Figyelő, 2015. július-szeptember (59. évfolyam, 27-39. szám)
2015-07-30 / 31. szám
Szénfogyasztás Millió tonna olajegyenérték nyét. Ázsiában számos olyan ország van, ahol jelenleg három-négyszer több szenet égetnek el, mint 2000-ben, sőt Malajziában hatszoros ez az arány. Mindeközben Kína már egyedül a globális felhasználás több mint felét adja, így talán nem meglepő, hogy az elmúlt 15 év fogyasztásnövekedése kizárólag a legnépesebb kontiA leggyakrabban csak szénreneszánsznak nevezett folyamat megállítása nélkül azonban szakértők szerint esély sincs a klímaváltozás mérséklésére. Egy néhány hete megjelent tudományos cikk eredményei alapján például ahhoz, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás a klímakutatók által meghatározott tartományba kerüljön, a „fekete gyémánt” arányát az energiatermelésben 10 százalék környékére kellene leszorítani. Ez a mutató azonban jelenleg 30 százalék körül mozog, és az elmúlt években inkább nőtt, mint csökkent. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen szorgalmazzák a fejlett országok aktívabb szerepvállalását a fogyasztás, illetve akár a globális szénpiac szabályozásában. A hatósági ár mellett felmerült már, hogy az energiahordozó jegyzését a szabályozás szigorításával vagy akár az elosztási csatornákhoz való hozzáférés korlátozásával próbálják feltornászni. Volt olyan javaslat is, hogy a fejlett országok egyszerűen vásárolják fel a készleteket, drágulást okozva. Valamiért azonban ezek nem arattak osztatlan sikert. Sokkal többen gondolják úgy, hogy inkább az alternatív megoldásokat kellene valamiképpen vonzóbbá tenni a feltörekvő államok számára, akár támogatásokkal is. A gond csak az, hogy a fejlett államok sokszor még maguk sem tudják megoldani a felhasználás visszafogását, illetve a károsanyag-kibocsátás csökkentését. Az elmúlt években időről időre sokan rácsodálkoztak, hogy miközben az Európai Unióban fokozatosan terjed a zöldenergia, valamiért a szén-dioxid-emisszió egyes években mégis hajlamos emelkedni. Ez sem független a szénfelhasználástól, amely a válság kirobbanásától egészen 2013-ig az öreg kontinensen is nőtt (összesen több mint 10 százalékkal). Az elsőre talán meglepő tendenciának két magyarázata van, és az egyik kissé paradox módon épp a megújuló energia rohamos térnyerése. A szél- és naperőművek mellett jelenleg ugyanis még szükség van olyan fix erőművi kapacitásra is, amely az időjárástól függetlenül képes áramot termelni. Ez pedig sokszor épp az ► 2010 és 2014 között átadott szénerőművek teljesítménye nensnek köszönhető, a világ többi részén összességében kissé még csökkent is a felhasználás (lásd a térképet). ZÖLD ÉS FEKETE Forrás: BP, Global Coal Plant Tracker Globális szénfogyasztás Milliárd tonna olajegyenérték Ország Tervezett szénerőművek száma