Figyelő, 2021. január-március (64. évfolyam, 1-12. szám)
2020-12-31 / 1-2. szám
CÍMLAPON ! MERKELY BÉLA Egyes feltételezések szerint akár harmadik hulláma is lehet a koronavírusjárványnak. Tényleg készülhetünk erre? S egyáltalán mi kell ahhoz, hogy „megálljon” a pandémia? Alapesetben egy fertőző betegség egy hullámot okoz, amíg mindenki meg nem fertőződik, ha a megbetegedés nem mutat szezonalitást és nem alkalmaznak korlátozó intézkedéseket. Száz évvel ezelőtt a spanyolnátha a szezonalitás miatt két nagy hullámban fertőzött - a nyár elején lecsengett, az ősszel újraindult a járvány. Szigorító intézkedések bevezetésével és feloldásával több hullámot is lehet mesterségesen létrehozni, de egy vagy két nagy hullám részeiként kell elképzelni azokat. A négy orvosképző egyetem reprezentatív lakossági szűrése alapján tavasszal Magyarországon 56 ezer fő fertőződhetett meg, az év végén pedig számításaink szerint több mint kétmillióan - akár tünetek nélkül - eshettek át a betegségen. Ha az átoltott és a korábban megfertőződött emberek aránya eléri a lakosság hatvan százalékát, akkor alakulhat ki a nyájimmunitás, amely gyakorlatilag a pandémia megszűnését eredményezheti. Optimista forgatókönyv szerint ezt a nyár elejére érhetjük el. - Hogyan lehet definiálni a koronavírust? - Jelen tudásunk szerint ez okozza az egyik leginkább fertőzőképes felső légúti kórt. Roppant hatékonyan használja ki az immunrendszerünk gyengeségeit. Kétféle módon károsíthatja szervezetünket: az egyik eset, amikor a már meglévő alapbetegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegség vagy az onkológiai tünetek erősödnek fel általa, a másik pedig, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki. Az utóbbi oka az úgynevezett citokinvihar, amely komoly tüdőgyulladással és többszervi károsodással járhat. Egyelőre nem tudjuk, mi a magyarázata ennek a változatos kórlefolyásnak. A vírus valószínűleg környezeti és genetikai hatások révén szelektál bizonyos betegcsoportokat, amelyeknél nagyon súlyos a betegség lefolyása. - A járvány első hullámához képest mennyi információnk van most a vírusról? - Tíz hónapja élünk együtt a Covid-19 Janus-arcú kórokozójával, amelyről egyre többet tudunk, de még messze nem ismertük ki teljesen. Már ismert, hogy különösen zárt térben és közeli kapcsolat esetén rendkívül fertőző, korlátozások nélkül pedig egy beteg átlagosan 2,7 további embernek adhatja tovább. A védekezésben éppen ezért jut kulcsszerep a maszkhasználatnak. A New England Journal of Medicine cikke arra is rávilágított, hogy ez segít csökkenteni a betegség súlyosságát, és biztosíthatja, hogy az újonnan megjelenő megbetegedések nagyobb arányban legyenek tünetmentesek. Ezt a hipotézist számos megfigyelés támasztja alá, azaz a mindenkire kiterjedő maszkviselés kisebb mennyiségű vírus szervezetbe jutása révén immunitást generálhat. A kórokozó megfékezésében jelentős szerep jut az óránkénti, Semmelweis-féle kézmosásnak is, illetve mi magunk azzal is tehetünk egészségünk megőrzéséért, ha mérsékeljük a találkozásaink számát, valamint C- és D-vitaminokkal erősítjük az immunrendszerünket. A koronavírus megismeréséhez közelebb vitt bennünket a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, Kellermayer Miklós által vezetett munkacsoport kutatása is, melynek részeként először sikerült megvizsgálni az aktív, fertőzőképes kórokozó szerkezetét. Egyetemünk kutatói felismerték, hogy a koronavírus könnyedén összenyomható, de az alakja gumilabdaszerűen helyreáll, a szerkezetében nem tesz kárt a fizikai behatás. Azt viszont, mint említettem, máig nem tudjuk, mitől függ a lefolyás mértéke. A legújabb kutatások ugyanakkor családon belüli halmozódást írnak le. Vagyis akiknek a rokonságában volt nagyon súlyos lefolyás, esetleg halálozással végződő Covid-fertőzés, azok valószínűleg szintén rosszabbul reagálnak az esetleges megbetegedésre, így az ő esetükben kiemelten fontos, hogy az oltásokban kódolt vírusfehérjével találkozzon a szervezetük, és ne az aktív kórokozóval.Miközben több vakcina gyártása előrehaladott stádiumban van, addig már bizonyos oltóanyagokkal el is kezdődtek a napokban az oltások. Melyikben bízhatunk? - Magyarország az Európai Unió tagjaként sokféle szérumot próbál beszerezni. Azokban a vakcinákban bízhatunk, amelyeket az európai és a magyar gyógyszerhatóságok a sok tízezer fős populáción sikeresen elvégzett hármas fázisú vizsgálatok eredményeként engedélyeznek. A vakcina jelenti a világjárvány elleni győzelmet. Nemcsak az életünket mentheti meg, hanem a szövődményektől is megvéd. Az eddigi információk alapján szinte valamennyi előtörzskönyvezett oltóanyag hatásos, a mellékhatásaik pedig csak a szokásosak: bőrpír, hőemelkedés, enyhe fájdalom az oltás helyén. - Ön melyik vakcinát adatja be magának? - Én bő egy hónapja gyógyultam fel a fertőzésből, így még öt hónapig nem kaphatom meg az oltóanyagot, de jelenleg biztosan védett vagyok a vírussal szemben. Jelenleg három elfogadott vakcina áll rendelkezésre: a Pfizer/BioNtech, a Modema és az Oxford/AstraZeneca készítménye. Mindegyiknek tudományos körökben ismert vizsgálatok bizonyították a hatékonyságát és a biztonságosságát. Ugyan másként működnek ezek az oltóanyagok, de a lényegük ugyanaz: a vírus fehérjéjével szemben erős immunitást biztosítanak. Én az evidenciákkal rendelkező szérumok mindegyikét tudom ajánlani, hiszen nincs ma az oltásnál célravezetőbb és megbízhatóbb megoldás mind egyéni, mind globális szinten az új típusú koronavírussal szemben. Amennyiben nem estem volna át a betegségen, én is azonnal igényeltem volna oltást. -A hírek szerint a vakcinák előállítása között hatalmasak a technológiai különbségek. Melyek ezek? - Több tucat ígéretes fejlesztésről tudunk, azonban az első három, már hatósági engedélyt kapott oltóanyagból kettő liposzóma részecskébe zárt hírvivő RNS örökítőanyagot tartalmaz. Ez az RNS kódolja a vírus tüskefehérjéjét, ez ellen indul majd el az immunválasz. Az oxfordi vakcina a koronavírus fehérjéjének a genetikai információját csimpánz-adenovírus segítségével juttatja be a szervezetbe. 12 FIGYELŐ 2021/1-2 DR. MERKELY BÉLA PÉTER 1966-ban, Budapesten született Orvos, kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának az igazgatója, az egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Három gyermek édesapja.