Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)
1834-10-18 / 34. szám
FILLÉRTÁR mindennemű közhasznú ismeretek’ terjesztésére. 34.) Kijön minden szombaton. (October’ 18-kan 1834. Scharlach Mihály. Szerencsés időszak vala a’ legközelebb lefolyt dicsőséges harczi tettekben gazdag kor e’ hősünkre nézve, mivel térpálya nyílt benne azon nagy katonai szellemének ’s bajnoki munkásságának, mellyel oly kedvezőleg áldatott volt meg. Erről bízvást elmondhatjuk, hogy neki olyan kor kellett, és a’ kornak oly férjfia. Egyike is jön Scharlach azon halhatatlan emlékezetű hősöknek , kikkel a’ lefolyt időszak méltán büszkélkedve, a’ jelen ’s utó kornak minta gyanánt szolgál; egyike azon érdemekkel tetézett férfiaknak, kik neveiket beedzvén a’ történetbe, tettekre gyúlasztják példáikkal a’ maradékot, és koszorút várnak ravatalaikra azoktól, kiknek békésebb ’s nyugalmasabb napokat hagytak övéik’ és vérözönlök’ feláldoztával kivíva, mint magok vettek volt által ősz elődjeiktől. Ilyen egyes emberek’ életének leírása külön könyvet kiván, mert lapjaink legfényesebb tetteinek kiemelésére is szűkek, ’s mind az, mit nyújthatunk, rövid, felületes megemlítése, nem kimerítő leírása lehet annak , mit tulajdonképen egy életirónak elmondania kell. Született Scharlach Mihály 1763. Kassán, hol atyja, József, királyi tanácsnok vala. Ott helyben végzett oskolái után korán fellépvén a’ katonai pályára, ’s előbbi kisebb tettei az utóbbi nagyobbak által rendesen elhomályosítatván, alig lehet kijelelni, mellyiken kezdé igazán azon kitűnőséget, mellyel a’ közönséges jelességen felülemelkedvén, a’ magasabb hitűek közt ragyoglék. Talán nem hibázunk, ha azon hősi tettét vesszük legelsőnek az őt nagynak mutatók közt, mellyel 1795 October’ 29. mint a’ Sztáray gyalog ezredbeli granatéros kapitány Mannheim’ ostrománál oly nagy hasznulat tűnt volt ki. Ekkor ugyan is a’ Neckár-sáncz melletti Galgenberg nevű hegy’ bevételétől volt felfüggesztve az ausztriai fegyverek’ győzedelme, melly hegyet az ellenség a’ leghevesbárgyuzás’ és kartácsolás’ tüzével tett közelíthetetlenné, annyira, hogy mieink próbálni sem merék az elfoglalást. Scharlach kapván ezen dicsőségre vezérlő alkalmon, a’ veszély’ tengerébe rohant, ’s nem csak elűzte vitéz merészletével az ellenséget, hanem a’ heggyel együtt több álgyait is elfoglalá, ’s egész éjjel szakadatlanul bájoskodva őrködvén, az irigylett győzedelmi pontot, birtokában megtartá. Ezen tettével maga megnyitván a’ diadalom’ útját, a’Mannheim’ ostromát sikeretlenné tenni akaró ellenség elűzetett és a’ város bevétetett. A’ következett esztendőbeli december’ 5-kén Kehi erősség’ ostrománál még szembetűnőbb remekét adá hősi szellemének. Ekkor a’ Rajna’ ottani ágán a’ legcsikorgóbb hideg’ és fagy’ daczára, minthogy semmi hid nem vala, egyedül maga átgázolván, ezen példájával felbátorítá a’ legénységet, melly felejtvén most a’ zajló folyamot ’s az ellenség’ kegyetlen fegyvertüzét, követé rendülhetetlen bajnok vezetőjét, ’s a’ Kehl-kopf nevű szigetet elfoglalá; el egyszer’s mind a’ hidat is, melly ezen szigetből, az itt állott hadláb és az ellenséges főtábor közötti közösülést fentartá. Ezen szerencsés elfoglalással kedvező állásának megváltoztatására kényszerítő hősünk az ellenség’ főtáborát, megmentvén az ausztriait azon szorongó helyezetből, mellyben már bal oldala végromlással fenyegettetett. Malocecz hadlábi parancsnok még azon hasznot is húzta e’ bajnok tettből, hogy a’ tábor’ parancsnoksága által czélba vett sánczárkot elkészíttette ezen szigetben. 1799 az olaszországi táborozásban mutatá meg hősünk, egy másik elementummal küzdve, mint lehet ott is győzedelmet kivívni, hol már 34