Figyelő 23. (1887)
Máté Sándor: Pauler Tivadar élete és művei
PAULER TIVADAR ÉLETE ÉS MŰVEI. I. Pauler Tivadar önálló műveinek és az időszaki irodalomban szórványosan megjelent kisebb dolgozatainak könyvészeti egybeállítására felszólíttattam; ezekben oly sok belbecs, érték van, melyek irodalmunkban mindenha jelentőségteljesek maradnak, — nem tartom feleslegesnek egyúttal azok ismertetését is, és az azok némelyikében, nevezetesen emlékbeszédei és könyvismertetéseiben elrejtve lévő sok, szép, tudományos tanok, fejtegetett főbb elvek rövid feltüntetését megkísérleni. Mielőtt erre térnék át, szabadjon az írónak, kinek neve nemzeti irodalmunk fokozatos fejlődésével 44 éven át szoros összefüggésben volt, életrajza főbb vonásaiban édesen fájó emlékét felújítni. Pauler Tivadar született Budán 1816. április 9־ én, hol atyja — Antal — mint cs. kir. tábori hadtitkár és irodaigazgató szolgált, anyja — Terézia — leánya volt a m. kir. egyetem egykori híres egyházjogtanárának, Markovics Mátyásnak, kiről 1861. október 1-én rectori beszédében unokái kegyelettel emlékezik meg. Középiskolai tanulmányait 1824—1830. a budai egyetemi gymnasiumban bevégezve, a pesti m. kir. egyetemen előbb a bölcsészeti tanfolyamot 1830—1832. évben hallgatta, hol a bölcsészetből 1832. okt. 20-án tudori fokozatot nyert; azután ugyanott tanulta a jog- és államtudományokat is 1832—1835. években, s a három évi tanfolyam és a szabályszerű három szigorlat letétele után 1836. junius 26-án Miksa Pál dékán által jogtudorrá avattatott fel. Alapos előkészület után, kitünően sikerült pályázati vizsga alapján 1838-ban a zágrábi m. királyi jogakadémiához az észjog s a magyar közjog rendes tanárává neveztetett ki, itt Zágráb megye rendeinek közfigyelmét annyira magára vonta, hogy 1845-ben e megye táblabírájává választatott. E minőségében mint a rögtönitélőszék s a megyei levéltár rendezésére kiküldött választmány tagja, három évig nyílt alkalma tanári állása mellett az Figyelő. XXIII.