Figyelő, 2021. január-március (64. évfolyam, 1-12. szám)

2020-12-31 / 1-2. szám

CÍMLAPON ! MERKELY BÉLA Egyes feltételezések szerint akár har­madik hulláma is lehet a koronavírus­­járványnak. Tényleg készülhetünk erre? S egyáltalán mi kell ahhoz, hogy „meg­álljon” a pandémia?­­ Alapesetben egy fertőző betegség egy hullámot okoz, amíg mindenki meg nem fertőződik, ha a megbetegedés nem mutat szezonalitást és nem alkalmaznak korlátozó intézkedéseket. Száz évvel ez­előtt a spanyolnátha a szezonalitás mi­att két nagy hullámban fertőzött - a nyár elején lecsengett, az ősszel újraindult a járvány. Szigorító intézkedések beveze­tésével és feloldásával több hullámot is lehet mesterségesen létrehozni, de egy vagy két nagy hullám részeiként kell el­képzelni azokat. A négy orvosképző egyetem reprezen­tatív lakossági szűrése alapján tavasszal Magyarországon 56 ezer fő fertőződhe­tett meg, az év végén pedig számításaink szerint több mint kétmillióan - akár tüne­tek nélkül - eshettek át a betegségen. Ha az átoltott és a korábban megfertőződött emberek aránya eléri a lakosság hatvan százalékát, akkor alakulhat ki a nyájim­munitás, amely gyakorlatilag a pandémia megszűnését eredményezheti. Optimista forgatókönyv szerint ezt a nyár elejére ér­hetjük el. - Hogyan lehet definiálni a korona­vírust? - Jelen tudásunk szerint ez okozza az egyik leginkább fertőzőképes felső lég­úti kórt. Roppant hatékonyan használja ki az immunrendszerünk gyengeségeit. Két­féle módon károsíthatja szervezetünket: az egyik eset, amikor a már meglévő alap­betegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegség vagy az onko­lógiai tünetek erősödnek fel általa, a má­sik pedig, amikor túlzottan erős immun­reakciót vált ki. Az utóbbi oka az úgyne­vezett citokinvihar, amely komoly tüdő­­gyulladással és többszervi károsodással járhat. Egyelőre nem tudjuk, mi a magya­rázata ennek a változatos kórlefolyásnak. A vírus valószínűleg környezeti és gene­tikai hatások révén szelektál bizonyos be­tegcsoportokat, amelyeknél nagyon súlyos a betegség lefolyása. - A járvány első hullámához képest mennyi információnk van most a vírusról? - Tíz hónapja élünk együtt a Covid-19 Janus-arcú kórokozójával, amelyről egyre többet tudunk, de még messze nem ismer­tük ki teljesen. Már ismert, hogy különösen zárt térben és közeli kapcsolat esetén rendkívül fer­tőző, korlátozások nélkül pedig egy beteg átlagosan 2,7 további embernek adhatja tovább. A védekezésben éppen ezért jut kulcsszerep a maszkhasználatnak. A New England Journal of Medicine cikke arra is rávilágított, hogy ez segít csökkenteni a betegség súlyosságát, és biztosíthatja, hogy az újonnan megjelenő megbetege­dések nagyobb arányban legyenek tünet­mentesek. Ezt a hipotézist számos megfi­gyelés támasztja alá, azaz a mindenkire kiterjedő maszkviselés kisebb mennyi­ségű vírus szervezetbe jutása révén im­munitást generálhat. A kórokozó megfé­kezésében jelentős szerep jut az óránkénti, Semmelweis-féle kézmosásnak is, illetve mi magunk azzal is tehetünk egészségünk megőrzéséért, ha mérsékeljük a találko­zásaink számát, valamint C- és D-vitami­­nokkal erősítjük az immunrendszerünket. A koronavírus megismeréséhez köze­lebb vitt bennünket a Semmelweis Egye­tem Általános Orvostudományi Kar dé­kánja, Kellermayer Miklós által vezetett munkacsoport kutatása is, melynek ré­szeként először sikerült megvizsgálni az aktív, fertőzőképes kórokozó szerkezetét. Egyetemünk kutatói felismerték, hogy a koronavírus könnyedén összenyomható, de az alakja gumilabdaszerűen helyre­áll, a szerkezetében nem tesz kárt a fi­zikai behatás. Azt viszont, mint említettem, máig nem tudjuk, mitől függ a lefolyás mértéke. A legújabb kutatások ugyanakkor csalá­don belüli halmozódást írnak le. Vagyis akiknek a rokonságában volt nagyon sú­lyos lefolyás, esetleg halálozással végződő Covid-fertőzés, azok valószínűleg szintén rosszabbul reagálnak az esetleges megbe­tegedésre, így az ő esetükben kiemelten fontos, hogy az oltásokban kódolt vírus­fehérjével találkozzon a szervezetük, és ne az aktív kórokozóval.­­Miközben több vakcina gyártása elő­rehaladott stádiumban van, addig már bizonyos oltóanyagokkal el is kezdőd­tek a napokban az oltások. Melyikben bízhatunk? - Magyarország az Európai Unió tagja­ként sokféle szérumot próbál beszerezni. Azokban a vakcinákban bízhatunk, ame­lyeket az európai és a magyar gyógyszer­hatóságok a sok tízezer fős populáción sikeresen elvégzett hármas fázisú vizs­gálatok eredményeként engedélyeznek. A vakcina jelenti a világjárvány elleni győzelmet. Nemcsak az életünket ment­heti meg, hanem a szövődményektől is megvéd. Az eddigi információk alapján szinte valamennyi előtörzskönyvezett ol­tóanyag hatásos, a mellékhatásaik pedig csak a szokásosak: bőrpír, hőemelkedés, enyhe fájdalom az oltás helyén. - Ön melyik vakcinát adatja be ma­gának? - Én bő egy hónapja gyógyultam fel a fertőzésből, így még öt hónapig nem kap­hatom meg az oltóanyagot, de jelenleg biz­tosan védett vagyok a vírussal szemben. Jelenleg három elfogadott vakcina áll rendelkezésre: a Pfizer/BioNtech, a Modema és az Oxford/AstraZeneca ké­szítménye. Mindegyiknek tudományos körökben ismert vizsgálatok bizonyítot­ták a hatékonyságát és a biztonságossá­gát. Ugyan másként működnek ezek az oltóanyagok, de a lényegük ugyanaz: a ví­rus fehérjéjével szemben erős immunitást biztosítanak. Én az evidenciákkal rendel­kező szérumok mindegyikét tudom aján­lani, hiszen nincs ma az oltásnál célrave­zetőbb és megbízhatóbb megoldás mind egyéni, mind globális szinten az új típusú koronavírussal szemben. Amennyiben nem estem volna át a betegségen, én is azonnal igényeltem volna oltást. -A hírek szerint a vakcinák előállítása között hatalmasak a technológiai különb­ségek. Melyek ezek? - Több tucat ígéretes fejlesztésről tu­dunk, azonban az első három, már ható­sági engedélyt kapott oltóanyagból kettő liposzóma részecskébe zárt hírvivő RNS örökítőanyagot tartalmaz. Ez az RNS kó­dolja a vírus tüskefehérjéjét, ez ellen indul majd el az immunválasz. Az oxfordi vak­cina a koronavírus fehérjéjének a genetikai információját csimpánz-adenovírus segít­ségével juttatja be a szervezetbe. 12­­ FIGYELŐ 2021/1-2 DR. MERKELY BÉLA PÉTER 1966-ban, Budapesten született Orvos, kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának az igazgatója, az egye­tem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Három gyermek édesapja.

Next