyes kötvény kibocsátásánál megjelent, hogy ezek a Tpt. alapján a szokásostól eltérő kockázatúnak minősülnek. Megnéztük azt is, hogy az 5,6 milliárd forintnyi ETel-kötvény kamatai milyen terhet jelentettek volna a társaságnak. Az összeg több százmillió forint volt évente. A cégnek 2013-ban a 4,85 milliárdos árbevételéből kellett volna 431 millió forintnyi kamatot kigazdálkodni. Ez a forgalom 9 százaléka lett volna, ami azért igencsak nehézzé teheti a konkurensekkel vívott harcot, akik saját forrásból tudták magukat finanszírozni. Mégsem jutott eszükbe a forgalmazóknak, kibocsátóknak: biztosan érdemes eladni ezt a papírt az ügyfeleknek? Vagy éppen megnézzék az iparági benchmarkot? Milyen felelősség terheli az ezeket az első ránézésre is minimum durván kockázatos kötvényeket és részvényeket kisbefektetőknek terítő cégeket? A múlt év végére már kilátástalan lett a helyzet, a cég az ügyfele it eladta a Vidanetnek, nem tudni azonban, mennyiért. Ezután már nem is volt értelme, hogy a munkatársak bejárjanak, információink szerint az idén ezt nem is sokan tették meg. Ráadásul már tavaly szeptemberben volt egy nagyobb felmondási hullám, ami nem is csoda: nyár elejétől csúsztak a bérek, és később már meg sem érkeztek - erről sem olvashattak a tőzsdei tájékoztatókban. Az utolsó utáni mentési kísérlet még egy orosz mesebeli megmentőé lehetett volna: Timur Rahimkulov és Skillinvest nevű cége sem vágott bele azonban a mission impossible jellegű befektetésbe, átvilágítás után elálltak a tervezett üzlettől. Ám ezt is arra használta a BTel, hogy a kötvényesekben reményt keltsen. ELFOGY A LEVEGŐ A cég március 20-i rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve szerint a társaság teljes, lejárt és nem lejárt követelésállománya 9,3 milliárd forint. Ebből közel 8 milliárdot tesz ki a kötvényekkel és egyéb kölcsönökkel kapcsolatos kötelezettség, s további 1,3 milliárdot jelentenek a közterhekből és hatósági tartozásokból, valamint szállítói és bérjellegű tartozásokból eredő kötelezettségek. A Kecskeméti Törvényszék elrendelte a cég felszámolását. De vajon reménykedhetnek-e kárcsökkentésben a hitelezők? Erre aligha van esély, hiszen a társaság közel félszáz munkatársnak is tartozik 4-8 havi bérekkel, és ez már önmagában elviheti a megmaradt szerény vagyont. A cégnek ugyanis nem igazán vannak értékesíthető eszközei: alapvetően olcsóbb eszközökkel dolgoztak, ezeknek használtan minimális a piaci értéke. Ki tudja, a könyvekben mekkora értékben aktiválták az XPrime-ot? Amiből ha bármilyen bevétel keletkezne, nagyon meg lennénk lepődve. BUCSKY PÉTER A BTel árfolyama Ezer forint 0,0 2013 2014 2015 Forrás: Portfolio.hu