Figyelő 19. (1885)
Magyar írók életrajza - Schnircz József
Magyar írók életrajza 36 ״ Izraelita Közlöny* 15. sz. — ״ Die isr. Synode in Leipzig“ 1869, J. K. 35. sz. — ״ Die Kongress-Matriken-Formulare* J. K. 38 sz. stb. stb. Schnircz József görgői róm. kath. lelkész. Született Privigyén, Nyitramegyében polgári szülőktől 1826-ik évben. Alsó 6 gymnasiális iskoláit Privigyén és Egerben — hol az akkoron virágzásban levő ״ Fogláry-féle intézet nevelőében magyar, német nyelvekben, zene-, rajzolás-, tánc-, úszás- és katonai gyakorlatokban egy évig oktatást nyert, — a legjobb sikerrel végezte. A bölcsészetet Kassán két évig hallgatta az egyetemben. Itt vétetett föl az egyházi rendre vállalkozók közé, és a theologiát három évig járta; még 1848. évben mint négy éves theologus és papnövendék az akkor alakulásban levő 13. honvédzászlóaljba önkéntesnek beállván 1848. és 1849-ik év augusztus 12-ig több csatákban, nevezetesen : (a kisebbeket mellőzve) iglói, braniszkói, verpeléti kápolnáiban Guyon parancsnoksága, temessányi, szegedi és temesvári ütközetekben Dembinski vezérlete alatt, részt vett. Ezek után az ország határán a fegyvert lerakni kénytelenítve lévén, osztrák őrizet alatt Karán-Sebesen, Oláhlugoson át Temesvárra hurcoltatott. Itt a Vécsey magyar hadparancsnoksága alatt a vár sikeres ostromlása és bevétele tekintetéből készült sánc behányására kijelölt fogoly honvédek sorába igtattatott, és mind hadifogoly két hétig a sáncon dolgozott. És csak is bizonyos körülmény közbejöttével szabad elköltözést nyervén, Egerben telepedett meg, hol aztán két éven át nevelői minőségben időzött. Még 1852-ik évben ismét papi pályára lépvén, Rozsnyón pappá fölszenteltetett. Ezután mint segédlelkész barkók és palócok között több évig dicséretesen munkálkodott az egyház kertjében. E magyar népfaj ajkain itt-ott sajátszerüleg hangzó szójárásokkal érdekesen írt: ״ Palóc párbeszéd“, ״ Barkó gyűlés“, ״ Egy barkó család beszélgetése* stb. című dolgozatokat, többrendű levelezésekkel a Pákli Albert által szerkesztett ״ Vasárnapi Ujság“-ba11 ״ Mintái“ álnévvel bocsátá közre. Ugyanezen álnévvel a Kádas Rudolf által szerkesztett ״ S Kabholikus Néplapéban a magyar falusi népéletből merített ״ Falusi beszélgetések“ című jeles dolgozatok és több érdekes levelezések alatt gyakran találkozhatni. 1859-ik évben Gömör megye Ragály községben a rozsnyói egyházmegye legszegényebb és legterhesebb plébániái állomást helyettes plebánosi minőségben vállalván el, s itt a legszigorúbb önmegtagadás közt írta meg a ״ Falusi beszélgetések ház-, család-, gazdászat- és hitéletből a falusi nép okulására.“ című művét (Rozsnyón 1863-ik évben.) Jelenleg pedig 1865-től Tolnamegyében mint görgői plebános Mintái álnévvel a ״ Magyar Állam, Katholikus Néplap, s