Figyelő 15. (1883)

Kereszty István: Vajda Péter

?64 Pálóczi Horváth Ádám Sem szebb, sem jobb, Jaj szivem mit gondolsz; Violám, mért nem szólsz 5 Szebbet jobbat nálamnál Jaj! szived nem talál; Jaj ! szived nem talál! Téli rózsa. Ritka kertben találsz Télen kinyílt virágot Vagy zöldellő, kedves, Kellő pálmafa ágat. De im ! mely nagy szerencse ! Bár akár ki tekintse, Nálam vagyon Istennek Egy nagy drága kincse. „Katona búcsúja“ c. alatt közölte Thaly (Vit. Énekek I. 301­­1.) a Horváth által fentartott „Feleség! Isten veled“ feliratú népies költeményt, a­melynek második szakasza az előtte álló jegyből kö­vetkeztetve a Horváth műve, vagy módosítása lehet, s mégis hi­ányos. Ugyanezen költeményt megtaláltam egy névtelen kéziratos népdalgyűjteményben a 40-es évekből, melyben kétszer is le van írva némi változtatással és két versszakkal kiegészítve. Álljon tehát itt ez a teljesebb alak. Katona búcsúja. Jajjal lettem e világra, Jajjal nevekedtem . Jajjal egész életemben kenyeremet ettem. Jaj volt minden itt lakásom. Veled való mulatásom, Édes drága kincsem! Édes drága kincsem ! El kell menni, nincs mit tenni. Jaj, jaj, beli keserves ! Marsot vernek pedig ennek Engedni köteles Szegény fejem, mert felvettem Hópénzem, s azzal fizetem Zászlómhoz, hitemhez Egész életemet. Búcsút veszek ! Már nem leszek Veled édes kincsem, De reméllem, jó Istenem Megtart, esedezem, Vegyen az Úr jobb karjára, Vigyázzon, mint sajátjára, Hogy téged ne érjen Semmi veszedelem. Szép búcsú dal a következő Hasztalan kedvesem, El kell válnom tőled, Más országra megyek, Eltűnök előled. Lám eléggé keserves Ez szerelmes szívemnek, Hogy ezután nem lehetek, Párja kedvesemnek. Tűz vagy hideg, szeles tenger Fogyaszszák életemet! Bár betegség, vagy más ínség Rongálják testemet ; Akkor is végső csepp vérem Hozzád vonz érzékenységem, Édes drága kincsem ! Édes drága kincsem ! is: Ha szabad elviszem Szivedet is vérem ; Nem élet életem, Ha a nélkül élem, De hiszem valaha Hogy még visszatérek Akár így akár úgy. Szeretlek míg élek. Hamis rovás. Korcsmárosné kápolnája a pince, imádságos könyvecskéje az itce. Rójja, rój­­a, rovására hány itce Csak azt mondja vendégének félitce, félitce, félitce.

Next