Figyelő, 2020. január-március (63. évfolyam, 1-13. szám)
2020-03-26 / 13. szám
I GAZDASAG ES POLITIKA | Violának - aki egy vidéki nagyvárosi plázában működtet egy kisebb vendéglátóipari vállalkozást - szintén a bérleti díjjal gyűlt meg a baja. Elmondása szerint ő egyelőre nem fordul a jogi fórumokhoz, pedig akár meg is tehetné. Úgy döntött, miután a forgalom szinte a nullára csökken, bezárja a boltot. Csakhogy a pláza vezetősége ebben az esetben életbe léptetné a normál ügymenethez igazított, jelentős összegűnek számító büntetést. Vagyis: amíg az egész épületre nem tesznek a veszélyhelyzet miatt - időlegesen - lakatot, az egyes üzletek, azaz a bérlők ezt a döntést egyénileg nem tehetik meg. Illetve igen, csak sokba kerül nekik. Pedig a bevételkiesés mellett nyilván az egészségügyi szempontok is ebbe az irányba mutatnak - érvel Viola, akinek egyébként az adott városban másutt is van üzlete, amelyben délután három után is tudnak elvitelre forgalmat csinálni, minden előírást betartanak, s igyekszik a fiatal munkavállalóit is megtartani némi átszervezéssel, csökkentett munkaidővel. Egyelőre. HOME OFFICE-DE NEM MINDENHOL Jönnek, mintha nem lenne holnap - mondja csodálkozva egy másik, alapvetően delikateszként működő, ám a három órai zárást betartó kávézó pincére. Ugyanis azt tapasztalják, szemben az interneten közvetített összképpel, hogy lényegében megnőtt a forgalmuk. Ők is átálltak az elviteles megoldásra, de korlátozott területen lehet helyben is fogyasztani. „Mi viszont egyre jobban félünk. Maszkban dolgozunk, folyamatosan fertőtlenítünk, de én nagyon aggódom az idős édesanyám egészsége miatt, akivel egy lakásban élek” — mondja a fiatal pincérnő. Tapasztalataik szerint egyébként az éttermek és a bisztrók többsége, legalábbis Budapesten, sorra zár be. Akkor is, ha lapzártánkig erre nem született hivatalos rendelkezés. Közlésükből nem egyértelmű, hogy ezt a szintén aggódó, az otthon maradást választó vendégek drasztikus elmaradása, avagy a felelős hozzáállás váltja ki, a kommunikáció inkább az utóbbira utal. „Nem érzünk változást igazából, csak egyre nehezebb bejönni dolgozni. Rokonaim élnek Olaszországban, elképesztő híreket hallani az ottani állapotokról. Mindennap azt üzenik, maradjak, maradjunk otthon, nem számít a munka, csak az egészség. Szóval nem tudom, meddig bírom még ezt” - panaszkodik egy fodrásznő, akivel egy hete beszélhettünk. Azóta már bezárt a szalon. Az élelmiszerboltban az egymástól való biztonságos, egyméteres távolságot sárga vonalak jelzik a pénztár előtti sorban. Mindenki betartja, aki nem, arra rászólnak. „Nem is számoljuk, nincs nekünk arra időnk” - válaszolja felvetésünkre a pénztáros, akitől azt kérdeztük, mi a „rekord” liszt vagy tartós tej kategóriában. Ugyanakkor megjegyzi: olykor drasztikusan megnő a forgalom, s a tartós élelmiszereket viszik, mint a cukrot. „Sokan szinte megbolondultak, igencsak próbára teszik a türelmünket” - szól oda egy kolléga, aki ugyanakkor megjegyzi: tisztában vannak vele, hogy rájuk, mármint a boltokra a további szigorítások sem vonatkoznak majd. Építész nyilatkozónk nyilván más helyzetben van. „Bár a főnök napokig vonakodott, utána teljesen átálltunk otthoni munkára. És persze működik. Az ügyfelekkel való személyes egyeztetéseket is le lehet folytatni interneten, tervezni is lehet nyilván. A munka nem áll meg, még tanulunk is ebből a helyzetből” - részletezi. Hozzáteszi: nem lát ugyan bele az üzleti adatokba, de úgy véli, különös öz "N HÁMORI MÁTÉ VEZÉNYLI A DANUBIA ZENEKART A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEMEN. A KÉP CSALÓKA, A KONCERT NAPJÁN, MÁRCIUS 13-ÁN MÉG LEHETETT 100 FŐ ALATTI NÉZŐSZÁMMAL RENDEZVÉNYEKET TARTANI, MA MÁR ERRE NINCS LEHETŐSÉG MOSER ÁDÁM HARMONIKAMŰVÉSZ ERKÉLYKONCERTET TART. EGYRE ELTERJEDTEBB EBBEN A KÜLÖNLEGES HELYZETBEN, HOGY A ZENÉSZEK FESZÜLTSÉGOLDÓ ELŐADÁSOKAT TARTANAK A SZOMSZÉDOKNAK VAGY A KÖZÖSSÉGI OLDALUKON ÉLŐBEN KÖZVETÍTIK A HÁZI ZENÉLÉSÜKET 2020/13 FIGYELŐ |21