Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)
1835-02-14 / 51. szám
402 FILLÉRTÁR.Február* 14-kén más a’ kanonokok’, harmadik más papok’ hüledékeinek befogadására. A’ kripta’ közepét azon oltár foglalja el, mellyen a’ holtakért sz. Mise tartozik. Ezen kriptából 28 lépcső vezet fel, ’s a’ nézőnek egyenesen a’ chorus ötlik szemébe, melly 12 dáriai oszlopon nyugszik. Maga az egyház 22 korinthiai támaszaival, egyszerű és méltóságos alakjával első tekintetre meghatja a’ szemlélőt. Ablakai hosszúságukban 30, szélességükben 15 lábnyiak. Leginkább magára vonja a’ néző’ szemét a’ Sanctuarium, melly kő és vaskorláttal választatik el a’ templom’ hajójától. Oltárai közt legnevezetesebb a’ fő, a’ Sz. Nepomuké és Sz. Miklósé. A’ négy nagyobb támaszban egymással szemközt látszanak Althann Fridrik’ és Károly’, Forgács Pál’, és Migazzi Krisztóf’ képei, szokott felírásokkal. A’ templom’ magassága 194 láb; mindenfeléből szabadon állván, egész városán felül látszik emelkedni méltóságával; előtte a’ piaez, által ellenében a’ püspöki lak, oldalt a’ seminarium és piaristák’ collegiuma környezi, ’s külseje első tekintetre leköti a’ nézőt, mint képünkön szemlélhető. Ezen olasz ízlésű templom’ tervét Canevall készítette volt. Különböző miveletlen népek’ megfogásai. Xubia’ lakosai nem kevéssé csudálkoztak Bruce-én, midőn egy sebje vérzett, el nem hihetvén azt, hogy olyan fejér embernek vére legyen. Az udvari asszonyok’csupasz melyétől és vállától megrémültek, vagy tátott szájjal bámulták és szertelenül nevettek rajta. Legkülönösebbnek tetszett előttök , hogy ez a’ fejér olvasni és írni tud, a’ gyermekek pedig elszaladtak a’ fejér csudától. Ali Benaum király’ mór hölgyei Ludamár országban meg nem győződhettek a’ felől, hogy Munyó Park ember, azért fogait és ujjait számlálták meg. Az oronokkói vadaknak Amerikában oly utálatos volt az európaiak’ látása, hogy mindnyájan iszonyú ordítással futottak az erdőbe. A’ Pelewaniak egynek hitték az embert ruhájával, mikor legelsőben európait láttak. Az angoloknak nagy figyelemmel simogatták mellényeiket, ’s a’ test’ fejér színét festésnek tartották. Mikor Wilson kapitány levette kalapját, mindnyájan bámultak, ’s midőn csizmáját is lehúzta , ruháit pedig felgombolta, akkor kezdek hinni, hogy mind az nincs hozzá nőve, ’s tapogatás által akkor győződtek meg, hogy a’ valóságos ember a’ felső takarék alatt rejtezik. Ha az európai ember kölönböző nemzeteknél , csudálatos szőrű és bőrű teremtménynek tekintetett is, meg nem tagadtatott tőle, hogy igen eszes lény, így nyilatkoztatá egy néger kereskedő, midőn egy európai hajót ’s annak elrendelését látta: mi négerek csakugyan semmik sem vagyunk! Egy indianus azt kérdezte volt, mi oka lehet ennyi kérdezésködéstöknek országunk felől, hát nem tudnak a’ fejérek mindent a’ világon ? Owaihi sziget’ lakosai egy szerencsétlen félreértés miatt agyonvervén Kook kapitányt, egész bizonyossággal azt hivék, hogy mint egy isten ismét fel fog éledni, ’s kérdék egész ujságkiváncsisággal, eljövend e újra hozzájok? Ők Óménak nevezék Kookot, mint istenüket hívják. Az amerikaiak is felsőbb lényeknek tartották a’ spanyolokat, midőn azok Amerika’ felfedezésekor legelsőben kiszállottak, ’s áldozatot fogtak nyújtani nekik, ha csak hamar meg nem ismerték volna embertelenségökről ezen embereket. Tudva van, hogy a’ lovagló embert egy állatnak tartották lovával, de melly nekik szörnyű rettenetesnek tetszett hat lábával és két fejével, ’s minthogy a’ lovat zaboláját harapdálni látták, tökéletesen azt hitték, hogy ezen állat érczet eszik, ’s aranyat tettek elébe, hogy haragját etetéssel nyomják el. Sok miveletlen nemzetnél épen oly csudálatosok voltak az európaiaknak minden készítményeik , mint ők magok. Főleg a lőfegyvert nem magyarázhatták maguknak, mellytől kimondhatatlanul féltek. Az amerikaiak azt hitték , épen ezen fegyver miatt kell az európait isten gyanánt imádni, mert ezzel támaszt aa villámot és mennydörgést. Amiroo kaffernek volt ugyan egy kis megfogása a’ tűzi fegyverről, de mikor Vaillant kétcsövű puskából két lövést tett, minden megfogása oda lett, mert a’ puskát oly eszköznek tartá ezentúl, mellyel lőhet az ember egymás után a’ mennyiszer akar. — Az Oto hailiek minekutána a’ madarat leesni