Figyelő, 2020. július-szeptember (63. évfolyam, 27-39. szám)
2020-09-24 / 39. szám
FOTÓ: DYLAN MARTINEZ, REUTERS KISKERESKEDELEM Remekül indult az idén a kiskereskedelem, de a koronavírusjárvány agyoncsapta a hosszú távú trendet, megtörte az ágazat elmúlt öt évben tapasztalt felívelését. Az online eladások irányába való elmozdulás sem segített. ■■ Nehéz lenne a kiskereskedelem első három negyedévéről egyszerűen és érthetően beszélni, ugyanis az ágazat teljesítőképessége alaposan megváltozott a néhány hónappal korábbihoz képest, és ez zavarja a tisztánlátást. A nemzetgazdaság több mint 14 százalékát kitevő (a vállalatok és a foglalkoztatottak számát tekintve pedig 10 százalék feletti) szektor kicsiben tökéletesen képezi le a gazdaság egészében kibontakozó ellentétes folyamatokat, vagyis azt, hogy egyes területek meglódultak a kulturális és társadalmi magatartásnak a vírus hatására bekövetkezett változása miatt, mások viszont az „életükért” küzdenek, vagy már azért sem. A köztudatban az él, hogy a kiskereskedelem nem járt rosszul, hiszen a pandémia első hullámában mindenki megrohanta a boltokat, és úgy vásárolt, mintha nem lenne holnap. Ez a számokon is meglátszott, ám az akkori következtetések tévesnek bizonyultak: az ágazatot bizony erőteljesen megviseli a járvány. ÉLELMISZER A teljesen átlagosan kezdődött év januárja hozzávetőleg ugyanakkora növekedést hozott, mint 2019 azonos időszaka, így optimista várakozással indultak az esztendőnek az élelmiszer-kereskedelmi láncok. A hónap végén már érezhető volt a fogyasztói izgalom a keletről lassan begyűrűző vírus miatt, ám csak február második felében szabadult el a pokol, ami, mint jeleztük, a köztudatban úgy csapódott le: most jó kereskedőnek lenni, bármit el lehet adni a piacon szépen csomagolva. Februárban 11 százalékos növekedést produkált az élelmiszerszektor, miközben a múlt esztendő második hónapja ugyancsak magas bázist mutatott. (A szóban forgó statisztikai adatban az előző év azonos időszakát tekintik 100 százaléknak; ha az egy magas abszolút érték, akkor nehéz az adott esztendőben reprodukálni - a szerk.) Tehát már az is szép eredmény lett volna, ha hasonló bővülési ütemet ér el a szegmens, ám az végül kétszer nagyobb lett. A március még durvább volt: ekkor 14 százalékos gyarapodás következett be 2019 harmadik hónapjához viszonyítva - igaz, jóval alacsonyabb bázis mellett. (A történeti hűség kedvéért: a múlt év februárjában és márciusában együtt számolva nem volt élelmiszerpiaci növekedés 2018-hoz képest, míg az idén együttesen 25 százalékkal ugrottak meg az eladások a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva.) Jól látszódott az is, hogy a vevői igények kielégítésének maga a kereskedelem szűkös kapacitása vetett gátat. Ergo ha készültek volna erre, akkor a szóban forgó 25 könnyen lehetett volna 30-35 százalék is. Kicsit az volt az érzése az embernek: a hagyományos eladási csatornákkal működő piac annyira erőlködik, mint amikor valaki egy krinolint próbál áthúzni egy szűkebb, bécsi virslire méretezett lyukon. Meg is lett a következménye, a vevők az online értékesítés felé fordultak (de erről egy kicsit lentebb). Amint elült a családi raktározási pánik, a vásárlók eltűntek az élelmiszerboltokból, és a következő hónapban (húsvéti időszak) alacsony keresleti szint mellett működött a szegmens. Júniusra pedig a gödör aljára került. A július már normalizált képet mutatott, s az augusztus is jobb számokkal kecsegtet, ám az élelmiszer-kereskedelmi trend most azt jelzi, hogy jóval kisebb bővülésre kell berendezkedniük az üzleteknek. Ezzel együtt is válságállóbbak, mint a többiek, ugyanis az is jól látszik, hogy a fogyasztók az élelmiszer-beszerzéseikről mondanak le a legkevésbé, vagyis az őszi kereskedelmi szezonnak nyugodtabban indulhatnak neki, mint mások, és borítékolható, hogy képesek lesznek forgalomnövekedést elérni. NON-F000 Ebben a szegmensben minden a feje tetejére állt. A műszaki cikkek értékesítése az elmúlt három negyedévben megjárta a paradicsomot és a poklot egyaránt. A pandémia kezdetén a számítástechnikai termékeknél és az azokhoz kapcsolható kiegészítőknél több mint 20 százalékos eladásnövekedés volt tapasztalható (úgy, hogy a bázisidőszak is meglehetősen magas volt). Aztán mintha elvágták volna az eladásokat. De - és ez a legjobb hír a műszakicikk-kereskedők számára - a járvány miatt felgyorsult digitális forradalom lehetőséget nyújt az új eszközök értékesítésére, és az 5G-képes produktumok nyilvánvalóan új piacokat nyitnak meg az eladásokhoz. Ez már a második . Az augusztus jellemzően nem a ruházkodásról szól, és most, szeptemberben is panganak a plázák. CSAK STÍLUSOSAN. BOLTI ELADÓ AZ ÚJ STONES-BOLT PRÓBAFÜLKÉJÉBEN 2020/39 FIGYELŐ | 35 I CÉGVILÁG I