Figyelő, 2015. április-június (59. évfolyam, 14-26. szám)

2015-06-04 / 23. szám

Facebook hirdetéseit választani, vagy ha profi kiszolgálást szeret­nének és komplexebb elvárásaikat akarják kielégíteni, akkor a rek­lám- és médiaügynökségek van­nak segítségükre. A csak interne­tes hirdetés biztosítása ráadásul a mai napig nem tűnik életszerű­nek, minden hirdető komplex el­érést szeretne, több média össze­hangolásából. A BTel azt is beje­lentette, hogy európai franchise­­partnereket szerzett az XPrime­­ra, ezek megnevezése azóta vá­rat magára - informátoraink ál­lítása szerint ilyen szerződéseket valós ügyfelekkel nem kötöttek, pénz ebből nem folyt be. A tájé­koztatók alapján azonban ezek­től évi 1,2 milliárd forint árbe­vételt vártak. Érdemes azonban azon elgondolkodni, hogy mi­ért fizetne valaki egy a monito­ron reklámokat elhelyező és mé­rő szoftverért ennyi pénzt. A szkeptiku­sabbak gondolhatják úgy is, hogy ilyet senki sem tett. Főként az online gazda­sági média rengeteget cikkezett a szol­gáltatásról, a legkisebb szkepszis nél­kül. Mi azonban azt hallottuk, hogy csak egy tucat tesztelő volt, és a szoftverrel is akadtak bőven problémák. A BTel 2015. május 19-i rendkívüli tá­jékoztatója is kétségeinket látszik alátá­masztani: ebben nem tagadják, hogy az 5,4 millió euró, amit árbevételként ismer­tek el 2013-ban, nem folyt be, és 2014. június 17-én a számlafizetési határidő­ket további fél évvel tolták ki. Egyben el­ismerik, hogy szerződéses vállalásaikat sem tudták teljesíteni, és hogy ezekről a fontos körülményekről nem tájékoztat­ták a részvényeseket - kérdés, ki kérhet­te volna ezt egyáltalán számon. XPRIME-TRÜKKÖK A 2014. évi első negyedéves BTel­­beszámoló így kezdődött: „Megugrott az árbevétel a világszabadalom XPrime bevezetése óta.” Világszabadalom va­lójában nem létezik, minden ilyen ki­zárólagos engedélynek területi hatálya van, szoftvert és üzleti modellt Európá­ban nem is lehet szabadalmaztatni. Bő­ven akadt tehát finoman szólva sem túl hitelesnek tűnő elem a magyar világ­csoda kapcsán. Az egyedinek nem te­kinthető ötlet egyébként máshol sem ment igazán. Angliában a Samba nevű cég próbálkozott hasonlóval, de ott sem jött be. És még egy gondolat: vajon mi­lyen hirdetési potenciállal rendelkeznek azok az internetezők, akik a havi né­hány ezer forintos netszámlát sem haj­landók kifizetni? A hírek tehát figyelmeztetők voltak, nem kevésbé a kötelező tájékoztatók. Ha a cég visszafizetett egy esedékes tarto­zást, ami elvileg a normál ügymenet része lett volna, örömjelentést tett közzé. Min­den egyes kötvény kibocsátásánál meg­jelent, hogy ezek a Tpt. alapján a szoká­sostól eltérő kockázatúnak minősülnek. Megnéztük azt is, hogy az 5,6 milliárd forintnyi ETel-kötvény kamatai milyen terhet jelentettek volna a társaságnak. Az összeg több százmillió forint volt­­ évente. A cégnek 2013-ban a 4,85 mil­liárdos árbevételéből kellett volna 431 millió forintnyi kamatot kigazdálkod­ni. Ez a forgalom 9 százaléka lett vol­na, ami azért igencsak nehézzé teheti a konkurensekkel vívott harcot, akik saját forrásból tudták magukat finanszí­rozni. Mégsem jutott eszükbe a for­galmazóknak, kibocsátóknak: biz­tosan érdemes eladni ezt a papírt az ügyfeleknek? Vagy éppen meg­nézzék az iparági benchmarkot? Milyen felelősség terheli az eze­ket az első ránézésre is minimum durván kockázatos kötvényeket és részvényeket kisbefektetőknek te­rítő cégeket? A múlt év végére már kilátásta­lan lett a helyzet, a cég az ügyfele­­ it eladta a Vidanetnek, nem tudni azonban, mennyiért. Ezután már nem is volt értelme, hogy a mun­katársak bejárjanak, információ­ink szerint az idén ezt nem is so­kan tették meg. Ráadásul már ta­valy szeptemberben volt egy na­gyobb felmondási hullám, ami nem is csoda: nyár elejétől csúsztak a bérek, és később már meg sem ér­keztek - erről sem olvashattak a tőzsdei tájékoztatókban. Az utolsó utá­ni mentési kísérlet még egy orosz me­sebeli megmentőé lehetett volna: Ti­mur Rahimkulov és Skillinvest nevű cége sem vágott bele azonban a mission impossible jellegű befektetésbe, átvilá­gítás után elálltak a tervezett üzlettől. Ám ezt is arra használta a BTel, hogy a kötvényesekben reményt keltsen. ELFOGY A LEVEGŐ A cég március 20-i rendkívüli közgyű­lésének jegyzőkönyve szerint a társaság teljes, lejárt és nem lejárt követelésállo­mánya 9,3 milliárd forint. Ebből közel 8 milliárdot tesz ki a kötvényekkel és egyéb kölcsönökkel kapcsolatos köte­lezettség, s további 1,3 milliárdot jelen­tenek a közterhekből és hatósági tarto­zásokból, valamint szállítói és bérjelle­gű tartozásokból eredő kötelezettségek. A Kecskeméti Törvényszék elrendelte a cég felszámolását. De vajon reményked­­hetnek-e kárcsökkentésben a hitelezők? Erre aligha van esély, hiszen a társaság közel félszáz munkatársnak is tartozik 4-8 havi bérekkel, és ez már önmagában elviheti a megmaradt szerény vagyont. A cégnek ugyanis nem igazán vannak ér­tékesíthető eszközei: alapvetően olcsóbb eszközökkel dolgoztak, ezeknek hasz­náltan minimális a piaci értéke. Ki tud­ja, a könyvekben mekkora értékben ak­tiválták az XPrime-ot? Amiből ha bár­milyen bevétel keletkezne, nagyon meg lennénk lepődve. BUCSKY PÉTER A BTel árfolyama Ezer forint 0,0 2013 2014 2015 Forrás: Portfolio.hu

Next