Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)

1834-11-22 / 39. szám

306 FILLÉRTÁR. (November’ 22-kén ba. A’ kivitel Cadixba küldetett, ’s mindenik 20 végből állott, egyik fele 3 — 10, a’ másik más minta után 4 — 10 ujjnyi szélességű. A’ hollandi csipkének egymás neme is hordatott Amerikába Spanyolországon keresztül. Az angol csipkék leginkább Dorset, Buc­kingham , Northampton, Salisbury, Leith , Ha­milton, Renfrew városokban készülnek és gyak­ran brüsseli gyanánt adatnak el. A’ legszebb csipkék kerülnek Németalföld és Belgium előbb egyesült országokból, ’s ki­váltképen Brüsselben , Antwerpiában, Mecheln­­ben (általában brabancziai szélcsipke név alatt) Gentben, Russelben, Valenciennesben, Alen­­çonban (Points d’ Alençon név alatt) készülnek, ezek minden más félénél becsesebbek lévén, a’ fonal’ és munka’ finomsága és tömörsége miatt. A’ brüsseliek főhelyen vannak a’ finomságban, ízlésben, rajzolatban, fejérségben és fényesség­ben , ’s Brüsselben és környékén 20,000 ember foglalatoskodik, ezután következik a’ mechelni csipke, mellynek jelessége erősségében és tar­tósságában áll. De Brüssel és Antwerpia is sok csipkét szolgáltat mechelni módon, melly points de maliries név alatt árultatik. A’ reezés fe­néklapos általában kedvesebb, és nagyobb di­­vatu, mint a’ kunkoritott fenéklapos, fondbride; a’ mechelni fenékalj pikkelyes, szemmekkel és szemek nélkül, ’s divat miv (ouvrage de mode) név alatt különösen jól készíttetik­, a’ brüsseli szélcsipkék virágai mind be vannak szegve. A’ mechelni csipke szépségére nézve mindjárt a’ brüsseli után következik, és egy kissé még tar­­tósabb. Ennek Charaktere a’ lapos fonalban áll, melly a’ virágmivnek szegélyét adja, a’ honnan ezen csipke Francziaországban moline brodéenek neveztetik. A’ valenciennesi csipke egy szál­ból vagyon és egyszerűen kunkoritatott, tartó­­sabb a’ mechelinnél, de nincsen szép fejérsége. A’ nem igazi valenciennesi nem oly tömött, rajzolatja kevesebb szorgalommal dolgoztatik ki, ’s a’ virágok’ alapja sokkal ritkább. Azon csipkék, mellyeket helytelenül points d’Angle­­terre-nek hívnak, a’ rajzolatra nézve csak után­zásai a’ brüsselinek. A’ finom ezérnához való len Flandriában Cortryk’ vidékén, és Geldern, Xeremond németalföldi provinciákban termeszte­­tik, Gentben és Harlemben fonatlanul megfejé­lttetik, Mechelnben és Ant­vverpiában ezérnává fonatik. Spanyolországban, Calcedásban sok csipke készítetik Amerika’ számára. Basel cantonban is elég ügyes csipkegyárosok az asszonyok. A’ miszniai hegyekben (Szászországban) már századok ólta nagy tannyája van a’ csipke­­készitésnek Schwarzenberg kerület’ , némelly helységeiben, úgy szinte Hartenstein grófság­ban is. Az itt készült csipkék kétfélék, úgy­mint czérnacsipke, és fekete vagy fejér selymü, vagy szőke csipke. Ezen különböző nemek kü­lön vidékeken készülnek; a’ legszebb szőkék Schneebergből, Annabergből és Weiszbergből kerülnek, más helyeken ismét a’ Vejérczérna csipkék legjobbak. Minden asszonyszemély, rendének különb­sége nélkül, csipkekötőleánynak neveztetik, ha ezzel foglalatos, ’s kiadójától (ki a’csipkegyár­nak ura) ezérnát vagy selymet, mintát és leve­let (egy darab pergamentet) kap, mellybe lyu­kak vannak szúrva a’ tűnek, ’s a’ virágok rá vannak festve. Az úgy nevezett kiadók kül­dözik el a’ csipkéket mindenfelé. A’ miszniai hegyekben körűl belől 30,000 személy munkálódik a’ csipkén. A’ schneebergi fejér czérnacsipkék oly szépek, hogy csak­nem egészen hasonlók a’ brabanczaihoz. A’ cseh érezhegyekben a’ czérna és selyem­csipkék , nem különben az úgy nevezett gaz­dasági csipkék leginkább Neudeckben, Joachims­­thalban, Graszlitzben, Plattenben , Wiesenthal­­ban, Kupferbergben ’s a’ t. készülnek, ’s már 1792. 540,000 forintra ment értékük, 98,446 forint áru vitetvén ki az országból. Tondernben, Schleswig herczegség’ éjszaki felében a’ jelen század’ kezdetén már 12000 leány foglalatoskodott csipkekészitéssel. A’ dániai Rom szigeten szántanak vetnek az asz­­szonyok, ’s mikor az ekét elhagyják a’ legszebb és csinosabb csipkét készítik. — Nálunk sok ehez való leány csak a’ libát őrzi.

Next